Asztrocita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az asztrociták (az ógörögül ἄστρον, ástron, "csillag" és κύτος, kútos, "üreg", "sejt"), más néven asztroglia, jellegzetes csillag alakú gliasejtek az agyban és a gerincvelőben. Számos funkciót látnak el, beleértve a vér-agy gátat alkotó endothel sejtek biokémiai szabályozását,[1] az idegszövet tápanyagokkal való ellátását, az extracelluláris ionegyensúly fenntartását, az agyi véráramlás szabályozását, valamint szerepet játszanak a helyreállításban és a hegesedésben. az agy és a gerincvelő folyamata fertőzést és traumás sérüléseket követően.[2] Az asztrociták aránya az agyban nem jól meghatározott; az alkalmazott számlálási technikától függően a tanulmányok azt találták, hogy az asztrociták aránya régiónként változik, és az összes glia 20%-a és körülbelül 40%-a között mozog.[3] Egy másik tanulmány szerint az asztrociták a legtöbb sejttípus az agyban.[2] Az asztrociták a központi idegrendszer fő koleszterinforrásai.[4] Az apolipoprotein E a koleszterint az asztrocitákból a neuronokba és más gliasejtekbe szállítja, szabályozva a sejtjelátvitelt az agyban. Az emberben lévő asztrociták hússzor nagyobbak, mint a rágcsálók agyában, és több mint tízszer annyi szinapszissal lépnek kapcsolatba.[5]

Az 1990-es évek közepe óta végzett kutatások kimutatták, hogy az asztrociták stimuláció hatására nagy távolságra terjesztik az intercelluláris Ca2+-hullámokat, és a neuronokhoz hasonlóan Ca2+-függő módon bocsátanak ki transzmittereket (úgynevezett gliotranszmittereket). Az adatok azt sugallják, hogy az asztrociták Ca2+-függő glutamát felszabadulásával is jeleznek az idegsejtek felé.[6] Az ilyen felfedezések az asztrocitákat az idegtudomány egyik fontos kutatási területévé tették.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Suzuki, Yasuhiro. Cerebral Toxoplasmosis, Toxoplasma Gondii. Elsevier, 755–796. o.. DOI: 10.1016/b978-0-12-396481-6.00023-4 (2014). ISBN 978-0-12-396481-6 „Astrocytes are the dominant glial cell in the brain and numerous studies indicate they are central to the intracerebral immune response to T. gondii in the brain.” 
  2. a b (2013. október 30.) „Evolving concepts of gliogenesis: a look way back and ahead to the next 25 years.”. Neuron 80 (3), 613–23. o. DOI:10.1016/j.neuron.2013.10.034. PMID 24183014.  
  3. Glial Physiology and Pathophysiology. John Wiley and Sons, 93–96. o. (2013). ISBN 978-0-470-97853-5 
  4. (2020. október 14.) „Regulation of beta-amyloid production in neurons by astrocyte-derived cholesterol” (angol nyelven). bioRxiv, 2020.06.18.159632. o. DOI:10.1101/2020.06.18.159632.  
  5. Sloan SA, Barres BA (2014. augusztus 1.). „Mechanisms of astrocyte development and their contributions to neurodevelopmental disorders”. Current Opinion in Neurobiology 27, 75–81. o. DOI:10.1016/j.conb.2014.03.005. PMID 24694749.  
  6. Role of Astrocytes in the Central Nervous System. (Hozzáférés: 2018. július 27.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Astrocyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.