Vita:Jóbarátok (első évad)

Jó barátok

Tudok róla, hogy évek óta „Jóbarátok” címmel fut ez a sorozat, pedig a helyes írásmód „Jó barátok” lenne! Csodálkozom, hogy amikor egyes kollégák annyit lovagolnak a nyelvhelyességi kérdéseken – aminél szerintem a helyesírás még fontosabb lenne –, ez a súlyos hiba mintha még senkinek nem szúrt volna szemet! Oké, a hibás sorozatcímhez sajnos ragaszkodni kéne, de a helyes írásmódot MINDAZONÁLTAL valahol fel kéne tüntetni, ha már lexikon vagyunk!! Filmfan 2007. augusztus 8., 17:37 (CEST)

szerintem van ilyen szó magyarul, hogy jóbarát... kb. úgy, ahogy van olyan is, hogy kebelbarát.

amitől én ordítani bírnék sorozatcímek közül, az a „Jóban Rosszban”... egyszer nem láttam még helyesen leírva. – Alensha ^üzi 2007. augusztus 8., 17:48 (CEST)

Olyan szó tényleg van, hogy kebelbarát, de olyan nincs, hogy jóbarát, olyan van csak, hogy jó barát! Vigyázz, mert szorulsz a helyesírást és a nyelvhelyességet kiemelten kezelő, pongyolaság- és terjengősségellenes szerkesztő kollégáktól, ha a „jóbarát” verziót erőlteted! :))) (Tényleg, azon miért nem lovagol senki, hogy a Wikipédia szócikkeinek jelentős részében hibás az idézőjelek használata?) Ennek ellenére mindazonáltal: Jóban-rosszban. Filmfan 2007. augusztus 8., 17:54 (CEST)

Álladósult szókapcsolatoknál gyakori az egybeírás, szerintem a jóbarát kifejezés is egy ilyen. Ha nem helyes akkor is létezik alkotói szabadság. Ha nem létezne, akkor minden film címét szó szerint kéne fordítani, pl.: Barátok; Csillag háborúk; Házas, gyerekekkel

De a lényeg: Ez egy filmsorozat címe, a szócikk erről szól, nem helyesírás-elemző cikk.--Ford Prefect 2007. augusztus 8., 18:39 (CEST)

Az állandósult szókapcsolatokat valóban szokás egybeírni, de én úgy tudom, nem egyéni elbírálás kérdése, hogy mikor állandósult az a szókapcsolat, mikortól írható egybe a helyesírás szabályai szerint is. Abban egyetértünk, hogy mivel ez műcím, ragaszkodni kell az eredeti, jelen esetben HIBÁS formájához. Ugyanakkor talán elkerülte a figyelmed, hogy a közelmúltban több műcím kapcsán merült fel ilyen jellegű vita, mondván, hogy a helyesírásilag hibás címek megjegyzés nélkül hagyása rossz példát mutat. Ennek jegyében például (szerintem egyébként helytelenül!) Tarr Béla „Werckmeister harmóniák” című filmje is át lett nevezve „Werckmeister-harmóniák”-ra. Kétségtelen, hogy nyelvtanilag az utóbbi a helyes, ám a film főcímén (márpedig az lenne a mérvadó) az előbbi verzió szerepel! A közelmúltban egy buzgó kolléga a „Canterbury mesék”-et is átnevezte, mondván, hogy ez régi és hibás írásmód, nyelvtanilag a „Canterburyi mesék” lenne a helyes. Azt elfelejtette, hogy a Helyesírási Szabályzatban éppen az átkeresztelni kívánt mű a kivétel, egyébként tényleg canterburyi a helyes melléknévi alak. Szóval a lényeg, hogy átnevezni nem kéne a „Jóbarátok” szócikket, meg most már remélhetően ez a vitalap is nyújt infót arról, hogy helyesírási szempontból ez a cím egyelőre bizony még HIBÁS! Amúgy a helyesírás szerintem azoknál a cikkeknél se kéne, hogy mellékes szempont legyen, amelyeknek nem ez a témája. Szerintem. Filmfan 2007. augusztus 8., 18:52 (CEST)

A helyesírás NEM mellékes szempont! De egy mű címét átkeresztelni TILOS, ide értve azok fordításait is, kivéve persze, ha a műnek több fordítása is van, ilyenkor az összes alak elfogadott. Én úgy tudom, hogy a „jóbarát” egy elfogadott forma. Ford Prefect 2007. augusztus 8., 19:28 (CEST)

Én azt hiszem, a látszat ellenére is teljesen azonos hullámhosszon vagyunk. Szerintem sem kell a műcímekről szóló szócikkeket átnevezni, s mint írtam, ezért is tartom helytelennek a Tarr-film átnevezését. Abban viszont tényleg van valami, hogy a hibás helyesírású műcímek esetében esetleg egy lábjegyzettel lehet utalni arra, hogy mi lenne a helyes forma. A „jóbarát” valószínűleg azért elterjedt forma, mert kevesen ismerik a pontos helyesírását: az „eggy”, az „essö”, a „köppeny”, a „jappán” és más, a köztudatban helyesírásilag tévesen rögzült szavak közé tartozik. Magánvéleményként írom egyébként, hogy szerintem szó sincs semmilyen alkotói szabadságról, a forgalmazó egyszerűen nem ismeri jól a helyesírást. Ebből a szempontból érdemes olvasgatni a gyári DVD-k borítóit: túl azon, hogy a tartalomleírás gyakran nem is egyezik az adott mű cselekményével (!!), a szövegekben gyakoriak a névelírások, stilisztikai és helyesírási hibák, az angol BC és AC (i. e. és i. sz.) hibás fordítása stb. stb. Szerintem ez inkább tájékozatlanság vagy igénytelenség, max. túl nagy alkotói szabadság. De ez már más téma, viszont nagyon szórakoztató! :)) Filmfan 2007. augusztus 8., 19:42 (CEST)

Szerintem mindkét forma helyes. A különbség a mondat értelmében keresendő.

Pl:

• Béla egy jó barát. (a barát milyenségére utal)
• „Csöngess be hozzám, jóbarát!” (itt egy megszólításról van szó)

Remélem így már nyilvánvaló a különbség.--Ford Prefect 2007. augusztus 8., 19:55 (CEST)

Sajnos nem. A slágercím is helyesen: Csöngess be hozzám, jó barát! Ez nem az édes víz (a víz íze) és az édesvíz (a tengervíz ellentéte) esete. :)) (Egyébként az édes lányom is megszólítás, mégse kell egybeírni, viszont az édeslánya – valakinek a saját gyereke – az egy szó!) De ebben nem nekünk kell egymást győzködnünk, hanem a Helyesírási Szabályzatot kell követnünk, amely csak egyféle írásmódot, a különírást fogadja el. Gondolom, a Wikipédia szerkesztésében az MTA helyesírási irányelvei az útmutatóak. Ettől függetlenül hangsúlyozom, a szócikk átnevezését én se javasolnám. Filmfan 2007. augusztus 8., 20:05 (CEST)

Idézet A magyar helyeírás szabályai-ból:

„A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, rádiót javít stb. Különírjuk számos, mindig együtt használt, egységet alkotó szókapcsolat (szólás, szakkifejezés stb.) elemeit is: dugába dől, lépre csal; főnévi igenév, villamos gép; stb.

Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. – Az egyik gyakori ok az, hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének összege. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Például a víziló vízi állat ugyan, de nem ló; a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el; a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. A szóbeszéd is más, mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. – Ha egy raggal jelölhető, különírt szókapcsolat elemei (pl. kéményt seprő, félig kész, a nap sugara stb.) rag nélkül állnak együtt, szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő, félkész, napsugár stb. – A meggyökeresedett szokást megtartva, nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk; ezért például a jókedv, egyhavi, márványtábla, vízbefúlás stb. szót is összetételnek tekintjük.

A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás), de: gyorsírás (= sztenográfia); (veszélyt) jelző lámpa, de: jelzőlámpa (pl. a közlekedésben); sok szög (= számos szög), de: sokszög (a mértanban); az élen járó (csapat), de: élenjáró (= irányító szerepű); stb.

A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának, illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások, többféleképpen is megítélhető esetek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van, amely még nem igazi összetétel ugyan, de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére, illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni, ami viszont nem biztos alap, sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást, illetőleg kötőjel alkalmazását. Ezekből a körülményekből következik az, hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik, bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. ”

Én úgy értelmezem a szabályt, hogy írható egybe; az, hogy a Szótár nem tartalmazza sokmindent (vagy sok mindent?) jelenthet.

Nem írható egybe, az Osiris hozza is. Viszont a címszabályok miatt nem írható külön, ha a sorozatról van szó. „Megnézem néhány jó barátommal a Jóbarátokat.” Nem értem, hol itt a kérdés. Legföljebb egy jegyzetsor lehetne a Jóbatárok szócikkben, de nem több. blogadmin 2007. augusztus 26., 18:33 (CEST)

képek

Nem tól monoton picit, hogy ugyanaz a kép van minden epizód mellett...? SL^üzzenet 2007. november 22., 16:54 (CET)

De igen. Sajnos más képpel egyelőre nem szolgálhatok, de kitalálok vmit (DVD borító, ilyesmi)– Ford Prefect 2007. november 23., 20:09 (CET)