Az információgazdaságtan közösségi jószága[szerkesztés]

A tradícionális közösségi jószággal, aminek például a környezet részeit tekintjük, szemben az információgazdaságtan közösségi jószága bárki által korlátlanul elérhető és nincsenek egyértelmű határai. Az információgazdaságtan közösségi jószágának alapvető tulajdonsága, hogy egy-egy fogyasztó fogyasztás nem csökkenti a többi fogyasztó által elérhető mennyiséget. A közösségi jószág bárki által felhasználható, így lehet tulajdon alapja, de maga a jószág senki által nem tulajdonolható. Az információgazdaságtan közösségi jószága támaszkodik a köztudásra, de egyrészről kiterjeszti azt, másrészt a közösségi jószág fogalma felételezi az azt fenntartó mechanizmusok meglétét.

Fenntartó mechanizmusok[szerkesztés]

A közösségi jószágot fenntartó mechanizmusok kiegészítik egymást és egymásra épülnek, ezek a következők:

Közösségi tevékenység: egyfajta kollektív cselekvés, amelyben két vagy több egyén együtt dolgozik egy bizonyos eredményért. Ebben az esetben ez a közösségi jószág létrehozása és fenntartása.
Önkormányzatiság: az összehangolás alapja és szükséges a közösségi jószágot létrehozó közösségi tevékenység fenntartásához. Az önszerveződő közösség egy bizonyos méretétől fogva szükséges létrejötte. Koordináló erőként lép fel.
Társadalmi tőke: : az előző két tényező alapja, az emberi kapcsolatok hálózatára alapozva épül fel és az ebben rejlő erőforrásokat használja fel.

Problémák[szerkesztés]

Az információgazdaságtan közösségi jószága szembe néz a tradícionális közösségi jószág bizonyos problémáival, bizonyosoktól viszont jellegéből fakadóan megszabadul.

Olyan problémák amik a tradícionális jószágokkal szemben itt nem jelentkeznek:

Torlódás: az információgazdaságtan közösségi jószága korlátlanul elérhető, nem fizikai formában áll rendelkezésére, nincsenek egyértelmű határai. Ezért a fogyasztók hozzáférése ilyen módon nem korlátozott.
A közlegelő tragédiája: a definícióból eredően nem léphet fel a túllegeltetés problémája, a szellemi alkotás nem tud "elfogyni".

Olyan problémák amik az információgadságtan közösségi jószágánál is jelentkeznek:

Egyenlőség: fontos, hogy a jószágokból bárki ugyanolyan mértékben részesülhessen és, hogy létrehozásában bárki egyenlő joggal vehessen részt.
Hatékonyság: a közösségi tevékenység hatékonysága nagyban függ a koordináció mikéntjétől, bizonyos méretétől fogva megköveteli a szervezettséget.
Fenntarthatóság: a mechanizmusok folyamatos működése szükséges, és el kell érni, hogy ne merüljön ki a társadalmi tőke. Ehhez valamilyen motivációra van szükség.
Szennyezés: bizonyos részben a egyenlőség problémájából ered. Az egyenlőség a közösségi jószág kezelésében és létrehozásában mindenkinek teret ad. Ez néha "szennyezést" eredményezhet (pl. spamek). Kiküszöbléséhez megfelelő mechanizmusokra van szükség (szerepet kaphat az önkormányzatiság).