„Kongói Szabadállam” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 39. sor: | 39. sor: | ||
Lipót uralma alatt a Kongói Szabadállam volt az egyik legynagyobb port felkavart 20. századi nemzetközi botrányának színhelye. Az angol konzul, Roger Casement jelentése nyomán számos fehér tiszviselőt büntettek meg az 1903-as gumigyűjtő expedíció alatt elkövetett gyilkosságokért (köztük egy belga tisztviselőt, aki 122 kongói bennszülött halálát okozta). A Szabadállam fennállása alatt elkövetett gyilkosságok és halálesetek számára vonatkozóan csak becslések vannak (mivel az első népszámlálást csak 1924-ben végezték). Roger Casement jelentése 3 millióra teszi a bennszülött áldozatok számát, amelynek több oka volt: háború, gyilkosságok, a lakosság éheztetése, valamint a trópusi járványok tejedése. 1896-ra egyetlen faluban, a Kongó-folyó mellett fekvő Lukolela-ban 5000 áldozata volt az álomkórnak. Ebben a faluban Roger Casement csak 600 túlélőt talált, amikor 1903-ban látogatást tett.<ref>[http://www.urome.be/fr2/reflexions/casemrepo.pdf Roger Casement angol kunzul jelentése, a Kongói Szabadállam igazgatásáról]</ref> |
Lipót uralma alatt a Kongói Szabadállam volt az egyik legynagyobb port felkavart 20. századi nemzetközi botrányának színhelye. Az angol konzul, Roger Casement jelentése nyomán számos fehér tiszviselőt büntettek meg az 1903-as gumigyűjtő expedíció alatt elkövetett gyilkosságokért (köztük egy belga tisztviselőt, aki 122 kongói bennszülött halálát okozta). A Szabadállam fennállása alatt elkövetett gyilkosságok és halálesetek számára vonatkozóan csak becslések vannak (mivel az első népszámlálást csak 1924-ben végezték). Roger Casement jelentése 3 millióra teszi a bennszülött áldozatok számát, amelynek több oka volt: háború, gyilkosságok, a lakosság éheztetése, valamint a trópusi járványok tejedése. 1896-ra egyetlen faluban, a Kongó-folyó mellett fekvő Lukolela-ban 5000 áldozata volt az álomkórnak. Ebben a faluban Roger Casement csak 600 túlélőt talált, amikor 1903-ban látogatást tett.<ref>[http://www.urome.be/fr2/reflexions/casemrepo.pdf Roger Casement angol kunzul jelentése, a Kongói Szabadállam igazgatásáról]</ref> |
||
Az európai és amerikai újságok 1900-tól kezdve foglalkoztak a kongói állapotokkal, de 1908-ra a közvélemény olyannyira Lipót ellen fordult, hogy fel kellett adnia személyes ellenőrzését és a belga kormány annexálta a területet [[Belga-Kongó]] néven |
Az európai és amerikai újságok 1900-tól kezdve foglalkoztak a kongói állapotokkal, de 1908-ra a közvélemény olyannyira Lipót ellen fordult, hogy fel kellett adnia személyes ellenőrzését és a belga kormány annexálta a területet [[Belga-Kongó]] néven. |
||
== Források == |
|||
{{Fordítás|en|Congo Free State|221563829}} |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[[s:Heart of Darkness|Heart of Darkness]] |
|||
*[http://www.cobelco.org/presentationfs.htm CoBelCo.org] |
|||
*[http://www.gutenberg.org/files/15240/15240-h/15240-h.htm A Journal of a Tour in the Congo Free State], 1905, by Marcus Dorman, from [[Project Gutenberg]] |
|||
*''[http://www.religioustolerance.org/genocong.htm Mass Crimes Against Humanity: The Congo Free State Genocide, circa 1895–1912]'' |
|||
*[http://edmi.parliament.uk/EDMi/EDMDetails.aspx?EDMID=30788&SESSION=875 Motion in the British Parliament, recognizing the genocide in Congo.] |
|||
*[http://congostate.blogspot.com/ Congo Free State] |
|||
*[http://archives.lse.ac.uk/dserve.exe?dsqServer=lib-4.lse.ac.uk&dsqIni=Dserve.ini&dsqApp=Archive&dsqDb=Catalog&dsqCmd=Overview.tcl&dsqSearch=(RefNo='morel') Catalogue of the Edmund Morel papers] at the [http://www.lse.ac.uk/library/archive/Default.htm Archives Division] of the [[London School of Economics]]. |
|||
[[bg:Свободна държава Конго]] |
|||
[[cs:Svobodný konžský stát]] |
|||
[[de:Geschichte der Demokratischen Republik Kongo#Der_Kongo-Freistaat]] |
|||
[[eo:Libera Ŝtato Kongo]] |
|||
[[es:Estado Libre del Congo]] |
|||
[[fr:État indépendant du Congo]] |
|||
[[gl:Estado Libre do Congo]] |
|||
[[ko:콩고 자유국]] |
|||
[[it:Stato Libero del Congo]] |
|||
[[lv:Kongo brīvvalsts]] |
|||
[[nl:Kongo-Vrijstaat]] |
|||
[[ja:コンゴ自由国]] |
|||
[[no:Fristaten Kongo]] |
|||
[[pl:Wolne Państwo Kongo]] |
|||
[[pt:Estado Livre do Congo]] |
|||
[[ru:Свободное государство Конго (колония)]] |
|||
[[fi:Kongon vapaavaltio]] |
|||
[[sv:Kongostaten]] |
|||
[[vi:Nhà nước Tự do Congo]] |
|||
[[wa:Dislaxhî Estat do Congo]] |
|||
A lap 2008. június 26., 15:57-kori változata
A Kongói Szabadállam nevű gyarmat II. Lipót belga király magántulajdona volt, bár a király a felügyeletet az Association Internationale Africaine nevű szervezeten keresztül gyakorolta. Viszont Lipót volt a társaság egyetlen részvényese, illetve elnöke. A Szabadállam magában foglalta a Kongói Demokratikus Köztársaság teljes területét és 1885-ben hozták létre. A gyarmat igazgatása hihetetlenül nagy jövedelmet eredményezett Lipót királynak, aki a bevételt részben nagyszabású építési projektekre fordította. Ezt részben a nyersgumi (a gyarmat fő exportterméke) magas világpiaci ára, részben pedig a bennszülöttek könyörtelen és gyakran brutális kizsákmányolása tette csak lehetővé. Utóbbi olyan nemzetközi felháborodást keltett, hogy Lipót 1908-ban kénytelen volt átengedni a gyarmat igazgatását a belga államnak, és ezután Belga-Kongó néven ismerték.
Története
A 19. század közepéig a Kongói Szabadállam területe, lényegében a Kongó-folyó vízgyűjtő területe, ismeretlen volt az európaiak számára, akik nem nagyon merészkedtek a kontinens belsejébe. A szinte áthatolhatatlan esőerdő, a mocsaras altalaj és az abban tenyésző, maláriát terjesztő moszkítók, valamint a nyíltabb területeken tenyésző cecelegyek és az általuk terjesztett álomkór mind rendkívül megnehezítették az európaiak terjeszkedését. Mivel sem a rabszolgákon kívül a terület első pillantásra semmilyen nyilvánvaló, értékes nyersanyaggal nem rendelkezett, az európai gyarmatosítók nem foglalkoztak ezzel a területtel.
Ennek köszönhető, hogy 1885-re Lipót király, személyes tárgyalásainak és nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően, megszerezte a terület feletti ellenőrzést és gyakorlatilag egy személyben uralta a Szabadállamot 1908-ig, amikor át kellett adnia az adminisztrációt a belga államnak. Amikor a Lualaba folyó felső folyásánál előbb nyergumi, majd réz-lelőhelyeket találtak, a nagyhatalmak is szemet vetettek a területre, de Lipótnak sikerült ezeket távol tartania.
Lipót uralma alatt a Kongói Szabadállam volt az egyik legynagyobb port felkavart 20. századi nemzetközi botrányának színhelye. Az angol konzul, Roger Casement jelentése nyomán számos fehér tiszviselőt büntettek meg az 1903-as gumigyűjtő expedíció alatt elkövetett gyilkosságokért (köztük egy belga tisztviselőt, aki 122 kongói bennszülött halálát okozta). A Szabadállam fennállása alatt elkövetett gyilkosságok és halálesetek számára vonatkozóan csak becslések vannak (mivel az első népszámlálást csak 1924-ben végezték). Roger Casement jelentése 3 millióra teszi a bennszülött áldozatok számát, amelynek több oka volt: háború, gyilkosságok, a lakosság éheztetése, valamint a trópusi járványok tejedése. 1896-ra egyetlen faluban, a Kongó-folyó mellett fekvő Lukolela-ban 5000 áldozata volt az álomkórnak. Ebben a faluban Roger Casement csak 600 túlélőt talált, amikor 1903-ban látogatást tett.[1]
Az európai és amerikai újságok 1900-tól kezdve foglalkoztak a kongói állapotokkal, de 1908-ra a közvélemény olyannyira Lipót ellen fordult, hogy fel kellett adnia személyes ellenőrzését és a belga kormány annexálta a területet Belga-Kongó néven.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Congo Free State című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
- Heart of Darkness
- CoBelCo.org
- A Journal of a Tour in the Congo Free State, 1905, by Marcus Dorman, from Project Gutenberg
- Mass Crimes Against Humanity: The Congo Free State Genocide, circa 1895–1912
- Motion in the British Parliament, recognizing the genocide in Congo.
- Congo Free State
- Catalogue of the Edmund Morel papers at the Archives Division of the London School of Economics.