Albert Ehrensvärd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Ehrensvärd
(Albert Ehrensvärd den äldre)
Jenny Nyström portréja Ehrensvärdről, 1890
Jenny Nyström portréja Ehrensvärdről, 1890
Született 1821. január 10.[1]
Elhunyt 1901. január 31. (80 évesen)[1]
Állampolgársága svéd
Gyermekei
  • Albert Ehrensvärd
  • Carl August Ehrensvärd
  • Anna Louise Dorotée Ehrensvärd
Foglalkozása politikus
Kitüntetései Royal Order of the Seraphim
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Ehrensvärd témájú médiaállományokat.

Albert Carl August Lars Ehrensvärd, (Björkö egyházközség, Jönköping megye, 1821. január 10. – Tosterup birtok, Skåne tartomány, 1901. január 31.) svéd gróf, Göteborg és Bohus megye kormányzója (landshövding) 1864-1885 között, külügyminiszter 1885-1889 között.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A család egyik őse XII. Károly svéd király katonatisztje volt, tőle kapta a nemességet és a családnevet. Albert Ehrensvärd a lundi egyetemen végzett 1841-ben zoológia szakon. 1842-ben diplomáciai szolgálatba lépett. Külügyi pályájának egyik fontos teljesítménye volt a házassági szerződés tető alá hozása 1856-ban a leendő Zsófia svéd királyné az ugyancsak leendő II. Oszkár svéd király között.[2]

1859-ben Ehrensvärd visszavonult a diplomáciai szolgálatból Tosterup nevű birtokára gazdálkodni. Ez alatt az idő alatt több bank, biztosítótársaság valamint vasúttársaság vezetőségének is tagja lett. 1864-ben kinevezték Göteborg és Bohus megye kormányzójának. Kormányzói munkájának fő területei a népoktatás, a mezőgazdaság és halászat ügyei voltak. Az ő idejében vezették be a landshövdingehus-nak, kormányzó-háznak nevezett háztípust Göteborgban. A nagyvárosban addig tűzvédelmi okokból csak kétszintes faházakat volt szabad építeni, ezután engedélyezték a háromszintes házak építését azzal, hogy a földszintnek kőből kellett épülnie.

Ehrensvärd nemesi ragjánál fogva számos periódusban tagja volt a svéd parlament felsőházának és aktívan részt vett több bizottság munkájában. 1885-ben külügyminiszterré nevezték ki. Miniszteri ideje alatt több reformot sikerült keresztülvinnie a külügyi apparátusban. 1899-ben lépett ki a kormányból, a következő évben a parlamentet is elhagyta. Utolsó 12 évét a birtokán töltötte, ahol főleg a könyvtárával foglalkozott.

Családja[szerkesztés]

Ehrensvärd 1852-ben vette el feleségül a német-svéd-norvég nemesi család lányát, Ingeborg Hedvig Vogtot (1825-1904). Hét gyermekük közül az ifjabb Albert Ehrensvärd (1867–1940) szintén külügyminiszter (1911-1914) lett.

Magánélete[szerkesztés]

Jenny Nyström

Az 1870-es évek elején Ehrensvärd a göteborgi múzeumban felfigyelt Jenny Nyströmre, a későbbi neves festőre, aki ott tanulmányi célból híres festményeket másolt. A kormányzó a tehetséges diáklányt beajánlotta a stockholmi Kunstakademie-be és annak elvégzéséig, további nyolc évig rendszeres támogatásban részesítette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Albert Carl August Lars Ehrensvärd
  2. Öhnander (1989), s. 98

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Göteborgare: andra samlingen, Magnus Lagerberg, Åhlén & Åkerlunds Förlag, Ernfried Nybergs Boktryckeri, Stockholm 1914. "Landshöfdingen grefve Albert Ehrensvärd och hans familj samt afskedet från Göteborg 1885", s. 209-229 (svédül)
  • Guvernörer och Landshöfdingar i Göteborgs och Bohus län 1658-1897, Gustaf Lagerbring, Wald. Zachrissons Förlag, Göteborg 1917 s. 185-188 (svédül)
  • Landshövdingarna i Göteborgs och Bohus län 1658-1989, Bengt A. Öhnander, Tre Böcker Förlag AB 1989 ISBN 9170290245 s. 97-99 (svédül)