Vita:Ellinger Ede

Ellinger Ede halálának időpontja az 1915. év lehet

Még 1915 májusában 14.000 koronát jegyzett Ellinger Ede fényképész hadikölcsönként az Első Magyar Iparbanknál, de már 1916. augusztus 6-án fiának, Ellinger Bélának halálhírében (Pesti Hírlap, 1916. augusztus 6.) – az elhunyt Béla édesanyja, „özvegy Ellinger Edéné, született Kurzweil Júlia” néven szerepel. [1]

Korábban pedig 1915 szeptemberében: „A szerzői jog szakértő bizottságából. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Budapesten alakított s az 1915. évtől az 1920. évi deczember hó 31-ig terjedő hat éves időszak tartamára újjáalakított »Szerzői Jogi Szakértő Bizottságba« az elhunyt Ellinger Ede helyére bizottsági tagul Hollenczer László fényképész szakértőt, a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének elnökét nevezte ki.” Forrás: Az Ujság, 1915-09-03 / 245. szám [2]

Utóbbi szakértő bizottságban 1884. július 6-tól volt tag Ellinger Ede. „Törvényes szakértő bizottság. Az irói és művészi tulajdonjogról szóló törvény julius első napján lépett életbe. E törvény egyszersmind írókból és művészekből alakuló szakértő bizottságot kíván, mely fölmerülő esetekben véleményt mondjon. A kormány a bizottság tagjait a napokban nevezte ki hat évre.

A bizottság elnöke Jókai Mór, alelnök Arany László; tagok Apáthy István egyetemi tanár, Falk Miksa, Horváth Lajos orsz. képviselő, Hunfalvy Pál, Gyulai Pál, Szily Kálmán műegyetemi rektor, Zichy Antal, Paulay Ede a nemzeti színház drámai igazgatója, Erkel Ferencz zeneakadémiai igazgató, Végh János zeneakadémiai alelnök, Mihalovics Ödön szini iskolai igazgató, Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, Péchy Imre az államnyomda, Vérey József az Athenaeum- és Jurányi Vilmos a Franklin-nyomdai társulatok igazgatói, Hoffmann Alfréd könyvkereskedő, Ellinger Ede fényképész és Hatschek Ignácz térképrajzoló. Lásd Vasárnapi Ujság 1884. 27. szám 1884. július 6. Mi ujság? Rovata 432. p. [3]

Irtó nagy munka lenne a Wikipédia és Wikimedia Commons felületein a korábbi 1920 körül meghatározott halálozási évet végigjavítani, csak azért írtam ide a vitalapra, hogy ha már ezeket az adatokat megtaláltam, ne vesszenek el.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2A02:AB88:1AC1:9980:E4E2:56C7:60F1:8BFC (vitalap | szerkesztései) 2020. január 25., 15:25‎ (CET)

Köszönjük szépen, utánajárunk. Olyan nagy munka nem lenne egyébként, elvégezzük. – Regasterios ^vita 2020. január 25., 15:32 (CET)

Kedves anonim szerkesztő! Köszönjük a bővítést, mindazonáltal én egy kicsit óvatosabban bánnék az adatok beírásával. Például azzal, miszerint Kurzweil Frigyesnek Ellingerhez hasonlóan a Balatonon is volt műterme, de nem Siófokon, hanem Füreden. Ezt egy olyan forrás alapján állítod, amely Balatonfüredről szól, tehát arról, ki mit tett Balatonfüreden, és nem valahol másutt. E forrás alapján tehát nem zárhatjuk ki kapásból, hogy máshol is volt műterme Kurzweilnek. Ehhez elegendő ránézni erre a verzóra. A másik ehhez hasonló probléma, hogy a cikkben azt írod, 1888 és 1902/03 között volt műterme a Dorottya utcában. Attól, hogy a címjegyzék e két év között említi a nevét a Dorottya utca kapcsán, még nem zárhatjuk ki rögtön, hogy nem volt már mondjuk 1887-ben is műterme ebben az utcában. Ennél szabatosabban kellene fogalmazni véleményem szerint, akár a forrást is megnevezni a szövegben, ahogyan én tettem a halál időpontjának körülírása kapcsán. Ezzel kapcsolatban még azt is megjegyezném, hogy szerintem kevered a műterem és a lakás címét. Az 1901-1902-es jegyzék szerint a műhelye a Dorottya u. 11. alatt volt, de a lakása a Zoltán u. 7. alatt. Az 1902-1903-as jegyzék szerint a műterme még mindig a Dorottya u. 11. alatt volt, de a lakása már a Teréz krt. 25. alatt. Az 1903-1904-es jegyzékben viszont a fényképészek között egyáltalán nem szerepel a neve, csak a lakásjegyzékben, ami szerint ekkor szintén a Teréz krt. 25. alatt lakik. Ebből persze ne következtessünk arra, hogy esetleg visszavonult 1903-ban, de szerintem arra sem, hogy a műterme a Teréz krt.-ra költözött. Szóval én ezeket a részeket átfogalmaznám, talán le is rövidíteném kicsit. – Regasterios ^vita 2020. február 3., 10:28 (CET)

OK. Igaz. Átfogalmazom. (File:Dorottya utca 11., Kurzweil Frigyes fényképész Fortepan 85821.jpg: Ezek adatait is beleírom.) A címjegyzéket pedig mint forrást beírom a főszövegbe, hogy az alapján állítható csak a Dorottya utcai műterem indulása. A lakcímet és műtermet nem kevertem, de 1903 és 1908 között a fényképész-műtermek között nem szerepel Kurzweil Bp-en, csak a lakcíme szerepel (vagy az sem). Lehet, hogy ekkor nem tartott fenn műtermet Bp-en? Később (1909-ben) jelenik meg mint fényképész a Teréz körút 25. alatt [4], de feltételeztem, hogy már 1903-tól vállalt itt is megbízásokat, mert a Dorottya utcai műterem ekkor szűnt meg a nevén. Pl. a [5] szerint Budapesten is és Bfüreden is volt műterme 1908-ban, pedig az 1908-as Bp. Címjegyzékben még nem jelölik a Fényképészek címszó alatt.

Rövidíteni a legnehezebb ilyen szórvány adatokkal, de megpróbálom.– 2A02:AB88:1AC1:9980:C8D:802D:A7C4:B303 (vita) 2020. február 3., 11:31 (CET)