Bázisnyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A bázisnyelv a szociolingvisztikában azt a dialektust jelenti, amelyik egy adott beszédesemény során mintegy „hordozza” a hozzákapcsolódó nyelvváltozato(ka)t (csoportnyelvet vagy regisztert), amelyek egyébként teljes nyelvtani rendszerrel nem rendelkeznek, ilyen módon tehát önmagukban nem volnának beszélhetők.

A bázisnyelv nem azonos az alapnyelvvel.