Ahalgori

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ahalgori (ახალგორი) (Leningor (Ленингор))
Akhalgori Central Scuare
Akhalgori Central Scuare
Közigazgatás
Ország Dél-Oszétia
Alapítás éve18. század
Népesség
Teljes népesség1033 fő (2015)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság788 m
Terület10 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
MSD (UTC+4)
Elhelyezkedése
Ahalgori (ახალგორი) (Dél-Oszétia)
Ahalgori (ახალგორი)
Ahalgori (ახალგორი)
Pozíció Dél-Oszétia térképén
é. sz. 42° 06′, k. h. 44° 29′Koordináták: é. sz. 42° 06′, k. h. 44° 29′
Ahalgori (ახალგორი) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahalgori (ახალგორი) témájú médiaállományokat.

Ahalgori (grúz írással ახალგორი, oszétul Leningor, cirill írással Ленингор) egy város Grúzia Mcheta-Mtianeti tartományában, ám 2008 óta a korlátozottan elismert Dél-Oszétia része, annak talán egyetlen jelentős városa Chinvali után.

Földrajza[szerkesztés]

Ahalgori a Kaukázus hegyei között helyezkedik el, Dél-Oszétia délnyugati részén, a dél-oszét-grúz tűzszüneti vonaltól hat kilométerre. A város mellett folyik el a Kszani folyó. A várostól északra és nyugatra magashegységek találhatóak, gyéren lakott vidékekkel, délre Tbiliszi 60 kilométerre.

Története[szerkesztés]

A város nevének jelentése új hegy. A 18. században említik először, később az Erisztavi nemesi család székhelye a szovjet hódításig (1921). Utána a település neve Leningor lett, és a Dél-Oszét Autonóm Kerület része lett. Ezalatt az idő alatt sok oszét vándorolt ide Észak-Oszétiából a jobb földrajzi fekvés miatt. Bár a grúz közigazgatás 1990-ben visszanevezte Ahalgorira, a területen a mai napig a Leningor név használatos.

A város az 1991-es dél-oszét szeparáció után is grúz kézen maradt, ám 2008-ban, a grúz-orosz háborúban az orosz támadások során az orosz-oszét csapatok elfoglalták Ahalgorit és környékét, majd hivatalosan is visszanevezték Leningorra.

Demográfia[szerkesztés]

A háború előtt a város 7,700 lakóval rendelkezett, melyből 6,520 volt grúz és 1,110 volt oszét, és a háború után is feltételezhető a grúz többség, bár sokan menekültek Grúziába.

A két etnikum között hagyományos a jó viszony a városban, melyet a konfliktusok sem tudtak kikezdeni.

Gazdaság[szerkesztés]

A város jóformán egyetlen munkáltatója a Lomiszi sörgyár maradt, mely a városban üzemel.

  1. 2017. július 10., http://ugosstat.ru/wp-content/uploads/2017/06/Itogi-perepisi-RYUO.pdf, https://www.webcitation.org/6rr3L8GjN?url=http://ugosstat.ru/wp-content/uploads/2017/06/Itogi-perepisi-RYUO.pdf