Szántó Judit (muzeológus)
| Szántó Judit | |
 | |
| Született | 1903. január 6. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1963. április 25. (60 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hidas Antal (1922–1925) |
| Élettársa | József Attila |
| Gyermekei | Szántó Éva |
| Foglalkozása | muzeológus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó Judit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szántó Judit, Szántó Gyuláné, született Czvechó/Ludna Julianna, névváltozatok: Ludman, Ludmann (Budapest, Erzsébetváros, 1903. január 6.[2] – Budapest, 1963. április 25.) szavalóművész, muzeológus, író, költő, PIM osztályvezető, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950).
Életútja
Czvechó István galgóci születésű cserepessegéd és a polhorai születésű Ludna Mária római katolikus szülők törvénytelen leánya. Ernyőkészítő munkásként kezdett dolgozni és fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt ismerte meg Hidas Antalt (családi nevén Szántó Gyula), s együtt vándoroltak ki 1920-ban Csehszlovákiába a kommün bukását követően, majd házasságot kötöttek. 1924-ben elváltak, Szántó Judit Budapestre tért vissza, majd kultúpropagandistaként, szavalóművészként tevékenykedett, s kapcsolatba került az MSZMP-vel. 1928-ban megismerkedett József Attilával, akinek hat esztendőn keresztül élettársa volt. 1948-ban felkérték, hogy szervezze meg a József Attila Múzeumot. 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott mint osztályvezető.
Művei
- József Attila műfordításai, 1954.
- Napló és visszaemlékezés [kiad. Murányi Gábor], 1986, 2. jav., bőv. kiad. 1997.
Jegyzetek
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési anyakönyv 83/1903. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Kortárs magyar írók 1945–1997, Bibliográfia és fotótár, szerk: F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Magyar irodalmi lexikon, főszerk: Benedek Marcell, Bp., Akadémiai Kiadó, 1963–1965
- Magyar Nagylexikon, főszerk: Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-), Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
- Irodalmi muzeológusok kislexikona, összeáll: S. Püski Anikó, In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ (PIM), 2000
- Révai Új Lexikona, főszerk: Kollega Tarsoly István, Szekszárd, Babits, 1996–
- Új magyar életrajzi lexikon, főszerk: Markó László, Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon, főszerk: Péter László, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
