Büntető Anyagi Jogszabályok Hatályos Összeállítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A BHÖ a "Büntető Anyagi Jogszabályok Hatályos Összeállítása" közhasználatú rövidítése volt a Magyar Népköztársaságban. Az 1949. évi alkotmány (1949. évi XX. törvény) után ugyanis a büntető törvénykönyv különös részének megalkotása még váratott magára (csak az 1950. évi II. törvény, az általános rész készült el [1]).


A korábbi büntető törvénykönyv egyéb - főként különös részi, tehát az egyes bűncselekményeket érintő, rendelkezései számos módosítással és kiegészítéssel egészen 1962-ig hatályban maradtak.

Az 1950-es évek folyamán jogszabályok sora fejezte ki "a szocialista büntetőjog egészének fokozatos kialakítására irányuló törekvéseket". A számos módosítás és kiegészítés folytán azonban csaknem áttekinthetetlenné vált a joganyag. Ennek ellensúlyozására a büntetőjogi jogszabályokat az Igazságügyi Minisztérium rendszerezte, majd hivatalos kiadványban előbb 1952-ben, majd 1958-ban közzétette "A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása" (röviden BHÖ) című jogszabálygyűjteményt. [2] A BHÖ. tehát nem volt törvény!

A BHÖ jelentősége a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvének 1961-es hatályba lépése után megszűnt.

Tartalma[szerkesztés]

A BHÖ nem volt törvény, ezért az akkoriban hatályos, büntetőjogilag tilalmazott magatartásokhoz képest újabbakat nem állapíthatott meg. Ugyanakkor a felvett joganyagból kihagyott néhány olyan, szigorú formállogikai értelmezés mellett érvényes jogszabályt, amelynek társadalmi tartalma - az akkori felfogás szerint - a kialakulóban levő szocialista társadalmi viszonyok között időközben elenyészett.

A BHÖ kiadása elsősorban a gyakorlati jogalkalmazás feladatait kívánta egyszerűsíteni. A BHÖ, valamint a katonai büntető törvénykönyvről szóló 1948:LXII. tv. volt a jogszabályi alapja az 1956-tal kapcsolatos felelősségre vonásoknak. A politikai szempontú eljárásokban felhasznált köztörvényes bűncselekmények tényállásait pl. az emberölést, gyilkosságot szintén a Csemegi-kódex (278-279, 288. §), majd a BHÖ (349-351.) határozta meg.[3]

Források[szerkesztés]

  • Jogtudományi Közlöny, 1975. március-április / 3-4. szám 201. old.
  • Nánási László: Büntetőeljárási....

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szokásos rövidítése: Btá.
  2. Indokolás a Büntető Törvénykönyv javaslatához. Magyar Közlöny, 1978. évi 92. szám 1097. old.
  3. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Fons_2017/?query=b%C3%BCntet%C5%91%20anyagi%20jogszab%C3%A1lyok%20hat%C3%A1lyos%20%C3%B6ssze%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa&pg=520&layout=s