Adolf schaumburg–lippei herceg
| Adolf schaumburg–lippei herceg | |
 | |
| Adolf schaumburg–lippei herceg | |
| Született | Adolf Wilhelm Viktor zu Schaumburg-Lippe 1859. július 20. Bückeburg |
| Elhunyt | 1916. július 9. (56 évesen) Német Birodalom, Bonn |
| Házastársa | Viktória porosz királyi hercegnő |
| Szülei | I. Adolf schaumburg–lippei herceg Hermina waldeck–pyrmonti hercegnő |
| Foglalkozása | régens |
| Tisztsége | régens |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Mausoleum Bückeburg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf schaumburg–lippei herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adolf schaumburg–lippei herceg (németül: Prinz Adolf zu Schaumburg-Lippe, teljes nevén Adolf Wilhelm Viktor; Bückeburg, 1859. július 20. – Bonn, 1916. július 9.) schaumburg–lippei herceg, 1895–1897 között Lippe régenshercege.
Élete
[szerkesztés]
Adolf schaumburg–lippei herceg 1859. július 20-án látott napvilágot I. Adolf schaumburg–lippei herceg (1817–1893) és Hermina waldeck–pyrmonti hercegnő (1827–1910) hetedik gyermekeként, egyben negyedik fiaként. Édesapja uralkodó hercegként irányította a viszonylag kicsi területű schaumburgi államot. Édesanyja a waldeck–pyrmonti uralkodó legfiatalabb leánya volt. A családban Adolf hercegen kívül még hét gyermek született, de kettő közülük kisgyermekként elhalálozott. Maga Adolf herceg a kor szokásainak megfelelően fiatalon belépett a hadseregbe, ahol is a bonni huszárezredben szolgált.
A herceg 1890-ben egy Mária wiedi hercegnéhez tett látogatás során ismerkedett meg majdani feleségével, a porosz király leányával. Kettejük házasságát a hercegnő szülei szorgalmazták, mivel a hercegnő házassági tervei már többször kudarcba fulladtak. Adolf schaumburg–lippei herceg és Viktória porosz királyi hercegnő (1866–1929) eljegyzését megismerkedésük évének júliusában hozták nyilvánosságra. A menyegzőt 1890. november 19-én tartották a berlini császári palotában a porosz uralkodópár és az özvegy német császárné jelenlétében. A házasság boldogtalanul alakult – egy korai vetéléstől eltekintve nem születettek gyermekeik, és a porosz királyi hercegnő sosem rejtette véka alá megvetését férje az uralkodócsaládok között alacsonynak számító származása miatt. A házaspár olaszországi és egyiptomi nászútját követően a bonni Schaumburg-palotában rendezte be állandó otthonát. A palota később a német kancellár lakhelyeként szolgált.
1895. március 20-án elhunyt a gyermektelen Valdemár lippei uralkodó herceg. Az uralkodó még életében rendezni kívánta a lippei trónutódlás kérdését, mivel az öröklési sorban az utána következő Sándor lippei herceg, az uralkodó öccse gyengeelméjű volt. Valdemár herceg végakaratában a lippei uralkodócsalád schaumburgi ágából származó Adolf schaumburg–lippei herceget nevezte ki öccse jövőbeni régensének. A döntés a herceg halála után súlyos vitákhoz vezetett a régensséget magának követelő lippe–biesterfeldi és molkei, illetve a schaumburg–lippei uralkodócsaládok között. A kérdésbe – minthogy sógorságban állt Adolf herceggel – II. Vilmos német császár és porosz király is beavatkozott. Az ügyben a régenskedő herceg és az országgyűlés végül megegyezésre jutottak oly módon, hogy régensi tanácsot választottak. 1897. június 22-én a régenstanács egy határozatot tett közzé a tanács elnökének, I. Albert szász királynak a vezetésével. Ebben a tanács hivatalosan is elismerte Ernő lippe–biesterfeldi gróf jogát a lippei régensi címre. Adolf schaumburg–lippei herceg ekkor a gróf javára lemondott régensi címéről.
A régensi kérdés után a herceg visszavonultan élt feleségével bonni palotájukban. Adolf schaumburg–lippei herceg ott hunyt el 1916. július 9-én ötvenhat éves korában. Özvegye később feleségül ment egy nála jóval fiatalabb orosz nemeshez.
Leszármazása
[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források
[szerkesztés]- Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub, 20–29. o.. ISBN 963-547-931-X
- Adolf schaumburg–lippei herceg életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
- Judith Koppetsch: Adolf schaumburg–lippei herceg és a Schaumburg-palota (német nyelven). Museums Magazin. [2008. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf schaumburg–lippei herceg témájú kategóriát.- Az uralkodóház hivatalos honlapja (német nyelven). Preussen.de. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
- Dr. Gisela Bensch: A Schaumburg-palota története (német nyelven). [2009. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
- Judith Koppetsch: Das Palais Anfang des letzten Jahrhunderts (német nyelven). [2009. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
