Aiko hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aiko hercegnő
(愛子内親王)
Princess Aiko cropped 1 Crown Prince Naruhito Crown Princess Masako and Princess Aiko 20160801.jpg
Született 2001. december 1. (15 éves)
Tokió
Állampolgársága japán
Szülei Ovada Maszako
Naruhito japán trónörökös
Iskolái Gakushuin Primary School

Aiko, Tosi hercegnő (敬宮愛子内親王 Tosi-no-mija Aiko Naisinnó; Tokió, 2001. december 1.) japán császári hercegnő, Naruhito japán trónörökös és felesége, Ovada Maszako egyetlen gyermeke. Mivel Japánban a törvények kizárják a nőági öröklést, Aiko a jelenlegi törvények értelmében nem fog trónra lépni apja után. Születése vitákat váltott ki a trónöröklési törvény esetleges megváltoztatásával kapcsolatban, mivel évtizedek óta nem született fiúgyermek a családban, és esélyesnek tűnt, hogy a dnasztia csak leányágon folytatódhat; az ezzel kapcsolatos vitáknak véget vetett, hogy a császár öccsének, Akisino hercegnek 2006-ban fia született.

Neve[szerkesztés]

Aiko, a hercegnő személynevében a „szeretet” (愛) és a „gyermek” (子) kandzsi szerepel, jelentése: „a személy, aki szeret másokat”. Emellett van egy címe, a Tosi hercegnő (敬宮 tosi-no-mija), melynek jelentése: „a személy, aki tisztel másokat”. Ezt a hivatalos címet elveszíti, ha közrendűvel házasodik.

A hagyományokkal szakítva a nevet nem a császár, hanem a hercegnő szülei választották, Mencius kínai filozófus tanításaiból. II. Li Lou 56. záradékában Mencius azt írja: „Azt, aki szeret másokat, ők is mindig szeretni fogják; azt, aki tisztel másokat, ők is mindig tisztelni fogják.” (愛人者人恆愛之,敬人者人恆敬之。)

Élete[szerkesztés]

Aiko hercegnő 2006. április 3-tól 2008. március 15-ig a Gakusuin óvodába járt, majd a Gakusuin Általános Iskolába. 2010. március elején Aiko kimaradt az iskolából, mert az általános iskolai osztálytársai zaklatták. 2010. május 2-án visszatért az iskolába, de kevesebb órán vett részt, és az édesanyja is elkísérte. Aiko 2014. március 18-án fejezte be a Gakusuin Általános Iskolát, és a Gakusuin Leányiskolában tanult tovább.

Vita a trónöröklés körül[szerkesztés]

Aiko hercegnő születése vitát váltott ki Japánban akörül, hogy meg kellene-e változtatni az 1947-es császári udvari törvényt, amely szerint a Krizantém trónt kizárólag férfiak és csak a császári dinasztia férfiági leszármazottai örökölhetik. Bár Japánban nyolc császárnő is uralkodott, az ő utódaikat mindig az apai vérvonal tagjai közül választották ki, ezért néhány konzervatív tudós azzal érvel, hogy a női uralkodás csak ideiglenes, és hogy a hagyományos, csak férfiági utódlást fenn kell tartani a 21. században is. Bár Gemmei császárnőt a lánya, Gensó császárnő követte a trónon, Gensót a bátyja fia követte, így megmaradt az apai vérvonal; Gensó, Gemmei és minden más császárnő és császár ugyanahhoz a férfiághoz tartozott. A kormány által kinevezett szakértő bizottság 2005. október 25-én javasolta, hogy módosítsanak a császári öröklési törvényen, és engedélyezzék az abszolút elsőszülöttségi öröklést. 2006. január 20-án Koizumi Junicsiro miniszterelnök az éves ünnepi beszédében megígérte, hogy törvényjavaslatot nyújt be a parlamentbe a nőági öröklés engedélyezéséről.

A törvényhozást ideiglenesen elhalasztották, amikor 2006 februárjában a koronaherceg öccse, Fumihito, Akisino hercege bejelentette, hogy feleségével, Kiko, Akisino hercegnővel a harmadik gyermeküket várják. 2006. szeptember 6-án Kiko hercegnő életed adott fiának, Hiszahitónak, aki a jelenlegi jogszabályok szerint a harmadik a trónöröklési sorban nagybátyja, a koronaherceg, és apja, Akisino herceg után. Negyvenegy év után most született először kisfiú a császári családban. 2007. január 3-án, Abe Sinzó miniszterelnök bejelentette, hogy elveti a császári udvari törvény módosításának javaslatát, ezért valószínűtlennek tűnik, hogy a törvények megváltozzanak, és Aiko hercegnő császárnő lehessen.

Címe és megszólítása[szerkesztés]

2001. december 1. – jelenleg: ő császári fensége, Tosi hercegnő

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aiko, Princess Toshi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.