Üzleti titok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az üzleti titok a titok körébe tartozó tények és adatok egyik csoportja. Az üzleti információk védelméről szóló irányelvet[1] átültető magyarországi jogszabály, az üzleti titok védelméről szóló külön törvény[2] egyértelművé tette, hogy az üzleti titok is vagyoni értéket képvisel, és ennélfogva vagyoni jogi jellegű védelmet élvez.

Fogalma[szerkesztés]

Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amely titkos, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult az elvárható intézkedéseket megtette.

Az üzleti titok törvényi meghatározásának főbb elemei, hogy az üzleti titok:

  • gazdasági tevékenységhez kapcsolódik
  • titkos, de legalábbis nem könnyen hozzáférhető
  • vagyoni értékkel bír, és
  • a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az észszerűen elvárható lépéseket megtette.[3]

Üzleti titkot képezhetnek például

  • belső gazdasági adatok
  • stratégiai tervek
  • műszaki eljárások,
  • gyártási módok,
  • forgalmazási tervek,
  • a know-how.

A titoktartási kötelezettség[szerkesztés]

Számos élethelyzetben fordulhat elő titoktartási kötelezettség vállalása, így például:

  • a munkajogi szabályok legfeljebb két éves határidőt határoznak meg,[4] amelyen belül a volt munkavállaló még a munkaviszony megszűnését követően sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné feltéve, hogy a felek versenytilalmi megállapodást kötöttek
  • cégeladás esetén gyakori, hogy a potenciális vevő titoktartási megállapodásban[5] vállalja, hogy az eladó által rendelkezésére bocsátott információt bizalmasan kezeli, titokban tartja és kizárólag az adásvételi tranzakció céljára használja fel.

Az üzleti titok megsértése[szerkesztés]

A törvény szóhasználatában az üzleti titkot az sérti meg, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha a megszerző személy:

  • az üzleti titokhoz engedély nélkül hozzáfér
  • engedély nélkül eltulajdonítja
  • engedély nélkül másolatot készít, vagy
  • üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően más módon megszerzi.

Az üzleti titok jelentősége[szerkesztés]

Számos oka lehet annak, hogy a jogosultnak érdekében áll valamely információ titokban tartása. A titokban tartandó ismeretek (például a vállalakozás vevőinek, szállítóinak, vagyonának, terveinek és erőforásainak stb.) közül talán azok a legfontosabbak, amelyek alapján az adott üzlet vagy vállalkozás kötelezettségeinek várható teljesítésére vagy nem teljesítésére lehet következtetni.

Az üzleti titok védelme[szerkesztés]

A titoksértés, a titok illetékteleneknek való elárulása egyes országok törvényei szerint bűncselekmény, továbbá polgári jogi illetve munkajogi felelősség megállapításával járhat.

A titok korlátai[szerkesztés]

Az üzleti titokkal szemben áll a nyilvánosság érdeke, az az igény, hogy tudni lehessen egy adott vállalkozásról, üzleti szervezetről mindazt, ami az adott üzlethez kapcsolódó pénzkiadás vagy befektetés biztonságának a megítéléséhez szükséges. Ebből a szempontból az üzleti vállalkozásoknak bizonyos mértékig „átláthatónak” kell lennie. A kereskedelmi társaságokat jogszabály kötelezi bizonyos adataik nyilvánosságra hozatalára, ezért ezek az adatok nem minősíthetők üzleti titoknak.

Jegyzetek[szerkesztés]