1931–1932-es NHL-szezon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1931–1932-es NHL-szezon a tizenötödik NHL-szezon volt. Miután a Philadelphia Quakers és az Ottawa Senators a szezon előtt felfüggesztették tevékenységeiket, csak nyolc csapat maradt a ligában. A nyolc csapat egyenként 48 mérkőzést játszott. A döntőben a Toronto Maple Leafs veretlenül nyert három mérkőzést a New York Rangers ellen, így megnyerve története harmadik Stanley-kupáját.

1931-ben kezdődött a Toronto Maple Leafs meccseinek rádióközvetítése, amit a Canadian National Railway rádióhálozaton Kanada minden táján hallani lehetett. A műsor neve General Motors jégkorong-közvetítése volt. Az évek folyamán ebből alakult ki a mai napig is létező Hockey Night in Canada műsor.

A liga üzleti változásai[szerkesztés]

Az 1931. szeptember 26-i ligagyűlésen a Philadelphia Quakers és az Ottawa Senators engedélyt kértek tevékenységük felfüggesztéséhez. A megmaradó nyolc csapat szétosztotta maguk között a két csapat játékosait, a szerződéseket az ottawai és philadelphiai csapatoktól lízingelték, amíg a két csapat vissza nem tér a ligába. A Quakers sosem tért vissza. Az ottawai tulajdonosok 300 000 dolláros ajánlatot kaptak a csapatért, avval a feltétellel, hogy a klub Chicagóba költözik, de a Chicago Black Hawks tulajdonosai nem engedték meg, hogy egy másik csapat játsszon a városban. A Detroit Falcons csődbe ment, és gondnokság alá került.

Közben az American Hockey Association, amely az 1930–31-es szezon folyamán American Hockey League-re átkeresztelte magát, és nagy ligának ("major league") nevezte ki magát. Erre Frank Calder, az NHL elnöke, renegát ligának nevezte ki. Ezt egyrészt arra alapozta, hogy az AHL Chicagóban helyezett el egy franchise-t, ahol már volt NHL csapat, és egy másikat Buffalóban, ahol egy NHL-farmcsapat volt. Az AHL egy ligaközötti Stanley-kupa bajnokságot javasolt, amit a kupa kezelőbizottsága el is fogadott. Viszont a buffalói csapat a szezon közben megbukott, és Calder rábeszélte James Norrist, a Chicago Shamrocks tulajdonosát, hogy olvassza össze a csapatát a Detroit Falconsszal. Miután Norris ezt elfogadta, az AHL és az NHL megegyezésre jutott; az AHL visszavette az 'American Hockey Association' nevet és az NHL egyik farmligájaként folytatta létezését.

Az alapszakasz[szerkesztés]

Howie Morenz továbbra is nagy sikereket aratott. Újra megnyerte a Hart-trófeát, és a Canadiens megint megnyerte a Kanadai-divízió bajnokságát. A Rangers lett első az Amerikai-divízióban. De a szezon a Maple Leafsének bizonyult, élükon Busher Jackson pontkirállyal. A Maple Leaf Gardens 1931 novemberében nyílt meg, viszont az nyitó ünnepséget a látogató Black Hawks elrontotta, 3:1-es győzelmükkel a Maple Leafs felett.

A Montreal Maroons meg próbálta venni Eddie Shore-t a Bostontól, 40 000 dollárt ajánlva. A Bruins ezt nem fogadta el.

Tabella[szerkesztés]

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

Kanadai-divízió MSz Gy V D P SzG KG
Montréal Canadiens 48 25 16 7 57 128 111
Toronto Maple Leafs 48 23 18 7 53 155 127
Montreal Maroons 48 19 22 7 45 142 139
New York Americans 48 16 24 8 40 95 142
Amerikai-divízió MSz Gy V D P SzG KG B
New York Rangers 48 23 17 8 54 134 112
Chicago Black Hawks 48 18 19 11 47 86 101
Detroit Falcons 48 18 20 10 46 95 108
Boston Bruins 48 15 21 12 42 122 117

Kanadai táblázat[szerkesztés]

Játékos Csapat MSz G A P B
Busher Jackson Toronto Maple Leafs 48 28 25 53 63
Joe Primeau Toronto Maple Leafs 46 13 37 50 25
Howie Morenz Montréal Canadiens 48 24 25 49 46
Charlie Conacher Toronto Maple Leafs 44 34 14 48 66
Bill Cook New York Rangers 48 33 14 47 33
Dave Trottier Montreal Maroons 48 26 18 44 94
Hooley Smith Montreal Maroons 43 11 33 44 49
Babe Siebert Montreal Maroons 48 21 18 39 64
Dit Clapper Boston Bruins 48 17 22 39 21
Aurel Joliat Montréal Canadiens 48 15 24 39 46

Stanley-kupa rájátszás[szerkesztés]

Az elvárások szerint a Canadiens zsinórban harmadszorra nyerte volna a Stanley-kupát, de Pit Lépine és Aurel Joliat sérülései a csapat reményeit megsemmisítette; a gyors Rangerstől kikaptak a divízióbajnokok sorozatában, csak egy meccset nyerve a Rangers három győzelmével szemben. A Maple Leafs könnyen kiütötte a Black Hawkst 6:2-es gólösszesítéssel a második helyezettek szériájában, míg a harmadik helyezettek közötti párharcban a Maroons 3:1-es gólaránnyal verték meg a Falconst. Az elődöntőben a Maple Leafs 4:3-as összesítéssel verte meg a Maroonst.

Döntő[szerkesztés]

A döntőben a Maple Leafs három meccset nyert egymás után, így könnyen megnyerték a Stanley-kupát. A második meccset Bostonban játszották, mert a cirkusz szerepelt aznap a Madison Square Gardenben. A sorozat vége után „Tenisz-szériaként” emlegették ezt a döntőt, mivel Toronto minden meccsben hat gólt lőtt. Ez volt Dick Irvin torontói edző második egymásutáni döntős szereplése, miután a Black Hawkst a döntőig vezette az előző szezonban.

Toronto Maple Leafs vs. New York Rangers

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Április 5. Toronto Maple Leafs 6 New York Rangers 4
Április 7. Toronto Maple Leafs 6 New York Rangers 2 (Bostonban)
Április 9. New York Rangers 4 Toronto Maple Leafs 6

Az öt mérkőzésből álló párharcot (három győzelemig tartó sorozatot) a Toronto nyerte 3:0-ra, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

NHL díjak[szerkesztés]

Howie Morenz megint megnyerte a Hart-emlékkupát, Joe Primeau a Lady Byng-emlékkupát. Charlie Gardiner nyerte a Vézina-trófeát.

Első All-Star csapat[szerkesztés]

Második All-Star csapat[szerkesztés]

Debütálók[szerkesztés]

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

Visszavonulók[szerkesztés]

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

Források[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1931–1932-es_NHL-szezon&oldid=27090719”