Achille Fould
| Achille Fould | |
 | |
| Született | 1800. november 17.[1][2][3][4][5] Párizs |
| Elhunyt | 1867. október 5. (66 évesen)[1][2][3][4][6] Laloubère |
| Állampolgársága | francia |
| Házastársa | Henriette Goldschmidt |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Charlotte Brull Beer Léon Fould |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései | a francia Becsületrend nagykeresztje |
| Sírhelye | Père-Lachaise temető (4) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Achille Fould témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Achille Fould (Párizs, 1800. november 17. – Tarbes, 1867. október 5.) francia államférfi.
Élete[szerkesztés]
Beer Léon Fould fia. Mint a Fould, Oppenheim és társa cég alatt nyitott bankháznak tagja, már Lajos Fülöp idején is befolyásra emelkedett és 1842-től 1848-ig a képviselőháznak volt kormánypárti tagja. 1848-ban III. Napóleon zászlójához csatlakozott és 1849-ben újraválasztották a törvényhozó testületbe. Mint pénzügyi kapacitás csakhamar előtérbe lépett és már 1849. október 31-én elnyerte a pénzügyi tárcát. 1851. október 14-én ugyan leköszönt, de az államcsíny után újra elvállalta ezt a tárcát, melytől azonban a Bourbonok birtokainak lefoglalását ellenző magatartása miatt 1852 januárjában meg kellett válnia. Mint pénzügyminiszter többrendbeli érdemet szerzett, részt vett a Credit Mobilier megalapításában, a levélportó szabályozásában, a földadó méltányosabb elosztásában stb. Napóleon császár, méltatva tehetségeit, nemsokára szenátorrá, majd 1855)-ben államminiszterré és a titkos tanács tagjává tette. Az 1860-iki pénzügyi válság napjaiban Fould lemondott állásairól és emlékiratot terjesztett a császár elé, melyben Franciaország pénzügyét sötét színben ecsetelte és arra kérte a császárt, hogy jövőre a törvényhozó testület hozzájárulása nélkül ne rendeljen el rendkívüli kiadásokat. Napóleon megfogadta tanácsát és 1861. november 14-én megint pénzügyminiszterré tette. Ebben az állásban 1867. január 19-ig bírta a császár bizalmát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Le Figaro (francia nyelven). Société du Figaro, 1867. október 8.
- ↑ a b http://www.senat.fr/senateur-2nd-empire/fould_achille_marcus0219e2.html
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ [LH//1008/55 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
