Vita:Besenyő eredetű helynevek

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt DorganBot 16 évvel ezelőtt a(z) Hibás link témában

Eredetű vagy alapítású[szerkesztés]

A szócikk nem arról szól, amiről a címe. Ha így marad, át kell mozgatni Besenyő alapítású magyar települések listája névre, vagy valami hasonlóra. SyP 2006. május 5., 12:34 (CEST)Válasz

Ettől függetlenül nagyon jó kis cikk, ilyesmire jó többek közt a Wikipédia. Üdv --Korovioff 2006. május 5., 13:50 (CEST)Válasz

Nem minden türk "besenyő"! SŐT...[szerkesztés]

((user: Kursan kündü)) 2007. július 22. 02.34' (CET) Tartok tőle, hatalmas baklövések szerepelnek a "besenyő" minősítésű helységnevek felsorolásaiban. Kezdve onnan, hogy a besenyő nem kipcsak-türk nyelv...De a "kun" az igen. A besenyők "kangarok" - iráni eredet, de tán heftalita nyelv, azaz csuvasos-türk -, a mai dél-kazah, üzbég szteppékről.A perzsa háborújuk után a VIII. században A nyugat-szibériai sztyeppéken tűnnek föl, -tibeti forrás, ld. "Történetük", Wiki -az Altay felől támadó, majd velük összevegyülő ÚZOK göktürkök, s tán kipcsak népelem is tarthatott velük Nyugatra. (Gyanúsan hasonló összetételük van, mint az "onogur-ungar" magyaroknak....Így is írják Kijevben: bjeli wengri.)

 A kunok a kínai Nagy Fal tövéből, 

Pekingtől csak cca 300 km-re nomadizáltak még a VIII. században. Ez a mai Kansu és Hszincsiang territórium. Összességében: a szócikk/ek/ a "magyar"--->onogur szövetség 2 ugor nevű törzse mellett tudomást sem vesz az ÖT (5) csuvas-türk, O'QUT eredetű, tehát OGUR nevű törzsről, - amelyek minden valószínűség szerint a HUN nyelv maradványait beszélték, - továbbá az állandóan elfelejtett 3 kabar (tehát GÖKTÜRK) törzsről szintén. Minden törökös településnévben a legfeljebb töredékesen betelepült BESENYŐ /pecseneg, badzsanag, etc./ eredetet vélelmezi. Holott a kabarok törzsei, letelepedésük, a határőr szolgálat SZÉKELYSÉGE már aX. században létezett, türk nevekkel! Figyelembe veendő itt László Gyula professzor úr a későavar és a "magyar" temetkezések egymást kiegészítő, de mintegy "kikerülő" jelenségének térképei és szkriptális dolgozataiis. A kunok 1070 táján jelennek meg a Kárpátok külső ívénél,és hatalmas "kumán" birodalmat hoztak létre. Az ő kisebb csoportjainak betelepülését - és a tatárjárást - követően HAT /6/ ismert nevű KUN törzs telepedett be az országba. A cikk ezen ismert törzs- és nemzetségneveket - amelyek jóval nagyobb számúak, mint a vélt "besenyőké" - mind 'besenyő' eredetűként vélelmezi. Mintha bizony itt egy nagyarányú BESENYŐ HONFOGLALÁS zajlott volna le! Azt is érteni vélem, a cikk miért ilyen tartalmú: EGYÉRTELMŰEN a MEGBUKOTT FINNUGOR-elmélet híve, akitől a szócikk/ek/ származnak. Ettől aztán TUDOMÁNYTALANOK! A "magyar" Törzsszövetséget HOMOGÉN ugor népcsoportként kívánja meghatározni és minden törökségi elemet későbbi külső hatásra visszavezetni. Képtelen elfogadni az on-ogurok ŐSTÜRK életformáját, feloldódását az altayi népek sűrűjében, a ma már DNA és szerológiai, embertani és néprajzi, zenei és harcművészeti TÉNYEKKEL alátámasztott belső-ázsiai, török (projektálva a csak 552-től ismert "török" nevet), innen kezdve avar és hun kapcsolódásokkal. De még az ugor elmélet elfogadása esetén is SALÁTA minden kabar és kun, vmint székely "türkös" település (hát még az ÖT csuvasos türk "magyar" településnevek) BESENYŐVÉ nyilvánítása!

KURSAN KÜNDÜ üzenőlapja  2007. július 29., 02:30‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Hibás link[szerkesztés]