Bélyegalak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Különböző alakú bélyegek
1970.Trapas american.jpg
Stamps of Germany (DDR) 1964, MiNr 1046.png
Virginia dare stamp.JPG
Stamps of Germany (DDR) 1968, MiNr 1421.png

A bélyegalak a bélyeg formája, melyet fogazással, átütéssel vagy vágással adnak meg.

A bélyeg alakja nagyon változatos lehet: oldalán vagy egyik csúcsán álló, szabályos vagy szabálytalan három-, négy-, öt, hat-, esetleg nyolcszögű, kör alakú, de előfordulnak ovális vagy szív alakú bélyegek is. Ezenkívül léteznek szabad alakú bélyegek, amelyek vonalvezetése utánoz valamit. Ezek közül a leggyakrabban derékszögű négyszög alakúra gyártják a bélyegeket A négyszög lehet álló vagy fekvő helyzetű és négyzet vagy téglalap.

A bélyeg nagyságát is tekintve a legkülönbözőbb méretű bélyegek fordulnak elő. A legkisebb bélyeg az 1856-ban Mecklenburg által kiadott négyzet alakú negyedbélyeg, melynek méretei 9×9 mm. A legnagyobb egy lengyelországi kiadású, 10 złoty névértékű, a krakkói oltárt ábrázoló postabélyeg. Az értékjegy méretei 83×105 mm. A legszélesebb bélyeg kiadását ugyancsak Lengyelország mondhatja magáénak: az 1961-es Hajók sor záróértéke 107 mm hosszú. A világ első bélyegének, a brit Black Pennynek alakja és nagysága máig ideálisnak tekinthető.

Alakja és mérete a bélyeg egyik legfontosabb jellemzője.

Lásd még[szerkesztés]

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 94. o. ISBN 963 282 031 2
  • id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között.  CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 old.