Ugrás a tartalomhoz

Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kreamar (vitalap | szerkesztései) 2020. március 6., 10:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Fogalma)

Hazai büntetőjogunkba a 2012. évi C. törvény (a hatályos Btk.) 277. § új tényállásként vezette be az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közé tartozó[1] tanúvallomás jogosulatlan megtagadása bűncselekményt.

Fogalma

Az a tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő.[2]

Jogi tárgya

E bűncselekmény jogi tárgya a büntető igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása a büntetőeljárás során, abban az esetben, ha a a bíróság vallomásmegtagadás jogosulatlanságára és az azzal kapcsolatos következmények beállására a tanú figyelmét már felhívta, vallomás megtagadásával kapcsolatosan tett nyilatkozatának elhangzása előtt.

Akkor jogosulatlan a tanúvallomás megtagadása, ha az nem a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseinek[3] – megfelelően történik meg.

Ugyanakkor, ha a tanú a büntetőeljárás során az eljárási cselekményen való részvételt, vagy a nyomozó hatóság, illetve az ügyész előtti vallomástételt tagadja meg jogosulatlanul, akkor cselekménye nem tartozik e tényállás minősítése alá, hanem azt az ügyész a tanúval szembeni rendbírság kiszabásával és a tanú költségek megtérítésére való kötelezésével szankcionálhatja.[4]

A bűncselekménynek speciális az alanya: kizárólag a büntetőeljárás során, a bíróság által tanúként kihallgatni kívánt személy követheti el. A tanúi minőség e tényállás vonatkozásában a bíróság által kibocsátott idézésnek a tanú részére való kézbesítésétől, illetőleg a tanúként való idézéséről való tudomásszerzésével kezdődik, és bíróság által a tanúnak az eljárási cselekményről való elbocsátásával ér véget.

E bűncselekmény elkövetésénél a társttesség kizárt, mivel minden egyes, tanúként kihallgatni kívánt személy csak a saját vonatkozásában tagadhatja meg a vallomástételt. A részesi alakzatok közül a felbujtás és a bűnsegély egyaránt lehetséges. Amennyiben a tanú vallomásmegtagadásra való rábírása erőszakkal vagy fenyegetéssel történik, úgy a kényszerítés hatósági eljárásban nevű bűncselekmény állapítható meg.

Források

Jegyzetek

  1. Btk. XXVI. úejezet
  2. Btk. 277. §
  3. Be. 82. § (1) bekezdése, figyelemmel a 82. § (4) bekezdésére is
  4. v. ö. Be. 93. §