Albert Ehrensvärd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Ehrensvärd
(Albert Ehrensvärd den äldre)
Jenny Nyström portréja Ehrensvärdről, 1890
Jenny Nyström portréja Ehrensvärdről, 1890
Született 1821. január 10.
Elhunyt 1901. január 31. (80 évesen)
Állampolgársága svéd
Gyermekei
  • Albert Ehrensvärd
  • Carl August Ehrensvärd
  • Anna Louise Dorotée Ehrensvärd
Foglalkozása politikus
Kitüntetései Royal Order of the Seraphim
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Ehrensvärd témájú médiaállományokat.

Albert Carl August Lars Ehrensvärd, (Björkö egyházközség, Jönköping megye, 1821. január 10. – Tosterup birtok, Skåne tartomány, 1901. január 31.) svéd gróf, Göteborg és Bohus megye kormányzója (landshövding) 1864-1885 között, külügyminiszter 1885-1889 között.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A család egyik őse XII. Károly svéd király katonatisztje volt, tőle kapta a nemességet és a családnevet. Albert Ehrensvärd a lundi egyetemen végzett 1841-ben zoológia szakon. 1842-ben diplomáciai szolgálatba lépett. Külügyi pályájának egyik fontos teljesítménye volt a házassági szerződés tető alá hozása 1856-ban a leendő Zsófia svéd királyné az ugyancsak leendő II. Oszkár svéd király között.[1]

1859-ben Ehrensvärd visszavonult a diplomáciai szolgálatból Tosterup nevű birtokára gazdálkodni. Ez alatt az idő alatt több bank, biztosítótársaság valamint vasúttársaság vezetőségének is tagja lett. 1864-ben kinevezték Göteborg és Bohus megye kormányzójának. Kormányzói munkájának fő területei a népoktatás, a mezőgazdaság és halászat ügyei voltak. Az ő idejében vezették be a landshövdingehus-nak, kormányzó-háznak nevezett háztípust Göteborgban. A nagyvárosban addig tűzvédelmi okokból csak kétszintes faházakat volt szabad építeni, ezután engedélyezték a háromszintes házak építését azzal, hogy a földszintnek kőből kellett épülnie.

Ehrensvärd nemesi ragjánál fogva számos periódusban tagja volt a svéd parlament felsőházának és aktívan részt vett több bizottság munkájában. 1885-ben külügyminiszterré nevezték ki. Miniszteri ideje alatt több reformot sikerült keresztülvinnie a külügyi apparátusban. 1899-ben lépett ki a kormányból, a következő évben a parlamentet is elhagyta. Utolsó 12 évét a birtokán töltötte, ahol főleg a könyvtárával foglalkozott.

Családja[szerkesztés]

Ehrensvärd 1852-ben vette el feleségül a német-svéd-norvég nemesi család lányát, Ingeborg Hedvig Vogtot (1825-1904). Hét gyermekük közül az ifjabb Albert Ehrensvärd (1867–1940) szintén külügyminiszter (1911-1914) lett.

Magánélete[szerkesztés]

Jenny Nyström

Az 1870-es évek elején Ehrensvärd a göteborgi múzeumban felfigyelt Jenny Nyströmre, a későbbi neves festőre, aki ott tanulmányi célból híres festményeket másolt. A kormányzó a tehetséges diáklányt beajánlotta a stockholmi Kunstakademie-be és annak elvégzéséig, további nyolc évig rendszeres támogatásban részesítette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Öhnander (1989), s. 98

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Göteborgare: andra samlingen, Magnus Lagerberg, Åhlén & Åkerlunds Förlag, Ernfried Nybergs Boktryckeri, Stockholm 1914. "Landshöfdingen grefve Albert Ehrensvärd och hans familj samt afskedet från Göteborg 1885", s. 209-229 (svédül)
  • Guvernörer och Landshöfdingar i Göteborgs och Bohus län 1658-1897, Gustaf Lagerbring, Wald. Zachrissons Förlag, Göteborg 1917 s. 185-188 (svédül)
  • Landshövdingarna i Göteborgs och Bohus län 1658-1989, Bengt A. Öhnander, Tre Böcker Förlag AB 1989 ISBN 91-7029-024-5 s. 97-99 (svédül)