Absnicli
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az absnicli a német Abschnitzel (= ’hulladék’, ’nyesedék’) szónak az Osztrák–Magyar Monarchia idején elterjedt vulgáris városi változata.
A használatának kultúrtörténeti jelentősége van: A második világháborúig a henteseknél és a hentesárut forgalmazó boltokban az üzlet jó hírének megtartása érdekében a felvágottak (parizer, szalámi, veronai stb.) végét a rúd szeletelése előtt eltávolították, azt nem mérték bele a vásárló csomagjába. A levágott nyesedéket egybe gyűjtötték és az azt kérő vásárlóknak ebből a keverékből, az absnicli-ből igen alacsony – a legolcsóbb terméknél is olcsóbb – áron mértek.
Absniclit ma is lehet kapni, amely például a vákuumfóliázott kiszerelésű szeletelt felvágottak készítése során keletkezik.
| „ | Ahány emlékezést csak hallottam az átkos antivilág nyomoráról, szinte mindegyikben megemlítették az absniclit. – Bizony, csak annyira tellett, hogy a hentesnél vettünk egy zacskóban mindenféle maradékot: töpörtyűt, szaláminyesedéket, parizerrudak végeit, császárszalonna-darabkákat – ezt hívták absniclinek, és hat vagy tíz fillérbe került, Isten tudja már. | ” |
| – Moldova György | ||