Portál:Győr-Moson-Sopron megye
|
Győr-Moson-Sopron portál
       Győr-Moson-Sopron megye
 Győr-Moson-Sopron vármegye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére. Győr-Moson-Sopron vármegye területe 4208 km², Magyarország területének 4,4%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom vármegyének. Területén kb. 450 000 ember él. A vármegye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja. A nyugati fekvés mindig fontos volt a vármegye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a határ menti forgalomban játszik nagy szerepet. Tájegységei
A megye területén Magyarország három makrorégiója (nagytája) találkozik. Győr-Moson-Sopron megye természetföldrajzi szempontból különböző felszínű tájakból tevődik össze.
Győr-Moson-Sopron megye látnivalóinak listája
Győr-Moson-Sopron megye története
 (1 Vas megyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron megyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár) A jelenlegi megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánút. A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, Győr-Moson megye néven (1945-1950). A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra. További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, majd Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, és legutóbb[ 2002. október 10-én Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány . Kiválasztott kép
 Kiemelt cikkeink
Kategóriák
Győr-Moson-Sopron megye jeles alakjainak listája
* Itt születtek:
Tennivalók
|
