Vita:Almis ibn Selkej
Új téma nyitásaAlmis-Álmos azonosság kérdése és a a feltevés lehetséges kihatásai a magyar őstörténetre[szerkesztés]
Leegyszerűsítve az Almis-Álmos egyezés problémáját: a hivatalos magyar történettudomány azzal, hogy kizárja Almis egyezését Álmossal, és a nevek hasonlósága okának azt látja, hogy az "Álmos név gyakori lehetett a sztyeppén" tulajdonképpen a következőket állítja: A közép-ázsiai sztyeppéken viszonylag kis területen, nagyjából ugyanabban az időben két hasonló nevű fejedelem élt két szomszéd nép élén (bolgár és magyar), az egyiket Almisnak/Almusnak, a másikat Álmosnak hívták, az egyiknek a fia Arbat volt (aki magyarok élén harcolt), a másiknak Árpád (magyar fejedelem), az egyiknek a (a pontos rokoni kapcsolat terén bizonytalan krónikák alapján) nagyapja Ugek/Utek volt, a másiknak pedig az ükapja Ügyek/Ütyek volt, mindketten ugyanabból a Dulo-dinasztiából származtak a bolgár és magyar krónikák szerint, s pontosan akkor, amikor az egyik "eltűnt" a magyar történelemből ("nem léphetett be Pannóniába" - történészek magyarázata szerint feláldozták/megölték), a másik trónra lépett a bolgár történelemben, de ez mind véletlen egybeesés és a kettő nem ugyanaz.
Egyes elképzelések szerint nem arról van szó, hogy hasonlított vagy megegyezett a neve a magyar történelemből ismert Álmos fejedelemével, hanem arról, hogy a két személy talán UGYANAZ. Erre utalnak az Almis-ról ismert adatok. Almis fiának (vagy öccsének, ez nem tisztázott) neve Arbat (Árpád?) volt, e két név együtt már túlmegy azon, hogy véletlenről beszélhessünk. Fennmaradt leírások (Djagfar Tarihi) szerint Arbat a kara-bulgárok egy vagy több törzse élén állt, s miután felbérelte őt a Kazár Birodalom a dunai bolgárok ellen, maga mellé vette az ugorokat (magyarok), és részt vett a kazár-magyar és a besenyő-bolgár háborúskodásában a magyarok vezéreként. Mindez beleillik az ismert történelmi tényekbe, ugyanis a magyarok valóban háborúztak a besenyő-volgai-bolgár szövetség ellen, melynek végét a bugi csata jelentette.
A bugi csata következtében következett be a Honfoglalás, ugyanis a vesztes magyar sereg korábbi területeit a besenyők addigra elfoglalták, Pannónia keleti vidéke azonban hosszabb állomásozásra alkalmas területnek ígérkezett, ahová a magyarok a korábbi években rendszeresen vezettek hadjáratokat, akkor még a morvákkal szövetségben. Almis felmenőjeként említi ugyanez a forrás Tat-Ugek-et, aki - ha Almis és Álmos ugyanaz a személy - azonos lehet a magyar történelemből is ismert Ügyekkel (Almisnak ük-ükapja volt Ugek/Utyek - forrás: A Dulo-dinasztia családfája https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:dpqffr0uC0kJ:sitemaker.umich.edu/mladjov/files/west_steppe_rulers.pdf+Arbat+Almis&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESh3QG1T4OZ6GTd5gFsFzKa2O_Z4CcQ1RHzKUTNp8iRazpvXkg8e1a5gDlE299HZJFR52zE07qw3IhpuQZlWDNAuWxpKLSRpCGW3uJoVH2jKewytmHp9OmPWHR9iSYKOl34mBbu6&sig=AHIEtbQv1TMyYZZnQ2MwTTvPnX4tNjm19A).
Almis és Arbat a nyugati hunok leszármazottai voltak, dinasztiájuk, a Dulo-dinasztia sarja volt Attila is. Almis 895-920-ig uralkodott.
A Djagfar Tarihi szerint a magyarokat és a volgai bolgárok törzsét Arbat-Árpád kagán egyesítette a volgai bolgárok elleni háború során. A forrás szerint Arbat anyja magyar nő volt. (!) A vesztes háború után a forrás szerint csatlakoztak hozzájuk az 'avar ugorok' (székelyek?) és hármasban foglalták el a Kárpát-medencét (pontosabban eleinte annak csupán keleti felét, nagyjából a mai Erdélyt). A forrás szerint az ugor-bolgár-avar ugor szövetség területein - Arbaték onogur-bolgár, türk nyelve ellenére - az ugorok nyelve lett az általános, mivel a törzszövetségben az ugorok voltak többségben, bár nem ők vezették a törzsszövetséget.
Amennyiben a forrás hiteles, Álmost nemhogy nem áldozták fel (a magyar források szerint "Álmos nem léphetett Pannónia földjére", de azt nem írják, hogy feláldozták, megölték volna, erre csupán következtet a történész szakma), hanem eltűnt ugyan a magyar történelemből (minthogy nem volt magyar), de uralkodóként még 25 évig regnált, melyről a nyugatra szakadt magyarok talán nem is értesültek. Árpád pedig mintegy "külsősként", onogur törzse(i) élén állt domináns szereplőként a honfoglalás élére.
Mindez megmagyarázná, miért türk hangzásúak az ősmagyar méltóságok nevei, miért törökösek a hadi kifejezések, és miért érezhető a magyar nyelven erős türk hatás.
Árpád tehát lehetséges, hogy nem volt is magyar (csupán félig, anyja révén), és mégis ő hozta létre a mai értelemben magyarnak hívott népet és nyelünkre nagyban hatással volt az általa kialakított törzsszövetség alkotóelemeinek nyelve. Jónéhány homályos magyar őstörténeti kérdést ebbe a kontextusba helyezve azonban meglepően logikus magyarázatokhoz jutunk. (magyarok két nyelve, a magyarság hun-tudata (Árpádnak és felmenői hunok voltak, ugyanakkor az általa vezetett törzsszövetség népei nem), hungaria-onoguria a honfoglalás korából is eredhetett (sőt hun-ugoria sem elképzelhetetlen), nyelvünk törökös szavainak eredete, a honfoglalás motívációi, a későbbi magyar-bolgár összetűzések okai, a még a XIV. században is létező iszlám magyarok jelenléte Mo-n (ezáltan a 'Pogány hit' kifejezés már nem annyira egyértelműen vonatkozik tengrizmusra, akár jelenthet iszlámot is, miért tartja 'turkok'-nek a magyarokat Bíborbanszületett (mert vezetőik türkök voltak), miért áll a Szent Koronán, hogy "Gézának, Turkia királyának', stb.)
Az Almis-Álmos és Arbat-Árpád egyezés elmélete azért különleges, mert egyaránt alátámasztja, és logikus módon egyesíti a finnugor-elméletet, a hun-származás elméletét és az "egyhelyben marradás" elméletét is egyetlen elméleten belül.(Arbat és törzse hun származék, nyelvük türk, az ugorok (magyarok) nyelve lehetett finnugor, mely dominánssá vált kb. 100 év alatt, míg a székelyek képviseletében a Kárpát-medencei kontinuitás-elmélet is igazolást nyer, kiegészítve azzal az eredménnyel, hogy a székelyek nyelve az avarok türk nyelvétől különbözött (hiszen a forrás nem véletlenül hívja őket avarok helyett megkülönböztetően avar ugoroknak), azonban megegyezett a magyarokéval) és sorolhatnánk tovább).
Kizáró tényezőként szokták említeni az Almis-Álmos azonossággal kapcsolatban, miszerint Álmos nem élhetett még 25 évig a honfoglalás ideje után, mert fia Árpád már érett férfikorban járt, hiszen Árpád fia, Álmos unokája Liüthiké (Levente) is ekkor már hadvezérként mutatkozik be csatákban. Azonban ha a honfoglalás idején Árpádot 35 év körülinek határozzuk, akinek fia 18-20 év körüli, apja lehetett akár 45-50 éves is, és egy hosszú életet feltételezve 75-80 éves koráig elélhetett és uralkodhatott Almis néven Álmos.
Mindazonáltal hozzá kell tenni, hogy például a Heltai-krónika nem állítja, hogy Álmos Árpádnak apja lett volna, csupán azt, hogy Árpád Álmos nemzetségéből származott. ("Ez Álmos nemzetségéből támada annakutána egy Árpád nevő főember. Ennek üdejében indulának másodúttal a magyarok Scithiából, amint odafel megmondottam.")
Almis-Álmos azonosság kérdésének tisztázását elősegítő adatok[szerkesztés]
További találgatások és elméletek helyett a legcélszerűbbnek azt találtam, ha következtetések helyett adatot gyűjtök (vagy gyűjtünk, ha másnak is kedve támad) Almis és Álmos közös pontjairól az azonosság alátámasztására, vagy kizárására. Számomra egyezésük szinte evidencia, azonban beszéljenek inkább a tények, melyek ha kizárják az egyezést, meghajlok az eredmény előtt. Először csak a wikin is szereplő, ellenőrzött, megbízható forrásból származó információkat gyűjtöm össze, megalapozva a vitát.
Almis ibn Sejkel (vagy Almis ibn Silki) volgai bolgárország baltavarja (volgai bolgárul uralkodó=baltavar) 895-922-ig
Almis apja még nem volt muzulmán, és Almis sem volt teljesen tisztában egyes iszlámmal kapcsolatos kérdésekkel ("900 körül a bolgár uralkodó szoros kapcsolatokkal rendelkezett Hvárezmmel és az Arab Kalifátussal, ennek jegyében járt Ibn Fadlán a volgai bolgárok földjén 921-től. Az uralkodóhoz, Almis ibn Selkej elteberhez (arab nyelven jiltever) 922. május 12-én érkezett. Ekkor az udvarban már sok muszlim volt, maga az elteber is, de ibn Fadlánt kérdezte az ima helyes módjáról, miközben elmondta neki, hogy apja még hitetlen volt." - volgai bolgárország cikkből)
megjegyzés: Ibn Fadlan nem számol be róla, hány éves volt Almis látogatásakor.
Almis apjának neve Silki (arabosan Sejkel) szintén volgai bolgár uralkodó volt. Silki a bolgar törzsek egyesítésének politikáját követte. ("Şilki (pronounced [ʃilˈki]) or Shilki (Islamized as Abdallah; mid 9th - beginning of the 10th century) was a Bolgar ruler (iltäbär). Shilki provided a policy of unification of Bolgar tribes.")
Almis nyelve a bolgártörök nyelv volt, melynek mai utódja a csuvas nyelv ("A volgai bolgár állam lakosságának egy kisebb része, a mai csuvasok (Csuvasföld lakói) megtartották őseik bolgártörök nyelvét, ez a mai csuvas nyelv."- volgai bolgárország magyar wiki cikk)
megjegyzés: Magyar nyelvészeink szerint a magyar nyelv török eredetű szavait egy csuvas nyelvből vettük át.
Volgai Bolgárország eredetileg finnugorok, köztük marik lakhelye volt. ("It is thought that the territory of Volga Bulgaria was originally settled by Finno-Ugric peoples, including Mari people." - volgai bolgárország angol wiki cikk)
Almis iszlám hitre térésekor a Ja'far ibn 'Abdullah nevet vette fel. ("Almış adopted the Islamic name Ja'far ibn 'Abdullah (Cäğfär bine Ğabdulla, Arabic: جعفر ابن عبدالله)" - Almis angol wiki szócikkből).
Ibn Fadlan Almis-t Sakaliba királyának nevezi, Sakaliba arabul: "szkíták országa". ("Ibn Fadlan referred to Almış as the king of Saqaliba."- Almis angol wiki szócikkből)
Almis uralkodása alatt Volgai Bolgárország egyesített, erős és független állammá fejlődött. ("During the reign of Almış, Volga Bulgaria developed to a united, strong and independent state."- Almis angol wiki szócikkből)
További források, melyeket érdemes átböngészni:
Djagfar Tarihi krónika adatai Almisról, és fiáról Arbatról http://s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/Djagfar_Tarihi/DjagfarTarihi6-10En.htm
A barinokat érintő események (barinoknak hívták Tat-Ugek bolgár leszármazottait) http://s155239215.onlinehome.us/turkic/70_Dateline/BaryndatelineEn.htm