A kis herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kis herceg
Szerző Antoine de Saint-Exupéry
Eredeti cím Le Petit Prince
Ország  Franciaország
Nyelv francia
Műfaj gyermekregény
Előző Flight to Arras
Következő Letter to a hostage
Kiadás
Kiadás dátuma 1943
Magyar kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1970[1]
Fordító Rónay György és mások
Illusztrátor Antoine de Saint-Exupéry
Média típusa könyv
Oldalak száma 96 (1997)
ISBN ISBN 963-11-7380-1 (1997)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A kis herceg témájú médiaállományokat.
A kis herceg egyik szobra, amely a szerző rajzán alapul (Hakone, Japán)

A kis herceg (franciául: Le Petit Prince) Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, amely 1943-ban jelent meg.

A könyv az emberi társadalom karikatúrája, ugyanakkor több dologra is figyelmeztet, mint az ősi bölcs tanítások örökké tartó igazságára, melyet sokszor semmibe vesz az emberiség. Ezt nyomatékosítja a róka idézete is: „Az emberek elfelejtették ezt az igazságot.”

Fordításai, nemzetközi sikere[szerkesztés]

Eddig 290 nyelven és dialektusban jelent meg.[2] 80 millió kiadott példánnyal „a világ 50 legolvasottabb könyve” között szerepel.[3]

A Magyarországgal szomszédos országok közül Ausztriában jelent meg néhány dialektikális fordítás: tiroli,[4] karintiai[5] és alsó-ausztriai[6] nyelvjárásban, illetőleg bécsi városi tájszólásban,[7] valamint a helyi horvát kisebbség ún. burgenlandi nyelvén.[8]

Magyar nyelven[szerkesztés]

Magyarra Zigány Miklós fordította le először; a könyv 1957-ben jelent meg a Magvetőnél. Ezután egy újabb változat látott napvilágot Vámos Pálné tollából 1958-ban, a Kárpát Könyvkiadó Vállalatnál. Zigány fordítása annak idején nem nyerte el a Móra szerkesztője, Aszódi Éva tetszését, így 1970-ben Rónay Györgyöt bízta meg a mű újrafordításával. Ez utóbbi vált gyakorlatilag klasszikussá és jelent meg azután számos további kiadásban.

2015-ben számos további fordítás jelent meg. Az év elején Ádám Péter fordítása látott napvilágot a szegedi Lazi Könyvkiadónál, áprilisban Pálfi Ritáé a Napraforgó Kiadó gondozásában, valamint ugyanezen hónapban a Boris Vian-életműkiadást gondozó Takács M. Józsefé a Helikonnál,[9] júniusban pedig Dunajcsik Mátyásé.

Idézet[szerkesztés]

Számos idézet vált belőle híressé; a legismertebb talán az alábbi (Rónay György 1970-es fordításában):

– Isten veled – mondta a róka. – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…
Ugyanezen részlet más fordításai és további idézetek a Wikidézetben érhetők el.

Történet[szerkesztés]

Bár a történet az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz. A könyv írója repülőgép-balesetet szenved, és lázálmot lát. Vagy mégsem? Találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, szőke hajú kisfiúval, aki rendkívül érdeklődő, kíváncsi természet: addig kérdez, amíg nem kap rá választ. Az ő szemén keresztül feltárul a világ egy másik látásmódja, amelyet a szerző gyerekkorában ismert, de mindaddig nem tudott megosztani másokkal: amikor meg tudjuk látni, ami a felszín mögött rejlik. Ez eleinte rajzokból tűnik ki, ahogy meglátja a jóllakott kígyó kalapnak látszó rajzában a nemrég felfalt elefántot vagy a láda belsejében a bárányt. Az író egyre többet megtud a kis herceg saját bolygójáról, valamint a korábbi utazásai helyszíneiről és az ott szerzett élményeiről. A kis herceg maga is formálódik, bölcsebbé válik a találkozásai révén, az írót pedig újra és újra meghökkenti szemléletmódjával, amely különösnek tűnik, de gyakran mégis a lényegre tapint.

A szereplők rövid jellemzése[szerkesztés]

  • A kis herceg: tiszta lelkű gyermek, aki a mű elején nem sokat tud a rajta kívül álló emberi világról. Őszinte, érdeklődő, nyitott személyiség.
  • A pilóta: az átlagember, akit többnyire lekötnek a mindennapok, de sejti, hogy ennél többet is tartogat az élet, és szeretné felfedezni ezt.
  • A róka: az egyetlen olyan lény, amely elgondolkodtató és építő információkat ad a főszereplőnek. Ám ott van a kettősség is benne, hiszen a rókához hagyományosan a ravaszság fogalma társul.[10]
  • A rózsa: A kis herceg közeli barátja vagy szerelme, akivel a kapcsolata viszontagságos, mivel a kis herceg tapasztalatlan; de végül megérti, hogy ő a legfontosabb a számára a rengeteg szeretet miatt. (A rózsa közvetlen ihletője Consuelo Suncín, Saint-Exupéry felesége volt.)
  • A kígyó: aki elbűvölte a kis herceget, és csapdába akarja csalni, rossz útra akarja téríteni a többi embert. (Részben ennek is Consuelo az ihletője, mert az asszonyt egyesek „viperanyelvű”-nek nevezték, és nem volt felhőtlen a viszonya férjével.)
  • A kis herceg által meglátogatott bolygók lakói:
    • A király: az uralkodó típus, aki mindegy, hogy kin vagy min, de uralkodni akar – de hogy miért, azt sokszor maga sem tudja megmondani.
    • A hiú: a csak önmagával törődő embert személyesíti meg. Elvárja, hogy minden mozdulatát dicsérjék, ám ugyanezt embertársainak nem viszonozza.
    • Az iszákos: olyan embertípust mintáz meg, aki tetteire, működésmódjára nem tud magyarázatot adni, és önreflexió hiányában folyton ugyanabba a hibába esik bele: azért iszik, hogy elfelejtse, hogy iszik. Ez a legfurcsább magatartás a kis herceg számára.
    • Az üzletember: a fontoskodó ember jelképe, aki állandó időzavarral küzd. Nincs ideje, csak a „munkájára”. Az úgynevezett lényegtelen dolgokra nem pazarolja az időt.
    • A lámpagyújtogató: végzi a dolgát, mert azt mondták – bárki is mondta, bármiért. Azt az embertípust képviseli, aki irányítható, és önálló gondolatok nélkül, egyéniség nélkül cselekszik.
    • A geográfus: olyan ember, aki gépiesen gyűjti a lexikális adatokat, anélkül hogy tapasztalatokat, élményeket szerezne. Ami nem írható le tárgyilagosan, illetve ami nem áll fenn legalább századokon át, az számára érdektelen.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A kis herceg témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A kis herceg a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Olvasónapló a Sulineten
  • Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg, fordította Ádám Péter, Szeged, Lazi könyvkiadó, 2015.
  • Ádám Péter: A sivatag mint metafora (Hetven éve halt meg A kis herceg szerzője), Élet és Irodalom, 2014. október 3.
  • Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, fordította Pálfi Rita, Budapest, Napraforgó könyvkiadó, 2015.
  • Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, fordította Dunajcsik Mátyás, Csorna, Pájer Donát ev., 2015., ISBN: 9788175257665

További információk[szerkesztés]