Vita:Babona

a definíció számára nem jól használható források

• Akadémiai Kislexikon (ld. pl. itt): "Egyes tárgyaknak, cselekményeknek, körülményeknek természetfölötti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit"
  • Jaj de rossz definíció ez, talán a legrosszabb, amit olvastam. Vallásos szempontból teljesen elfogadhatatlan, hiszen értelmezéstől függően 1). értelmezésében az óriási intellektuális apparátust mozgósító nagy vallásokat egyszerű babonaságoknak minősíti, 2). úgy is értelmezhető, hogy a természetfölöttiben való hiedelem babona, tévhit, kivéve a vallásokat, amik természetesen nem tévhitek (ez meg ateista szempontból elfogadhatatlan); ezáltal általános npov definícióra teljesen alkalmatlan. Másrészt nem is fedi le teljesen a fogalmat, hiszen pl. "a térdcsúzt döglött béka bőrével, a gégerákot gyertyával gyógyítom" téves néphiedelmeket (amelyek nem feltétlenül rendelkeznek természetfölötti háttérrel) nem tudja kezelni.
• Encyclopaedia Britannica: "belief, half-belief, or practice for which there appears to be no rational substance.", vagyis "hit, feltételezés, vagy gyakorlat, amelyről úgy tűnik, nincs racionális alapja/természete".
  • Azért rosszak ezek ez, mert túl általánosak, és - a modern tudományfilozófia és pszichológia tükrében - valószínűleg nem is igazak. A "racionális" szót leginkább ok-okozati összefüggésként értelmezzük. El tudok képzelni olyan embert, aki azért tart a fekete macskától, mert tényleg rosszul járt egyszer, amikor átment előtte az úton, vagy olyan népcsoportot, aki azért részesít vallásos tiszteletben egy konkvisztádori puskát, mert az istenek villáma van belerejtve (hiszen mennydörögni tud). Ilyen esetekben a babonának tulajdonképpen van racionális alapja, vagy természete, csak hát sajnos az egész mégis tévedés. de ez a két dolog nem ugyanaz. Racionális vagy annak tűnő alapokból kiindulva is lehet óriásikat tévedni (mondjuk itt vannak a paradoxonok), és nem racionális alapról kiindulva (mondjuk például véletlenszerűen - ld. népi gyógyászat vagy a Genezis fényteremtés ---> csillagteremtés sorrendje, ami normális ősember számára csak komplett hülyeségnek tűnhet) is lehet igazságra jutni. A racionális gondolkodás és a tévedhetetlenség nem ugyanaz. Még ha azt mondaná, hogy "Belief, half-belief or practice which in its substance appears to be irrational." ("Hit, feltételezés, vagy gyakorlat, amely lényegét tekintve irracionálisnak tűnik."), az közelebb járna az igazsághoz. Másrészt pedig, ha a babonát egyszerűen racionálisan (akármit is jelentsen ez a gumiszó) megalapozatlan (tév)hitnek nevezzük, akkor ide kell sorolnunk pl. azt a vélekedést is, hogy pl. Hailé szelasszié a messiás (rasztafarianizmus), vagy az elmebetegek egyéni tévképzeteit is, és egyikről sem érzem igazán, hogy jogosan nevezhetőek babonának. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 5., 15:55 (CEST)

• Urbanlegends.com - tartalmilag kifejezetten színvonalas, azonban a tudományos relevanciája (blogszerű akármi, amit nem tudom, kik írnak kérdéses.

érdekesnek tűnik, hátha használható

• Jewish Magic and Superstition: A Study in folk Religion
• The soul in Nature:
• magic and superstition in Europe
• [1] amikor a babona tudományalkotó erővé válik: a francia forr. tudósait éllítólag a Halleyvel kapcsolatos babonák vezették statizstikai elméletek kidolgozására. sajnos csak abstract, nem letölthető ingyen

tág értelmű használat

• Bogár László: A nyugat modern babonái
• ? Gaál: amit rosszul tudunk (alcím?)