Zverinac (település)
| Zverinac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 286 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 55 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 22 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 09′ 36″, k. h. 14° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 44° 09′ 36″, k. h. 14° 55′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zverinac (olaszul: Sferenzi, Sferinaz, Sferina) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 26 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 32 km-re északnyugatra a Zverinac-sziget középső részén, a délnyugati part öblében fekszik. Zverinac szigete a Veli Tun-sziget és Dugi Otok északi része között, Božavától északra fekszik. Jelentősebb tengeröblei a nyugati parton Kablin és Zverinac, ahol az azonos nevű település kikötője is található, míg a sziget északkeleti részén Hervatin. Legmagasabb pontja a 117 méter magas Klis. Zverinac szigete alig több, mint öt kilométer hosszú és egy kilométer széles. A sziget és a település legjobban gyalog járható be, így lehet élvezni az érintetlen természet és a tájat átható béke érzését.
Története[szerkesztés]
A sziget már a római korban lakott volt, ezt igazolják a Poripišće-öbölben található épületmaradványok. Zverinac első írásos említése 1421-ben történt „Suiran”, illetve „Svirumi” alakban. Zárai nemesi családok birtoka volt. Területe Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 67, 1910-ben 123 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az iskola épülete 1966-ban épült, amikor a szigetre az áramot is bevezették. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokba és Ausztráliába. Néhány év működés után a kevés gyerek miatt az iskolát is bezárták. A falunak 2011-ben 43 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal (főként olívatermesztéssel), halászattal és újabban turizmussal foglalkoznak. A településnek hangulatos kis étterme van, ahol helyi specialitásokkal várják a vendégeket.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 67 | 0 | 96 | 104 | 107 | 123 | 187 | 118 | 158 | 161 | 153 | 146 | 96 | 59 | 48 | 43 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt plébániatemploma, melyet a helyiek csak Sveti Nacijonak hívnak 1690-ben épült. A homlokzat feletti harangépítményben látható két harangot 1925-ben öntötték. Ciprusokkal szegélyezett út vezet hozzá. A templomban a božavai plébános mond hetente kétszer misét.
- A Fanfonga család 1746-ban épített barokk palotája.
- A sziget kiváló minőségű olívaolajáról híres, amelyet a házaknál is meg lehet vásárolni.
További információk[szerkesztés]
- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Turistainformációk Zverinacról (magyarul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
