Portál:Pécs
|
Pécsszerkesztés
Üdvözöljük a Pécs-műhely által létrehozott Pécs-portálon.
A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője. A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak. Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.
|
Kiemelt szócikkszerkesztés
Zsolnay Miklós 1852-ben alapította meg a tönkrement lukafai keménycserép manufaktúrából a gyár elődjét, a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben idősebb fia, Ignác nevére íratott. Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetlegesen felszerelt, kézi erőre berendezett üzemet. A csupán helyi piacra termelő, nyolc–tíz, a kereskedelmi tömegáruk versenyétől elszegényedett fazekast foglalkoztató üzem kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártott. A tőkehiánnyal küszködő, fejlesztést és gépesítést nélkülöző műhely nem bírta a piaci versenyt. Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben átvette a vezetést Ignác bátyjától. Ő fejlesztette az üzemet világhírű gyárrá. Zsolnay Vilmos addig kísérletezett különféle agyag- és mázfajtákkal (1866-ban megkezdett jegyzetfüzetében 80 helyi és környékbeli agyagfajtát sorol fel), amíg az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé nem fejlesztette az egykori kisüzemet. A gyár első elismerését az európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as bécsi világkiállításon érte el. Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki, emellett bronzérmet és elismerő oklevelet nyert. A Zsolnay-porcelánokra szép számú külföldi megrendelés érkezett, például Angliából, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából. 1870-es évek közepén a 15–20 munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a külföldi szakembereken kívül a Zsolnay család tagjainak is része volt. Mind Vilmos, mind gyerekei: Teréz, Júlia, Miklós folyamatosan részt vettek a termékek minőségének javításában, a kínálat bővítésében, tartották a kapcsolatot vevőikkel. (Az üzem annyira a család életének részévé vált, hogy a gyár területén építették fel a lakóházaikat is – ezek ma raktárak, illetve műhelyek.) Zsolnay Vilmos szívós kitartásának eredményeként az elefántcsontszínű máz és a magastüzű díszítés tökéletes technikájával a gyár felzárkózott az európai kerámiagyártó üzemek élvonalához. 1874-től az 1880-as évek végéig a Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett magyaros és perzsa stílusú díszítmények voltak a Zsolnay legjellegzetesebb mintái. Az 1878-as párizsi világkiállítás a tőkeszerzés mellett egyben a megméretés lehetőségét is kínálta. A siker hatalmas volt: a Zsolnay kerámiák elnyerték a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet. A kiállításnak köszönheti a gyár első, rendszeressé vált külföldi üzleti kapcsolatát. Itthon a korszak legkiválóbb építészeivel dolgoztak együtt: időtálló, olcsó és nemes anyagot az úgynevezett pirogránit kerámiát szállítottak a legjelentősebb építkezésekhez (mint például a budavári Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, a kecskeméti Városháza, az Országház, az új Műcsarnok). Kiemelt képszerkesztés
 A szerelmesek lakatjai Pécs belvárosában. Kiemelt idézetszerkesztés
Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset; — Arany János, Toldi estéje” című költeményében, az Ötödik ének 12. versszakában az I. Lajos által alapított pécsi egyetem szerepel.
|
Kiemelt életrajzszerkesztés
.jpg)
Költészete a halál jegyében és a halál ellenében született. Életműve hatalmas napló, gyakran minden áttétel nélkül elmondott események sorozata, számadás egy élet és egy életmű értelméről, és számadás barátokról, társakról, valamint a magányról, a szerelemről és a természetről. Nyelvtani és verstani újításaiban időnként nemzedéktársára, Weöres Sándorra is hatott. Műfordítói tehetségét már 1940-ben az ófrancia eredetiből tolmácsolt Hélinant: A halál versei című kötetével bizonyította, amikor a magyarban szokatlan versformát és stílust honosított meg. Szerepe van Janus Pannonius jelentőségének elismertetésében. A középkori és modern európai lírát egyaránt fordító költő - többek között - Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója. Költői és műfordítói munkássága mellett jelentős irodalomszervezői tevékenységet folytatott, mint a Sorsunk, majd a Jelenkor című folyóiratok szerkesztője, utóbbinak haláláig főmunkatársa. Tudtad-e?szerkesztés
|
Pécs történelme: Pannonia Valeria • Pécsi ókeresztény sírkamrák • Pécs ostroma (1541) • Pécs ostroma (1664) • Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
Főbb alakok: Zsolnay Vilmos • Victor Vasarely • Breuer Marcell • Sólyom László • Tass Olga • Tarr Béla • Nemere István • Lomb Kató • Csorba Győző • Lovasi András • Gera Zoltán • Dárdai Pál
Pécs kulturális élete: Könnyűzene Pécsen • Pécsi Tudományegyetem • Pécs2010 Kulturális Főváros projekt • Zsolnay Kulturális Negyed • Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont • Pécsi fesztiválok listája • Pécsi Kulturális Központ • Pécsi Országos Színházi Találkozó • Pécsi Egyetemi Napok • Pécsi borvidék • Pécs műemlékeinek listája • Pécsi kitüntetések és díjak
Közlekedés: Pécs tömegközlekedése • Pécs villamosvonal-hálózata • Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal • M6-os autópálya • Pécs–Pogány repülőtér
Sport: Pécsi Mecsek FC • Mizo Pécs 2010 • Pécsi VSK • PVSK-Panthers • PEAC-Pécs
Turizmus: Pécs belvárosa • Széchenyi tér • Gázi Kászim pasa dzsámija • Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium • Barbakán (Pécs) • Pécsi székesegyház • Kossuth tér • Jakováli Hasszán dzsámija • Király utca
Kiemelt szócikkek[szerkesztés]
|
Jó szócikkek[szerkesztés]
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
