Alginsav
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Alginsav | |
| |
| |
| Más nevek | Alginsav, E400 |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 9005-32-7 |
| EINECS-szám | 232-680-1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | (C6H8O6)n |
| Moláris tömeg | 10000 - 600000 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az alginsav (más néven E400) egy viszkózus, gumiszerű anyag, mely a barnamoszatok sejtfalában nagy mennyiségben fordul elő. Innen a neve: alga latinul moszatot, hínárt jelent.[1] A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum alginicum néven hivatalos.
Formái
[szerkesztés]Az ipari felhasználásra kerülő alginsavat általában a Macrocystis pyriferaból, Ascophyllum nodosumból vagy a Laminaria fajokból állítják elő. Az alginát jó vízmegkötő képessége miatt testsúlycsökkentő készítményekben, a papír- és textilgyártás során egyaránt alkalmazzák. Felhasználják továbbá víz- és tűzálló anyagok gyártásakor, zselésítőanyagként, valamint a vérben oldott állapotban lévő mérgező fémek megkötésére (a túl sok alginsav bevitele meggátolhatja a vas felszívódását, mert leköti azt).
Megjelenése tág határok között mozog:
- Színe: fehér, sárga, sárgásbarna
- Állaga: granulátum, por, zselé
Vízben és szerves oldószerekben nem oldható, nátrium-karbonát, nátrium-hidroxid és trinátrium-foszfát lúgos oldatában lassan oldható.
Felhasználási területei
[szerkesztés]- a gyógyszeriparban széles körben alkalmazzák
- égési sérülések esetén elősegíti a sérült rész gyógyulását
- fémmérgezés esetén fémek megkötésére használják
- élelmiszerekben sűrítőanyagként, stabilizálószerként, zselésítő anyagként, valamint emulgeálószerként használják E400 néven.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 12. o. ISBN 963 8334 96 7
