Élőnyelvi konferenciák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Előzmények és célok[szerkesztés]

Az 1980-as évek végén indult el a nyelvtudomány művelőinek körében egy a hagyományostól eltérő gondolkodásmód a Kárpát-medencében élő beszélőközösségek magyar nyelvéről. Herman Józsefnek, a Nyelvtudományi Intézet akkori igazgatójának támogatásával jött létre az intézeten belül az Élőnyelvi Kutatócsoport, amelynek tagjai a mai magyar nyelvváltozatokra, ezen belül a hazai és a határainkon kívüli magyar, valamint a magyarországi kisebbségi nyelvváltozatokra irányították a figyelmet. Szükség volt egy olyan platformra, ahol ezekről az empirikus kutatásokról be lehetett számolni. Kontra Miklós, az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Kutatócsoportjának, majd később az Élőnyelvi Osztályának (1985-2008) vezetője volt az, akinek kezdeményezésére elkezdődtek az Élőnyelvi Konferenciák, amelyek 1988-tól napjainkig a szociolingvisztikai tárgyú kutatások legrangosabb Kárpát-medencei fórumává váltak.

Jelentősége[szerkesztés]

A konferenciáknak a nyelvtudományi jelentőségen túl a társadalmi hasznosultságára is fel kell hívni a figyelmet. A tudományos szimpóziumokon elhangzott kutatási eredményeket hasznosítani lehet/kell az anyanyelvápolás, nyelvművelés, nyelvpolitika területén.

Eredmények[szerkesztés]

A magyar nyelv Kárpát-medencei vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a trianoni békeszerződés történéseit és annak a magyar nyelv későbbi fejlődésére gyakorolt hatását. A magyar nyelvtudomány nagy adósságát törlesztette, amikor éppen az Élőnyelvi Konferenciák hatására elkezdett foglalkozni a magyar nyelv Trianon utáni szétfejlődésével. Az 1990-es évek közepétől létrejött egy munkacsoport - amelyet a Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztályának munkatársai (kiegészülve a szombathelyi Vörös Ottóval és a szegedi Sándor Klárával) és határon túli nyelvészek alkottak (a szlovákiai Lanstyák István, az ukrajnai Csernicskó István, a romániai Péntek János és Szilágyi N. Sándor, a jugoszláviai Göncz Lajos, az ausztriai Szépfalusi István) - akik Kontra Miklós vezetésével hozzáfogtak a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzéséhez.

E Kárpát-medencében végzett tényfeltáró empirikus kutatások eredménye, hogy megjelentek A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című könyvsorozat eddigi tagjai: a kárpátaljai (Csernicskó, 1998), vajdasági (Göncz, 1999) és a szlovákiai (Lanstyák, 2000). Az MTA Nyelvtudományi Intézete azóta is fontos szerepet tölt be az élőnyelvi kutatások koordinálásában.

Az intézettel együttműködve a négy akadémiai nyelvi intézet (a kolozsvári Szabó T. Attila, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda, a beregszászi Hodinka Antal Nyelvi Intézet és az interregionális központként működő alsóőri Imre Samu Nyelvi Intézet) munkatársai 2007-től már a Termini Kutatóhálózat részeként összehangoltan végzik az élőnyelvi kutatásokat. Az e nyelvészkör által tudatosan képviselt határtalanítás folyamata ma már nem ismeretlen, de még mindig megosztja a nyelvtudomány művelőit.

Az Élőnyelvi konferenciák helyszínei és témái[szerkesztés]

  1. Budapest, 1988. október 5‒6. Kiadvány: Balogh Lajos ‒ Kontra Miklós szerk., 1990. Élőnyelvi tanulmányok (Linguistica, Series A, 3.), Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
  2. Újvidék (Szerbia), 1989.október 5‒6. Kiadvány: Papp György szerk., 1991. Hungarológiai Közlemények 21. Újvidék.
  3. Buda, 1990. szeptember 27‒28. Kiadvány: Kontra Miklós szerk., 1992. Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. (Linguistica, Series A, 9.), Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
  4. Kolozsvár (Románia), 1991. szeptember 17‒18.
  5. Nyitra (Szlovákia), 1992. szeptember 17‒18. Kiadvány: Hungarológia 3. 1993. ([A] Nyitrai Nemzetközi Nyelvészeti Konferencia előadásai). Budapest: Nemzetközi Hungarológiai Központ.
  6. Pest, 1993. október 14‒15. Kiadvány: Kassai Ilona szerk., 1995. Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztálya.
  7. Nagymegyer (Szlovákia), 1994. október 14‒16.
  8. Ungvár (Ukrajna), 1995. szeptember 28‒29. Kiadvány: Csernicskó István ‒ Váradi Tamás szerk., 1996. Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  9. Szeged, 1996. augusztus 22‒24. Kiadvány: Sándor Klára szerk.,1998. Nyelvi változó ‒ Nyelvi változás. Szeged: JGYF Kiadó.
  10. Bécs (Ausztria), 1998. szeptember 3‒4. Kiadvány: Borbély Anna szerk., 2000. Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztálya.
  11. Újvidék (Szerbia), 2000. szeptember 20‒22. Kiadvány: Papp György szerk., 2001. 11. Élőnyelv Konferencia. Újvidék: Újvidéki Egyetem Magyar Tanszéke.
  12. Nyíregyháza, 2002. augusztus 26‒28. Kiadvány: P. Lakatos Ilona ‒ T. Károlyi Margit szerk., 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere.(Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXII.) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  13. Kolozsvár, 2004. szeptember 5‒8. Kiadvány: Benő Attila ‒ Szilágyi N. Sándor szerk., 2006. Nyelvi közösségek ‒ nyelvi jogok. ( A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai 3.) Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége.
  14. Bük, 2006. október 9‒11. Kiadvány: Zelliger Erzsébet szerk., 2007. Nyelv, területiség, társadalom.(A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228. szám) Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
  15. Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4‒6. Kiadvány: Borbély Anna ‒ Vančoné Kremmer Ildikó ‒ Hattyár Helga szerk., 2009. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  16. Beregszász (Ukrajna), 2010. szeptember 16‒18. Kiadvány: Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán, Márku Anita (szerkesztő): Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok ‒ A 16. Élőnyelvi Konferencia anyagai, 2011. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
  17. Szeged 2012.
  18. Nyitra (Szlovákia), 2014. szeptember 18‒20. A sztenderd problémája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]