Aldi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aldi
ALDI Nord Logo 2015.png
Az Aldi-Dél logója
Az Aldi-Észak logója
Jelmondat Jobban. Okosabban. (Magyarországon)
Típus Részvénytársaság
Alapítva Essen, Németország (1946)
Székhely Mülheim, Németország (Aldi-Dél) / Essen, Németország (Aldi-Észak)
Vezetők Norbert Podschlapp, Aldi-Dél
Marc Heußinger, Aldi-Észak
Árbevétel 40,59 milliárd (2009)[1]
Alkalmazottak száma 25 960 (2009) - Aldi-Dél / 23 046 (2009) - Aldi-Észak

Az Aldi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aldi témájú médiaállományokat.
2015
15-05-26-Aldi-Nord-Innenansicht-RalfR-DSCF5925.jpg
15-05-26-Aldi-Nord-Innenansicht-RalfR-DSCF5926.jpg
15-05-26-Aldi-Nord-Innenansicht-RalfR-DSCF5928.jpg
15-05-26-Aldi-Nord-Innenansicht-RalfR-DSCF5921.jpg

Az Sound Aldi (az ALbrecht DIscount rövidítése), egy diszkontáruház-lánc, székhelye Németországban van. Világszinten az egyik legnagyobb üzlethálózat. Két külön hálózatból áll: Aldi Nord (Észak - ALDI MARKT) és Aldi Süd (Dél - ALDI SÜD) név alatt működik, egymástól elkülönülten, önállóan, a saját határaikon belül. A különálló csoportokat eredetileg a Theo Albrecht (1922–2010) és Karl Albrecht (1920–2014) testvérpár irányította. 2006-ban, bár visszavonultak, ők voltak Németország leggazdagabb emberei,[2] bevételük 1,5 milliárd euró évente.[3] Az Aldi németországi hálózatában az Aldi Nord 35 független regionális céget üzemeltet Észak- és Kelet-Németországban megközelítőleg 2500 üzlettel és az Aldi Süd 31 céggel 1600 üzlettel Nyugat- és Dél-Németországot látja el. Nemzetközi szinten az Aldi Nord üzemelteti a boltokat Dániában, Franciaországban, a Benelux államokban, az Ibériai-félszigeten és Lengyelországban, míg az Aldi Süd területéhez tartozik Írországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon valamint Hofer néven Ausztriában és Szlovéniában. Az Aldi hazai és nemzetközi versenytársa egyaránt a Lidl.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cég legrégebbi gyökerei 1913-ig nyúlnak vissza, amikor is Theo és Karl Albrecht édesanyja egy kis boltot nyitott Schmonnebeckben, Essen egyik külvárosában. Édesapjuk bányász, majd péksegéd volt. Karl 1920-ban, Theo 1922-ben született. Theo saját boltjukban tanonckodott, míg Karl egy fűszerüzletben szerzett gyakorlatot. Karl megvett egy élelmiszerboltot, amit előtte F. W. Judt vezetett, aki a legolcsóbb élelmiszer-beszerző helyként reklámozta vállalkozását. Karl a második világháború alatt a német hadseregben szolgált, amikor vége lett a háborúnak, 1946-ban a fivérek átvették anyjuk üzletének irányítását, és hamarosan újabbat nyitottak a környéken. 1950-re az Albrecht fivéreknek a Ruhr-vidéken már 13 üzletük volt.

A testvérek elképzelése, ami abban az időben újnak számított, az volt, hogy a megengedett maximális árból 3%-ot engednek. Az akkori piacvezetők többsége nagyvállalat volt, ők bélyegeket gyűjtettek vásárlóikkal, és ha ezeket megadott időn belül visszaküldték, az áruért kifizetett összeg egy részét visszakapták. Az Albrecht fivérek szintén gondosan ügyeltek, nehogy olyan áru legyen a polcaikon, ami nem fogy el. Annyi nyereséget értek el, amennyit csak lehetett: nem reklámoztak, nem árultak friss árut, és olyan kicsinek hagyták meg boltjaikat, amennyire csak lehetett.

Amikor a két testvér egymás között felosztotta a céget, mert összevesztek azon, hogy az üzletben áruljanak-e dohányterméket, összesen már 300 üzletük volt évente 90 millió márkás cash flow-val. 1962-ben vezették be az Aldi márkanevet. 1966 óta a két csoport mind pénzügyileg, mind jogilag önálló, és a kettejük közötti kapcsolatot barátságosnak írták le. Néhány esetben, például saját márkás termékek elkészítésénél és a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon viszont egy cégnek mutatkoznak. Az Aldi az 1970-es és 1980-as években vált nemzetközivé. Üzleteik száma Németország újraegyesítése és a vasfüggöny lehullása után rohamosan nőtt. 1993-ban az Albrecht fivérek lemondtak igazgatói posztjukról, és vagyonuk nagy részét alapítványoknak adták.

Nemzeti üzleti szervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aldi üzlet berendezése Magyarországon
Aldi üzlet Gárdonyban

Az Aldi Nord jelenleg 35 önálló üzleti egységgel rendelkezik, több mint 2500 üzlettel. Az Aldi Süd 31 területen 1600 üzletet üzemeltet. A két testvér által kiszolgált terület közötti határt a Rajna, Mülheim, Wermelskirchen, Marburg, Siegen, Gießen és Fulda jelölte ki. A régi Kelet-Németország területét Sonneberg kivételével teljesen az Aldi Nord szolgálja ki. A cég központjai Türingiában és Bajorországban vannak. Az eggyel lejjebb lévő szintek kft-ként működnek, ezek vezetését egy-egy regionális menedzser fogja össze, aki közvetlenül kapcsolatban áll az esseni (Aldi Nord) és a mülheimi (Aldi Süd) központtal. A területi elosztási központok általában messze esnek városi területektől, de mindig közel vannak autópályához, hogy könnyen ki lehessen szállítani az árut a kereskedelmi egységekbe.

Nemzetközi szinten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aldi-csoport világszerte mintegy 7600 üzletet üzemeltet, s valahol minden héten nyílik új.

Az Aldi Nord Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Lengyelország míg az Aldi Süd Ausztria, az Egyesült Királyság, Írország, az USA, Svájc, Ausztrália, Szlovénia és Magyarország piacait látja el.

Az Aldi számokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aldi üzletek Európa országaiban:
  Aldi-Észak
  Aldi-Dél
  megszűnt Aldi-Dél lánc Görögországban
Ország Név Aldi-csoport Alapítás Boltok száma (kb.)
 Ausztrália Logo Hofer.svg Aldi SÜD 2001 jan. >200
 Ausztria Logo Hofer.svg Hofer SÜD 1968 >420
 Belgium ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD ca. 1973 380
 Dánia ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD 1977 230
 Egyesült Királyság ALDI Nord Logo 2015.png Aldi SÜD 1990 400
 Franciaország ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD 1988 680
 Hollandia ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD ca. 1975 405
 Írország Aldi.gif Aldi SÜD 1998 >60
 Lengyelország ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD 2008 50
 Luxemburg ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD ca. 1990 12
 Magyarország Aldi.gif Aldi SÜD 2008. ápr. 17. 102
 Németország ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD 1960 2400
Aldi.gif Aldi SÜD 1960 1610
 Portugália ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD 2006. jún. 29. 5
 Spanyolország ALDI Nord Logo 2015.png Aldi NORD 2002 212
 Svájc Aldi.gif Aldi SÜD 2005. okt. 27. 100
 Szlovénia Logo Hofer.svg Hofer SÜD 2005 dec. 50
 USA Aldi.gif Aldi SÜD 1976 1010

Az Aldi Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aldi üzlet Hajdúszoboszlón

Az Aldi Magyarország hatodik diszkontláncaként jelent meg a Profi, a Plus, a Jééé, a Penny Market és a Lidl diszkontláncok után. Ezen diszkontláncok közül jelenleg a Penny Markettel és a Lidllel osztozkodik a magyar piacon. A Jééé 2000-ben, a Plus 2008-ban (többek között az Aldi által támasztott erős versenytől tartva), a Profi 2012-ben hagyta el a piacot.

Habár piaci pletykák már 2007-re tették a diszkontüzletek megnyitását[4], azok végül csak 2008-ban jelentek meg. Habár a biatorbágyi logisztikai központ építése már 2006-ban elkezdődött, annak befejezése csak 2008 elejére történt meg. Jelenleg száz üzletet üzemeltet az országban.

Termékkínálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aldi-Dél központja Mülheim an der Ruhrban

Az Aldi hozta létre az első ún. hard-diszkont láncot a világon.[5][6] Ennek lényege, hogy termékeinek igen jelentős részét kizárólag saját üzletláncaikban lehet kapni. Ennek megfelelően csak egy-kétfajta csomagolásban árulják termékeiket, amelyeket az Aldival szerződést kötött beszállítók gyártanak. Így az Aldinál kizárólag saját márkás tejtermék, kozmetikum, valamint mélyhűtött áru kapható.

Termékeik nagy részét magyar beszállító szállítja be (ilyenek pl. a "Milfina" tejtermékek, ahol partnereik az Alföldi Tej (Székesfehérvár), a Tolle (Szekszárd)). A szalámi és kolbásztermékeik előállításában partnereik a szegedi Pick és a gyulai Gyulai Húskombinát. "Sweet Valley" gyümölcsleveiket a Happy Day gyümölcslevek magyarországi gyártója, a Sonny állítja elő. Ásványvizeiket "Aquitas" néven illetik, ezeket a lajosmizsei Magyarvíz szállítja.

A cég korábban többször is kritikát kapott magas importáru-aránya miatt.[7][8] Ezért az Aldi igyekszik minél több magyar beszállítóval szerződést kötni, hogy megadja a választás lehetőségét a hazai, valamint az import termékek között. Így pl. 2012-ben a kakaót - korábbi, osztrák beszállítója helyett magyar beszállító szállítja az áruházakba. A beszállítók részéről a túlzottan szigorú minőségi követelmények miatt jelenik meg bírálat.[9] Ezzel kapcsolatban a vállalat vezetése úgy reagált, hogy - a versenytársaik által korábban gyengített - saját márkás termék fogalomnak szeretnék visszaadni az értékét, így márkatermékkel egyező színvonalú árut kívánnak árulni.

Számos terméküket más üzletláncok is árusítják saját márkáikként. A Magyarvíz pl. az Auchan részére "Tuti Tipp Zafír", a Spar részére "S-Budget" néven állít elő termékeket. A Penny Markettel közös beszállítón osztozkodnak pl. a szalámik és kolbászok tekintetében (Pick, illetve Gyulai kolbász). Marginális ugyanakkor a Lidllel való termékeik egyezősége, az anyacégek feszült kapcsolata miatt. Külföldről szállítják be többek között "Tizio" poharas kávéikat (amelyeket a Penny Market "Penny to go", a Spar "S-Budget" néven árul), "Solo" papírtermékeiket, valamint "Prince" tisztálkodási termékeiket is (utóbbiak a Müller polcain is feltűnnek, ott is saját márkaként).

Ezen kivételektől eltekintve azonban az Aldi elsődlegesen olyan termékeket forgalmaz, amelyeket más üzletláncok polcain nem lehet megtalálni. Ilyen pl. "New Lifestyle" energiaszegény termékcsaládjuk, a "Bergkönig" sör, a Karlskrone" gyümölcsös sör, vagy a Martello kávé. Van olyan saját márkájuk, ami ismert márka nevére hasonlít (Nutella - "Nutoka"). A Nutoka ugyanakkor nem kapcsolódik a Ferrero Nutella termékéhez, pusztán a név hangzása hasonló. Termékeik minőségét sokszor hasonlítják össze különböző vakteszteken, ahol azok jó eredményeket érnek el.[10][11]

Ugyanakkor néhány márkás terméket is árusítanak, így állandó termékük a Coca-Cola, a Nutella, a Pocket Coffee, a Soproni vagy a Borsodi sör. A Penny Market és a Lidl példáját követve újságot is elkezdtek árulni.

Az Aldi emellett sok esetben szezonális termékeket is árusít, így pl. több esetben forgalmaztak két-három napig takarókat, cipőket, biotermékeket, hamuszívó kandalló porszívót, vagy éppen számítógépes termékeket.[12] Ezek jellemzője, hogy az üzletlánc egyszerre rendel nagyobb mennyiséget ezen termékekből, amelyek sokszor hamar elfogynak az áruházakban. Ezen termékek jóval nagyobb hangsúlyt kapnak kínálatukban, mint a Penny Market és a Lidl esetében.

Terjeszkedési stratégiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. április 17-én nyitotta meg első öt magyarországi üzletét Debrecenben, Gyulán, Nyíregyházán, Pécsett és Piliscsabán.[13] A cég - ellentétben más, harsány marketingakciót folytató riválisával - kifejezetten elhallgatta üzletei nyitását, és csak újságírói és olvasói oknyomozás után derült fény az üzletek elhelyezkedésére.[14][15] Az Aldi nyitásaira legfőbb riválisa, a Lidl is készül, ilyenkor az Aldi áruházak közelében erős kampányt folytatnak saját márkájuk erősítése érdekében. Számos üzlet építése előtt tartanak lakossági fórumot, ahol rendre felmerül problémaként a napi többszöri szállítás okozta kellemetlenség, ezekre a cég képviselői igyekeznek megfelelő válaszokkal szolgálni.[16]

2011. április 14-én adta át az Aldi 75. magyarországi üzletét Szolnokon, 74. üzletük a korábban nagyobb élelmiszerüzletek által kevésbé lefedett Újlipótvárosban nyitott meg. Utóbbi üzletük jelenleg is az egyik legnagyobb forgalmat bonyolítja, ahova a környék lakói mellett a Lehel Csarnok vásárlói is rendszeresen megfordulnak. Ezen üzletükben nyílt meg az első "kosaras" pénztár is, így itt már hat pénztár várja a látogatókat.

Az Aldi magyarországi működése során három üzletet zárt be, részben a túlzottan alacsony forgalomra, részben a városoktól való nagyobb távolság miatt. Így gyulai, paksi és siklósi üzletük két-három éves működés után bezárt. Azóta is számos Facebook-üzenetben kérdezik meg a céget az üzlethelyiségek jövőbeli sorsát illetően, a hivatalos válasz az újranyitást a változó piaci viszonyoktól teszi függővé.

A cég, habár tulajdonosai kifejezetten kerülték a médiával a kapcsolatot, Magyarországon már többször is fejtette ki álláspontját. Többek között ilyen volt 2011 októberében a vállalat magyarországi jövőjét ismertető interjú, ami során a cég képviselője több tucat új áruházat ígért a következő évekre.[17] Új üzleteiket korábban már meglevő épületekben hozták létre, így ezt követően épült meg a Sopron úti egység egy volt üzemi csarnokban[18], illetve a későbbiekben is építészetileg több meglevő épületet alakítottak át igényeik szerint. Így egyes üzleteiket ikonikus helyiségekben alakították ki. A Váci úti üzletük a volt Kossuth mozi helyén található, a Tűzoltó utcai egy műemlék lovardában, a Kossuth Lajos utcai üzletük a volt Úttörő áruház helyén, a Szent Imre téri egységük Csepel első ABC-üzletében, a Fővám téri üzletük a Nagycsarnokban kapott helyet.

Üzleteik elhelyezkedésére jellemző, hogy kifejezetten versenytársaik mellé igyekeznek települni, egyrészt a vásárlások megkönnyítése, másrészt a riválisok vevőinek elszívása érdekében. Így pl. Aldi áruház található Auchan, CBA, Lidl, Penny Market, Spar, Tesco áruházak mellett is.

Legtöbb üzletük egyszerű, előre elkészített tervek alapján épül, saját zöldmezős beruházásban, de néhány üzletüket bérlik, főleg a belvárosban. Így pl. az újlipótvárosi üzletük egy irodaház földszintjén, a Rákóczi úti egy lakóházban, a Kerepesi úti és a Tálas utcai volt barkácsáruházak helyén jöttek létre.

Belvárosi boltjaik sikere miatt újabb üzleteket nyitottak lakóházakban, így Lipótvárosban, a Báthory utcában, Újlipótvárosban, a Kossuth mozi helyén, valamint egy irodaházban, Angyalföldön, a Béke utcában.

Több üzletét a Profi diszkontlánctól vette át, illetve a Spartól, a Fővám téri üzletüket a Matchtól, a csepelit a CBA-tól.

Arányait tekintve az Aldi a leginkább főváros-centrikus diszkontlánc: míg a Penny Market minden tizenkettedik és a Lidl minden ötödik üzletét üzemelteti a fővárosban, addig az Aldi minden negyediket.

Századik üzletüket 2014. december 4-én nyitották meg Budapest ötödik kerületében, a Kossuth Lajos utcában. Ebből az alkalomból erős kampányt folytattak a médiában, ami erősítette a márka hírét, többek között az "Aldi szelfi" játékkal. Ezen alkalomból a vásárlóknak Aldi termékekkel kellett fotózkodniuk, amiért a cég vásárlási utalványokat osztott ki.[19]

Elsősorban további zöldmezős beruházásokban és belvárosi bérleményekben gondolkodik az üzletlánc vezetése,[20] de adott esetben más üzletlánc felvásárlását is megfontolja. Ausztriában az Aldi egy, a piacon már jelen levő üzletlánc, a Hofer megvásárlásával jelent meg. Erre építve, az Aldi a mai napig Hofer néven üzemelteti ausztriai (valamint ezt kiterjesztve szlovéniai üzleteit).

Versenyhivatali eljárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2011-ben indult eljárásban 15 millió Ft összegű bírságot szabott ki az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. (Biatorbágy) cég ellen, mivel megállapította, hogy a cég fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor 2010. január 1. és 2011. február 4. között kereskedelmi kommunikációiban úgy alkalmazta a „magyar minőség” állítást, hogy az állítás valóságtartalmáról nem győződött meg.[21][22]
  • A céget sok kritika érte amiatt is, mert bizonyos akciós terméküket az akció idején sem lehetett megvásárolni. Emiatt a Gazdasági Versenyhivatal bírságot is szabott ki a céggel szemben.[23]
  • 2014-ben hasonló jogsértés gyanúja miatt indított eljárást a Gazdasági Versenyhivatal.[24]

Aldi üzletek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üzleteik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat Dunántúl :

Közép-Dunántúl :

Dél-Dunántúl :

Közép-Magyarország :

Észak-Magyarország :

Észak-Alföld :

Dél-Alföld :


Jelenleg nem üzemelő üzletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezett üzletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aldi témájú médiaállományokat.