Szerkesztővita:Gubbubu/A Nagy Gyűrűk Ura Paratotó

Van 2005-ös Európa is :-) – Burrows ^vita 2008. augusztus 6., 15:18 (CEST)

A telitalálat mennyit fizet? Ha már totó. Cassandro ^{Vallettai ħelyőrség} 2008. augusztus 6., 15:34 (CEST)

aljas diszkrimináció, ki vannak zárva azok, akik eredetiben olvasták és nem ismerik fel a magyar neveket... ~ Alensha  ^{Halál a bölényekre!} 2008. augusztus 6., 16:33 (CEST)

Továbbá azokkal szemben is diszkriminatív, akik 1 perccel ezelőtt olvasták a könyvet, mert ezeket a részleteket kb ennyi idő alatt lehet elfelejteni. Az vígasztal, hogy szerencsére ott van a könyvben és bármikor meg lehet keresni. :) Mozo ^vita 2008. augusztus 9., 13:40 (CEST)

Első kérdés, negyedik válasz helyesen Lepkefing Leó, nem? Peligro ^vita 2008. augusztus 7., 17:46 (CEST)

Hm. A 17-ből 7 mennyire jó eredmény? De most legalább feltettem magamban, hogy újraolvasom eredetiben, van itthon egy rémes amerikai díszdobozos nyálkiadás. ;) Bennó^fogadó 2008. szeptember 21., 20:36 (CEST)

Tekintve, hogy magam sem tudom minden tudatállapotban megkülönböztetni Felarófot Fréaláftól, Szerintem elég jó :-). ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. július 20., 10:05 (CEST)

Nem tudom,k ezt neked kell eldöntened, és úgy látom, sikerült is magadban . Ha úgy döntöttél, hogy újraolvasod (akár angolul, akár magyarul), akkor már elértem valamit az életben, és nagyon örülök neki. :-). Én nem arra voltam kíváncsi, hogy az egyes szerkesztők milyen százalékos eredményt értek el (bár ez is érdekes a számomra, és nagyon köszönöm, hogy megosztottad velem), sőt a lapot valójában nem is emberek számára készítettem, ti. nem az emberek agyában lévő GYU-tudást, hanem a Wikipédia GYU-kompetenciáját akartam kicsit "felmérni" - pl. hogy úgy ránézésre hány link piros a lapon. A kérdőív kifejezetten az apró részletekre van kihegyezve, mert egy lexikonban ez is fontos (az emberek sokszor épp ilyesmit keresnek a lexikonokban, hiszen pont az ilyen információt általában fölösleges az agyban tartani). Szóval, akik - amint ezt csak most látom - "diszkriminációt" emlegetnek, ne felejtsék el, hogy a kérdőív "valójában a nethez szól", és egyáltalán nem az emberi felhasználókhoz (hozzájuk csak annyiban, hogy ahol piros linket látnak, azt sürgősen írják meg). Totó formájába csak azért írtam, mert így még több linkelt adatot tehettem a lapra, ellenőrizve, hogy pirosak-e, na meg a magam szórakoztatására. Peligronak csak annyit, hogy olvasson figyelmesebben, felhívom a figyelmét a "torzított formában" szókapcsolatra. G. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gubbubu (vitalap | szerkesztései)

Valódi diszkrimináció tényleg szerepelt az oldalon: azt Írtam, hogy a kötetszámok melletti oldalszámok római számok, pedig a kötetszámok a rómaiak, az oldalszámok pedig arabok. azt hiszem, ezután senki nem mossa le rólam, hogy katolikus lévén kedvezni akartam rómának, és antiiszlamista keresztes hadjáratot folytattam. de állok elébe az Arab Világgazdaság vagy más zuglapok további becsmérlő cikkeinek. G. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gubbubu (vitalap | szerkesztései)

Hadd jegyezzem meg itten és a piros linkek kapcsán, hogy az egyébként briliáns kötetben a fiktív földrajzi nevek helyesírása botrányos (elég csak a Holtak Ösvényét idéznem, sic, ami persze minden létező elv szerint Holtak ösvénye, a földrajzi köznév nagybetűsítésére az égvilágon semmi ok). Elég sok sajnos a Hasonló Következetlenség, Félő, Hogy A Fordítókra Egyszerűen A Minden Tulajdonnév Minden Elemét Nagybetűvel Író Angolszász Hagyomány Hatott. Bennó^fogadó 2008. szeptember 21., 21:24 (CEST)

Lehet, a kötet, főként onnantól kezdve, ahonnan Göncz Árpád fordította, hemzseg a fordítási hibáktól - erről a Magyar Tolkien Társaság honlapján található megfelelő fórumtopikot böngészve bárki meggyőződhet. Talán nemsokára születik egy jobb fordítás is, ugyanúgy, ahogy az a Hobbit (A Hobbit?) esetében is történt. Nekem nem is csak a fordítással van gondom: Göncz utószava is hemzseg a baromságoktól (valójában egyetlen tömény baromság az egész, amit Tolkien a "képtelen arcátlanság" szókapcsolattal utasított volna vissza, ahogyan azt egy skandináv (vagy finn?) fordító esetében tette - pl. amikor Göncz olyanokat ír, hogy "Szauron neve helyébe Hitlert helyettesíthetjük" (sajnálatos, hogy Göncz úgy látszik, nem vette a fáradtságot az Előszó végigolvasásához, vagy komolyan vételéhez), vagy pl. amikor azt írja, hogy Gandalf és Gollam előképe Shakespeare Prospero és Caliban-ja (köztudomású, hogy Tolkien utálta Shakespeare-t, úgyhogy ha olvasta volna az Utószót, azt hiszem, már csak emiatt tajtékzott volna és igyekezett volna megtiltani a magyar kiadást). Az "abszolút happy end-ről" már nem is beszélve (még aki csak a filmet látta is, tudja, hogy ilyesmiről szó sincs. a befejezés hangulata inkább kifejezetten "ambivalens": győz ugyant a Jó, de egyben el is múlik Középföldéről, míg az a sok Rossz, ami történt, már soha nem tehető meg nem történtté). Csak két jó meglátása van, 1). a párhuzam a középkori moralitásjátékkal 2). az a véleménye, hogy a GyU egy nagyon tiszta könyv, de ez egy több mint egy oldalas értekezés esetében meglehetősen kevés.). G. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gubbubu (vitalap | szerkesztései)

Mélyen egyetértek, G. utószava kimondottan kiábrándító, és a tündérmesével is eléggé mellélőtt. De hát ezek szerint nem áll hozzá nagyon közel a dolog. Szerintem aki végigolvasta, és nem a filmekből tájékozódott, annak erről nincs mit magyarázni, elég világos, hogy mit tart a kezében. Azok a bizonyos fórumok érdekelnének, sajnos a honlapon nem tudtam fellelni. Nem tudod véletlenül a közelebbi címüket? Bennó^fogadó 2008. szeptember 21., 21:57 (CEST)

• A cím: [1]. Az elejét nézd végig, mert a végén már más Tolkien-művek fordítási hibáiról van szó. A "tündérmesés" talán valóban melléllövés, talán nem, bár ez még védhető. Hiszen a könyv végül is "mese" (legalábbis egyértelműen annak indult, a Kiadó a Hobbit c. gyermekmese folytatását követelte Tolkientől, és ezért kezdte el írni), azonkívül tündérek is szerepelnek benne. Bár természetesen igazad van a tekintetben, hogy helyesebb lenne "mitológiát" vagy "új-regét" mondani, mint mesét, és semmiképp sem olyan értelemben tündérmese, mint pl. a Peter Pan (de ha Göncz ezzel húzott volna párhuzamot, nem Shakespeare-rel, legalább nem lőtt volna olyan kapitális bakot, ugyanis tudjuk, hogy a Peter Pant legalább valóban szerette Tolkien, mint naplójába írta: "elbűvölte"). G. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gubbubu (vitalap | szerkesztései)