Áramköri kapcsolt adatátvitel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az áramköri kapcsolt adatátvitel (CSD) az időosztásos (TDMA) mobilhálózatok eredeti adatátviteli megoldása a GSM hálózatokon. A CSD egy 9.6kbit/s sávszélességű időszeletet használ adatátvitelre a GSM hálózati és kapcsoló alrendszeréből, ahova modemmel azonos módom kapcsolódik a nyilvános telefon hálózathoz.

A CSD megjelenése előtt a mobil hálózatokon az adatátvitelt ténylegesen modemmel lehetett megvalósítani, amit vagy tartalmazott az eszköz, vagy csatlakoztatni kellett hozzá. Ezen rendszerek átviteli sávszélességét az átvitt beszédcsatorna 2.4kbit/s-os szélessége korlátozta felülről. Az időosztásos többszörös hozzáférésű (TDMA) rendszerek megjelenésével mint a GSM a CSD majdnem közvetlen hozzáférést nyújtott a digitális hordozó alrendszerhez ezzel jelentősen növelve az átviteli sebességet.

Nagyon hasonlóan működik az áramköri kapcsolt adatátvitel(CSD), mint egy hagyományos hanghívás indítása. A GSM technológia fejlődésével újabb átviteli módok jelentek meg, mint:

  • Nagy sebességű áramköri kapcsolt adatátvitel mely a CSD-n alapul, hatékonyobb kódolást használva és párhuzamosan több időszeletet összefogva
  • GPRS sokkal hatékonyabb csomag alapú átvitelt tesz lehetővé, mintegy kétszer olyan gyorsabbat, mint a HSCSD