Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Sprospro/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Markovits (olykor Markowitsch vagy Markovich) Arnold (?-1942)

Üvegvágógyémánt-készítő[1]

  • neve először 1919-ben tűnik fel újságban mint üvegkereskedő, mikor is a budapesti villamosok sérült üvegeinek pótlásáról írnak, miszerint 250.000 Korona értékben tőle rendeli a Budapesti Egyesített Városi Vasutak igazgatósága.[2]
  • 1919-ből található első hirdetése[3]
  • Üvegvágógyémánt-készítők címlistájában 1922-ben szerepel, ekkor lakása VII. Almássy tér 3.[1]
  • Ezt követően már csak a Menczerrel közös céggel kapcsolatban kerül elő.
  • 1938 októberében lányát (Markovits Loney/Lowey?-t) eljegyezte dr. Lendvai László szegedi ügyvéd[4], házasságukra 1939 július 30.-án került sor a dohány utcai templomban[5] (zsinagógában).


Menczer Samu (1869-1943. szeptember 17.) zsidó származású, sírja a kozma utcai zsidótemetőben, 17. parcella, 7. sor, 14. sír

  • 1905-1906-os lakásjegyzében szerepel, mint üvegcsiszoló.
  • Címe 1914-ben VII.Podmaniczky u. 2.[6] 1939-ben VII. Rákóczi út 76.[7]
  • VII. Kazinczy u. 9. épület fele részét 1926-ban megvásárolta Prégler Ádámtól 425.000.000 Koronáért [8] (ne felejtsük el, ekkor volt a korona-infláció)
  • Üveg- és Porczellánkereskedők és Üvegesek Országos Egyesülete 1905 szeptember 24.-én közgyűlésen választmányi póttagul választotta.
  • 1914-ben cikket írt a Honi Iparba, miszerint a háború az üvegipart súlyosan érinti, a szakemberek besorozása helyett nincs utánpótlás, valamint az alapanyag árak is emelkednek[9]


Menczer és Prégler

  • alapító tagja volt 1913. május 1.-én az Egyesült budapesti üvegcsiszolók, tükörkészítők és műüvegezők társulatának[10][11], melyet a Honi Ipar árleszállító kartellnek nevezett és néhány hét múlva már a feloszlatásáról cikkezett.[12]
  • Pregler (olykor Prégler) Ádámmal hirdetésük szerint 1902-ben alapították a Menczer és Pregler közkereseti társaságot, ami tükrökkel és csiszolt üvegekkel foglalkozott. A Központi Értesítő szerint azonban a vállalkozásuk alapítására 1903. szeptember 25.-én került sor.[13]
  • Majer Lajos VII. Kazinczy u. 9. sz. házát 165.000 koronáért Menczer Samu és Prégler Ádámra 1909-ben vezettek át.[14]
  • Fővárosi közlöny 1904-es kiadása szerint előző évben alakult a "Menczer Samu és Pregler Ádám tagokból álló közkereseti társaság üvegcsiszoló és tükörborító gyár"[15]
  • Üzletük alapításkor VII. Dohány u. 31.[15], VII. Nyár u. 15. (1909)[13], 1910-ben költöztették az üzletet VII. Kazinczy u. 9. telephelyre[16]
  • Egy 1912-es cikk szerint a cég a legfejlettebb amerikai üveghajlító technológiát használja, ami egyedinek számított. Ekkor említik, hogy a cég alapításkor mindössze 5 főt foglalkoztatott, a cikk írásakor azonban már 80 fős a munkáslétszám.[17]

random bérleti szerződés:

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/408336/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcInByXHUwMGU5Z2xlciBcdTAwZTFkXHUwMGUxbVwiIn0

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/348619/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcInByXHUwMGU5Z2xlciBcdTAwZTFkXHUwMGUxbVwiIn0

Vermes Pál

  • üvegcsiszolással, üveghajlítással, üvegfoncsorozással, tükörgyártással foglalkozott
  • 1918-ban a két alapító kilépett a társaságból, az üzlettulajdonos Vermes Pál lett (névváltozás nem volt, az üzlet maradt a Kazinczy u. 9-ben)[18], aki 1922-ben építési anyagok kereskedésével is foglalkozott[19], később a társaságot 1924-ben (1923 december 31-vel) részvénytársasággá alakította[20].
  • 1932-ben cikk jelent meg Vermes írásában a hajlított üvegekről a Tér és Forma magazinban[21].
  • 1934 júliusában felszámolást kért a cégre (és a cégszövegre)[22], a felszámolás 1936-ban fejeződött be[23].
  • Az üzletet a felszámolás kezdetekor Wagner Ármin vett át és "teljesen újonnan átalakítva e hó [1937 július] elején üzembe helyezi".[24] Ő saját hirdetéseiben még 1938 decemberéig feltüntette a cég nevét.


Prégler György Ádám (katolikus) üveg­csiszoló üveghajlitó és tükörborító

  • 1866. december 29. Unterrosenthal, Bajorország[25] - ?
  • Apja Pregler György Ádám, anyja Ebnat Teréz, felesége Lerner Borbála (1864. január 20. Pirkhof) házasodtak Budapest, 1898. április 17.
  • Lakásjegyzék szerint 1899-ben címe VIII. Kemény Zsigmond u. 13.[26],1922-ben VII. Kazinczy u. 7.[1] (még 1928-ban is)


Wagner Ármin (1886 július 21. Pöstyén-1956. október 25. Budapest[27]) zsidó származású, sírja a kozma utcai zsidótemetőben, A. parcella, 19. sor, 10. sír. Az 1956-os harcokkal összeköthetően lőtt sérülés okozta halálát.

  • Felesége Wagner Árminné szül. Vogel Bella (Izabella) (1886. december 18. Pöstyén[28]-1977[29]) sírja ugyan ott
  • Anyja Sonnenstein Katalin
  • Hirdetései alapján 1912-ben kezdte az üvegipart
  • Alapító tagja volt 1913-ban az Egyesült budapesti üvegcsiszolók, tükörkészítők és műüvegezők társulatának [10][11]
  • táblaüveg nagykereskedő, üvegcsiszoló, üveghajlító, üveghomályosító, üvegmintázó, műüvegező, tükörborító
  • Magyar Üveg- és Agyagújságban először 1912-ben szerepel, amikor üvegcsiszoló mesterként felvették az Üvegesek Országos Egyesületébe[30]
  • Távbeszélőnévsorban először 1913 decemberben szerepel, mint üvegcsiszoló, műüvegező és tükörborító (VII. Szövetség u. 6.)[31]
  • 1915-ben a háborúban népfölkelőként bronz vitézségi érmet kapott[32]
  • Üzlete VII. Szövetség u. 6. (1924)
  • Lánya, Wagner Piri és Deutsch Zsigmond 1933 február 12-én kötött eljegyzést, majd június 18-án házasodtak a Dohány utcai templomba (zsinagógában)[33][34]
  • Menczer és Prégler céget 1934-ben vette át, első hirdetése, melyben “Ezelőtt Menczer és Prégler” néven hirdeti magát 1934-07-11-én jelent meg az Asztalosmesterek Lapjában.[35]
  • 1934-03-28-án alakult Budapesti Üvegesmesterek Jótékonycélú és Önsegélyező Asztaltársasága elnökének választották.
  • 1936-01-01-től Magyar Üveg- és Agyagujságban hirdet
  • Utolsó hirdetése az Asztalosmesterek Lapjában 1938-ból való, ekkor szűnt meg a lap.
  • 1943-ban ipartelepet állított föl a Kazinczy u. 9-ben[36]
  • 1945-ben kezdeményezte életbiztosítása megsemmisítését[37]
  • Távbeszélőnévsorban utoljára 1949 decemberében szerepel mint táblaüveg nagykereskedő, üvegcsiszoló-, üveghajlító-, üveghomályosító- és tükörüzem (Kazinczy u. 9.) (Budapesti távbeszélőnévsor 1949. december) Ezt követően egyetlen találat a sírinfó
  • https://www.findagrave.com/memorial/168157773/armin-wagner
  • 1957 szeptember 29-én avatták föl sírkövét a rákoskeresztúri temetőben (ma Új Köztemető)[38]
  • Hegedűs Márton (szerk.): A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma az 1914-1918-as világháború emlékére (Budapest, 1940) könyvében Három nagyezüst és… rovatban Wagner Ármin őrmester Ob, Ob van írva


Volt egy menczer samu mészáros a podmaniczky u 2-ben (meg egy Soma az 5-ben)!

Volt pálinkamérő/szeszgyáros soroksári úton


Markovics és Menzer

  • 1921. január 1.-én alapította Közkereseti Társaságként Markovits Arnold és Menczer Samu üvegkereskedéssel foglalkozó ipartulajdonosok[39]
  • Üzletük kezdetben VIII. ker. Népszínház utca 31-ben[40], majd az 1927-es megvásárlástól kezdve a bezárásig a VIII. kerületben a Tisza Kálmán (később Köztársaság tér, ma II. János Pál Pápa) tér 24-ben volt.[41] (Orient Cérnaipar és Kereskedelmi Rt.-tól vásárolták 160.000 Pengőért)
  • Évekig gyakorlatilag azonos (bár újságonként eltérő) reklámmal hirdettek, 1929-ben és 1933-ban címlapon a Kertészeti Lapokban. Ez utóbbi a fellelhető utolsó hirdetésük, bár a fő reklámozási felületük, a Kertészeti Lapok 1933-ban megszűnt.
  • 1937-ben Menczer Samu nevére került a Tisza Kálmán téri épület fele része vagyonközösség megszűnése címszóval[42]
  • 1937 decemberében Menczer Samu kilépett a cégből, Markovits Arnold egyedüli tulajdonos lett, a cég tovább működött változatlan néven.[43]
  • A cégnél Markovits István (valószínűleg az alapító fia) 1941-ben segédlevelet nyert.
  • 1942-ben álláshirdetést adtak fel üvegessegéd keresésére.[44]
  • A cégalapító Markovits Arnold 1942 november közepén halt meg, ekkor feleségére, özv. Markovits Arnoldnéra (szül. Fleischer Regina) került a cég.[45]
  • A háborús időben 1943-ban kiutalásra kapott üveget a vállalat[46]
  • A vállalat távbeszélőnévsorban utoljára 1943 márciusában szerepel, majd 1943 szeptember 17-én Menczer Samu is elhunyt.[47]
  • Ezt követően egyetlen említés, hogy az üzletet 1949 februárjában felszámolták[48]
  1. ↑ a b c Budapesti Czím- és Lakásjegyzék (1922-1923)
  2. ↑ Az Est (1919-11-22)
  3. ↑ Az Est (1919-12-23)
  4. ↑ Ujság (1939-10-23)
  5. ↑ Az Est (1939-07-30)
  6. ↑ Budapesti Czím- és Lakásjegyzék (1914)
  7. ↑ A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora (1939. május)
  8. ↑ Fővárosi közlöny (1926-10-29)
  9. ↑ Honi Ipar (1914-12-15)
  10. ↑ a b Vegyészeti Lapok (1913-07-20)
  11. ↑ a b Központi Értesítő (1913-07-03)
  12. ↑ Honi Ipar (1913-10-01 és 11-15)
  13. ↑ a b Központi Értesítő (1909-01-09)
  14. ↑ Pesti Napló (1909-12-05)
  15. ↑ a b Fővárosi Közlöny (1904-02-16)
  16. ↑ Magyar Asztalosmesterek Lapja (1910-09-18)
  17. ↑ Honi Ipar (1912-12-15)
  18. ↑ Központi Értesítő (1918-11-10)
  19. ↑ Központi Értesítő (1922-06-15)
  20. ↑ Központi Értesítő (1924-07-31)
  21. ↑ Vermes Pál (1932). „Hajlított kirakatüvegek modern portálokon”. Tér és Forma V. évf. (10. szám).  
  22. ↑ Központi Értesítő (1934-08-16)
  23. ↑ Központi Értesítő (1936-12-03)
  24. ↑ Asztalosmesterek Lapja (1937-07-02)
  25. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:685Y-RCPZ
  26. ↑ Budapesti Czim- és Lakjegyzék (1899)
  27. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Z1VL-XXPZ
  28. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMX-VZ8Q
  29. ↑ https://www.findagrave.com/memorial/168163508/bella-wagner
  30. ↑ Magyar Üveg- és Agyagujság (1912-10-15)
  31. ↑ A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora (1913. december)
  32. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek (1918-10-26)
  33. ↑ Az Ujság (1933-02-19)
  34. ↑ Asztalosmesterek Lapja (1933-06-20)
  35. ↑ Asztalosmesterek Lapja (1934-07-11)
  36. ↑ Fővárosi Közlöny (1943-07-23)
  37. ↑ Magyar Közlöny (1945-06-10)
  38. ↑ Népakarat (1957-09-22)
  39. ↑ Központi Értesítő (1921-25-26)
  40. ↑ Asztalosmesterek Lapja (1926-05-22)
  41. ↑ Fővárosi Közlöny (1927-12-02)
  42. ↑ Fővárosi Közlöny (1937-10-26)
  43. ↑ Központi Értesítő (1938-01-13)
  44. ↑ Üvegesek Lapja (1942-11-01)
  45. ↑ Központi Értesítő (1942-12-31)
  46. ↑ Üvegesek Lapja (1943-05-01)
  47. ↑ Pesti Hírlap (1943-09-18)
  48. ↑ Szabad Nép (1949-02-02)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Sprospro/próbalap&oldid=25280591”