Szerkesztő:Samsonmbgy/Szilágysámsoni Magyar Baptista Gyülekezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sámsoni Magyar Baptista Gyülekezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szilágysámsoni gyülekezet 100 éves krónikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800-as évek utolsó évtizedei, majd az 1900-as évek első évtizedei voltak azok az időszakok, amikor Istenünk az Ő nagy szeretetét abban is megismertette magyar népünkkel, hogy odaszánt lelki embereket, az Ő aratásába állított és elküldte megkeresni az üdvösségre vágyókat a mi falunkba is.

Ennek a korszaknak kiemelkedő személysége volt Kornya Mihály aki bemerítkezése után egészen az Úr szolgálatába állt, több mint 11000 embert merített be, 350 alkalommal. Nincs tudomásunk arról hogy Sámsonba is járt volna de arról viszont tudunk hogy ő merítette be azt a 6 személyt 1906 június 14-én Szilágynagyfaluban a berettyó vizében akik a gyülekezetünk alapító tagjai lettek:

• Varró Ferenc • Varró Ferenc-né (Dombi Mária) • Juhász György • Kis Juhász Zsuzsanna • Péli Józsefné • Dombi Erzsébet.

Az első úttörők (lelki munkások) Kémerről jöttek 1902-ben. Lázár Jenő, Gáll Bálint-né, Dombi Mária, Budányi András később Kis Ferenc. Ezekben az időkben Varró Ferenc házánál volt a gyülekező hely. Ezt a változást nem szívesen fogadta az akkori református lelkész: Zöld Mihály. Ellene állt az Úr ügyének és volt olyan alkalom hogy személyesen próbálta felosztani az egyik összejövetelt, máskor viszont a falu népét buzdította fel a „hivők” ellen. Ennek ellenére az Úr küldöttei jöttek, jó magot hintve jó földbe és 1906-ban megalakult a szilágysámsoni baptista gyülekezet.

Az alapító tagok közül említésre méltónak találjuk azt hogy Varró Ferenc később úttörő evangélistaként vett részt a tövishát vidéki ugartörésben (lelki munkában). Az 1909-es évig a gyülekezet is az ő házuknál működött. A gyülekezet megalakulása után Sámsoni István pásztorolta a gyülekezetet, aki a szilágyság összes gyülekezeteit pásztorolta. Korabeli írások megörökítették hogy kivételes gonddal pásztorolta a sámsoni gyülekezetet. Házról házra járt, hogy meggyőzze az embereket a megtérés fontosságáról. Szolgálata nyomán több új megtért csatlakozott a gyülekezethez, akik közül 1909-1912 között 4 személyt ő merített be. 1909-es évtől a gyülekezeti összejöveteleket, Fekete Gergely-ék házánál tartották, annak a háznak helyén ahol most a 158. házszám alatt Bántó Tibor-ék laknak, a fent említett testvér után az 5. generációból mint ük-ük unoka. Írásos dokumentum őrzi azt a tényt, hogy nem volt olyan egyszerű a baptistákhoz való csatlakozás. Azokat akik kifejezték kilépési szándékukat a református egyházból, törvény kötelezte hogy még 5 évig a kilépésük után befizessék az egyházi járulékokat a református egyházhoz. Írásban kifejezett kilépési szándékukat a szilágysági járás bíróság láttamozta és a fent említett járandóságok kifizetésére is kötelezte.

Levéltárunkban őrizzük Juhász Miklós (Bajicos) testvér hiteles kilépési okmányát. Ez a testvér 1908-ban merítkezett be, több mint húsz évet volt a gyülekezet vezetője. 1912-ben ott találjuk a szilágysági területi konferencián ahol nagyon értékes döntések születnek a gyülekezetek működésével kapcsolatosan: •A gyülekezetnek legyen egy vezetője. •A gyülekezetnek legyen egy titkárja vagy jegyzője aki a gyülekezeti ügyeket feljegyezze, számon tartsa, az anyakönyvet vezesse és a levelezéseket. •Legyen két ellenőr akik minden év végén beszámoljanak a gyülekezetben begyült összegről és kiadásokról. •Legyen a gyülekezetnek minden hónap első szombat estéjén testvéri órája, kötelező a tagok részvétele. •Legyen egy ajtónálló (rendező) aki felügyel a rendre és megfelelő helyet ad a bejövőknek. 100 év eltelte után csodálni lehet hogy mennyire helyesek voltak ezek az irányelvek, sőt ma is a jól működő gyülekezetekben megállják helyüket.

Az első években a gyülekezetet látogató lelki munkások közül megemlítjük: Varga Bálint, Budányi András, Sinai József, Mátis Sándor és Boda Mihály. 1913 október 8-án az addig egy tömbből álló szilágysági misszióterületet, négy kisebb részre osztják. Kerekes Bálint lett a ballai körzet irányítója, ehez a körzethez tartozott a sámsoni gyülekezet is. Kerekes Bálint testvér 1917-1935 között 16 sámsoni személyt merített be. Néhány év eltelte után a gyülekezet egy nagy házat vásárolt a jelenlegi 161 szám alatti házat ahol Mátis Lajosék jelenleg laknak. Ez lett a gyülekezet első imaháza. Ez az épület ma is áll.

Az 1950-ben összeállított anyakönyv alapján az első 25 évben 1906-1931 között 25 tagja volt a gyülekezetnek. Az első 25 évet a kezdeti nehézségen és gyülekezetté formálódáson kívül az első világháború (1919-1918) is megviselte. Említésre méltó az is hogy a gyorsan fejlődő hadadi gyülekezet is rendszeresen küldött lelki munkásokat Sámsonba. Így teltek ezek az évek kétoldalú támogatással: délről Balláról jöttek, észekról Hadadból. Ezek közül megemlíthetjük Boda Sámuelt, Weninger Andrást Hadadból aki 1938-1952 évek között mintegy 18 személyt merített be a Sámsonból. Az 1935 utáni időszakban, meg inkább felpördülnek az események több területen is. 1935 Juhász Mihály és Varró Mihály testvérek egy karmesteri tanfolyamon vettek részt és még ebben az évben magalakitják az első énekkart szilágysámsonban 12 taggal. A gyülekezet kívülről való támogatása ebben az időszakban is több irányu volt. A szilágysági missziós kerületből Kulcsár Istvánt említhetjük aki 1936-1947 között 12 sámsoni személyt merített be, ugyan csak ebben az időben Balla Sándor testvér balláról is látogatja a gyülekezetet. Hadadból Wéninger András is látogatja gyülekezetünket.

1943-ban a gyülekezet elhatározza hogy építeni fog. A jelenlegi gyülekezet helyén felépítik a második imaházat. A telek helyét Kulcsér Ferenc testvér adományozza a gyülekezet részére. Kulcsár Ferenc tv. akkor Amerikában dolgozott és ott is hunyt el. Ebben az időszakban 1943-1949 között Kis J. Lőrinc tv. volt a gyülekezet vezetője. Az építkezést Sipos Ferenc hadadnádasdi építő mester vezette, még néhány évig minden évben építettek hozzá valamit, külső belső átalakítások, majd egy mellék terem is épült közvetlen az épület mögé. Az építés utáni évtized volt a leggazdagabb a sámsoni gyülekezet számszerinti szaporodásában ugyanis 1946-1956 közötti években 85 taggal szaporodott a közösség. Külön említésre méltó Mátis Sándor mint a ballai körzet lelki munkása aki 1946-1948 között tehát három év alatt 29 sámsoni személyt merített be. Ebben a periódusban is a sámsoni gyülekezet a ballai körzethez tartozott. Megemlékezünk arról is hogy

1944-1948 között Cserepka János lelkipásztor is látogatta a gyülekezetünket. Cserepka tv. ebben az időszakban a ballai gyülekezet hitoktató lelkipásztora volt. Az 1943-ban megkezdett imaház építést

1944-ben végezték el elődjeink.

Az imaház megnyitó 1944-ben agusztus utolsó vasárnapján volt. A megnyitó legkiemelkedőbb résztvevői voltak: Cserepka János, Wéninger András, Mátis Sándor és Kovács Bálint. Igét hirdetett Cserepka János tv. I Mózes 28: 11-22, I Péter 2:5, János evanvéliuma 1:52 versek alapján. Említésre méltó, hogy ezekben az években a diakónusok aktivan részt vállaltak a gyülekezetek támogatásában. Így tette ezt Kovács Bálint sarmasági diakónus testvér is aki talán leggyakrabban látogatta a sámsoni gyülekezetet. Kovács tv. 1949-1953 között 9 sámsoni személyt merített be. Egyetlen mondat erejéig említjük meg azt hogy ettől az időtől kezdődően a sámsoni gyülekezet nagyon jó kapcsolatot tart fenn a sarmasági gyülekezettel. Ez a kapcsolat jelenleg is meg van. Az 1947-es év egy új fordulatot hozott a gyülekezet zenei életébe. Megalakult ugyanis egy 5 tagú vonós zene ami később 12 és 15 tagura is növekedett. A vonós zene kezdeményezői között említjük meg: Kis J. Lőrinc, Borbély Gyula, Juhász Mihály, Borbély András testvéreket. Kis J. Lőrinc tv. zenei képességeit abban is kamatoztatta hogy egy csoport gyereket, ifjakat a saját házánál kottaismeretre tanította és hegedülni is. Nem ez volt azonban a hivatása. Odaszánt életű lelki ember volt, gyülekezet vezető is egyben, jelen van a körzeti gyülekezetek problémáinak a kezelésében. 1949-ben a sámsoni gyülekezet diakónussá avatja Kis J. Lőrinc tv-t. Kézrátétellel Wéninger András és Kovács Bálint testvérek imádkoztak. Ugyan ebben az évben Kis J. Lőrinc megkezdi tanulmányait a bukaresti szemináriumban azaz teológián. Ez idő alatt a gyülekezet pásztorlását Kovács Bálint diakónus végezte sarmaságról. A gyülekezet vezetői évente váltakozva: „Szabó András, Borbély Mihály, Varró Ferenc” testvérek voltak. A vonós zene új lendületet hoz a gyülekezet életében. Bejárják a környék összes gyülekezeteit. Az énekkar is szépen működött, Juhász Mihály tv. vezetésével. A gyülekezet egy harmóniumot vásárol és önszorgalmából néhány akkori fiatal ember kottaismeret nélkül megtanul harmóniumozni: Borbély Gyula, Fekete Gergely, Gyulai Gyula, Bántó András, Szabó András, Gyulai János. Juhász Mihály tv. az énekkar szólamait hegedűn tanította meg. Ebben az időben tanította az énekkarban az Evangélium karénekes legtöbb és legnehezebb énekeit. 1953-ban Kis J. Lőrinc tv. befejezi a teológiai tanulmányait, ugyan ebben az évben pásztorrá avatják gyülekezetünkben. Az avatásán részt vettek Szívós Mihály és Kovács Bálint testvérek.

Az 1953-as évvel kezdődően egy új történelmi korszak vette kezdetét. Az addig 12 gyülekezetet felölelő ballai körzet két részre oszlik. 6 gyülekezet marad a ballai körzetben. Mátis Sándor testvér pásztorlása alatt, 6 gyülekezet pedig új körzetbe tömörül Kis J. Lőrinc lelkipásztor testvér pásztorlása alatt szilágysámson körzet központtal. Ezek a gyülekezetek a következők voltak: Sámson, Erked, Kusaly, Diósad, Mocsolya és Kövesd. Ezen kívül a Kis J. Lőrinc tv. munkaterülete mint ügykezelő lelkipásztor: Vérvölgy, Keresztúr, Nagymon, Szentkirály, Sziget, Giorocuta helységek is. E nagy munkaterület felkarolása nem volt könnyű. Ezért a gyülekezetünk 1954-ben dikónussá avatja idős Szabó András tv.-t. Szabó András tv. lelkiismeretesen végezte a munkát a gyülekezetben, de a nagy terjedelmü körzetben is. Számtalanszor bejárva télen, nyáron, esőben, hóban, poros úton vagy sárban a környék gyülekezeteit, nagy segítséget nyújtva a frissen felavatott Kis J. Lőrinc lp. testvérnek. A nagy munkaterület azonban meg több erőt követelt, ezért a gyülekezet még két diakónust avatott fel: Varró Ferenc és Borbély Mihály testvéreket. Gyülekezetünknek ebben az időszakban 120 tagja volt. Megemlékezünk arról is hogy 1955-ben Szilágyi Dezső ballai lp. is látogatja gyülekezetünket. Ebben az évben Ő merít be 6 személyt gyülekezetünkben. Kis J. Lőrinc lp. munkája több dologra is kiterjedt. Nem csak a gyülekezetet és a nagy körzetet kezeli, hanem megalakítja az első női kört azaz női egyletet ahogy abban az időben nevezték. A női körrel biblikusan foglalkozik, odaszánt, másokon segítő, imádkozó lelkületre buzdítja őket. A női kör munkája kiterjedt elaggott, beteg, idős testvérek megsegítésére is. Komoly lelki nevelésben részesíti a gyülekezet ifjúságát is. A gyerekekkel való foglalkozás, a vasárnapi iskola munkája még inkább rendszeressé válik ebben az időben. Zenei tudását is igyekszik átadni a következő nemzedéknek. Kis J. Lőrinc tv. 1949-1963 között 31 személyt merített be gyülekezetünkben. Ilyen körülmények közt zárja a második 25 évet a szilágysámsoni gyülekezet. 1931-1956 évek között gyülekezetünkből bemerítkezik 119 személy. Gyülekezetünk 1956-ban ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát. Ebben az évben a gyülekezet lelkipásztora Kis J. Lőrinc volt. A gyülekezet vezetője Borbély Mihály, jegyzője Juhász János, pénztárosa Antal Gergely tv. voltak. Pénztári ellenőrök: Gyulai János és id. Juhász Miklós tv. voltak. A jubiláló évben gyülezetünknek 131 bemerített tagja volt és 60 hozzátartozója volt. A gyülekezet 50 éves jubileumát Dénes Ferenc tv. vezette le. Dénes Ferenc tv. a kolozsvári gyülekezet lelkipásztora volt és abban az időszakban a kolozsvári hitközség elnöke is. Sok rétű feladatai ellenére néhányszor szívesen részt vett gyülekezetben különböző ünnepéjeken. 1947-1969 évek között 5 sámsoni személyt merít be. Az 1957-es év egy újabb fejezetet nyit meg a gyülekezet zenei életében. Néhány zenekedvelő fiatal ember kezdeményezésére megalakítják a fúvós kart. A fúvós zene alapító tagjai voltak idős Borbély Gyula, Borbély András, Gyulai Gyula, Szabó András. Kezdeti nehézségek között említhetjük meg a következőket: a hangszerek beszerzése, kottaismeret hiánya, hozzáértő személy hiánya. Mégis a kezdeti nehézségeket legyőzve beindult a fúvós zene. Előbb kottaismeret nélkül zenéltek, mégis az akkori elvárásokhoz mérten, szép eredményt értek el. Két évvel később a fúvósok zenei oktatásban részesülnek, Bódis Mihály kottát tanít gyülekezetünkben. A fúvós kar lett a gyülekezet azon rétege amely az ezt következő 50 évben, tehát napjainkig megszakítás nélkül működik az énekkarral együtt. A zenekarral később Bántó Zs. András foglalkozott. Őt követte Kis J. Ernő tv. aki már a sámsoni zenekar legkiemelkedőbb tehetsége volt. 1976-2000 között a fúvós zene Fekete Károly tv. irányításával működött aki egyben a zenekar darabjainak nagy részét szerkesztette. 2001-től a gyülekezet Bántó Áron és Gyulai Gyula tv.-et bízta meg a fúvós zene élére. A 60-as évek elején Istenünk újból ránk tekintett és a kémerről induló ébredés tüze eljut sámsonig is. A gyülekezet nagyobb része átmegy az újjászületés fürdőjén. Nem lehet szavakban rögzíteni azokat a lelki élményeket amit az akkori gyülekezet átélt. Talán még most is, gyülekezetünk az akkori idők, megtérések, újjászületések haszonélvezője. Az ébredés kezdetén legtöbbet munkálkodó lelki munkások a következők voltak: Tőtős János és Deák János nagyfalúból, Nagy Lajos tv. kémerről. Az ébredést nem nézte jó szemmel az ördög sem. Az ébredéssel párhuzamosan alakuló pünkösdi gyülekezetek megtizedelte gyülekezetünket is egy rövid időszak alatt. Először Kis J. Lőrinc lp. hagyta el a gyülekezetet, majd őt követve még 5 család, 15-20 hozzátartozóval. Így maradt a gyülekezet pásztor nélkül 1969 november 9-ig amikor gyülekezetünk meghívta Torma János lp.-t. Avatásán részt vettek Dénes Ferenc, Mike Béla, Kis László, Nagy Mihály és Balázs József lelkipásztorok. Torma János mint frissen végzett lelkipásztor átvette a gyülekezet és sámsoni körzet pásztorlását. A gyülekezetben még égett az újjászületés tüze. Torma János a gumicsizmás időszak lelkipásztora volt de nagy erőbedobással végezte feladatát. Igyekezett a gyülekezet ügyeit orvosolni, anyakönyvét és egyéb dolgait kezelni. A fiatalsággal sokat foglalkozik, szemelőt tartva a tagok lelki állapotát. Pásztorsága alatt a gyülekezet átél egy újabb nagyváradról induló újjászületést. A 60-as évek végétől az énekkar is karmestert cserél, ifjú Szabó András tv.-t bízva meg az énekkar élére. Egy új lendületet ad az énekkar részére. Ugyanitt említjük meg azt hogy 1975-től Fekete Sándor tv. is megbízást kap az énekkar vezetésére. Ő volt az első aki megtanult kottából harmóniumozni. Nevéhez fűződik egy férfikar alakítása is és nagyon sok kézzel kottázott énekanyag, összegyűjtötte és egy füzetbe rendezte énekkarunk addig ismert énekeit. Később Fekete Károly tv. is bekapcsolódik az énekkar munkáiba. 1972-ben Kis J. Ernő nagy erőbedobással megalakítja a pengetős zenekart, szinte együtt tanulva tanítványaival. Ernő tv. egy év múlva elköltözik Aradra ezt követően Fekete Károly, Bántó Bandi és Fekete Sándor tv.-ek foglalkoznak a pengetőssel. Emlékezetre méltó évek voltak ezek. Nem volt még egy olyan időszak amikor annyi odaszánás lett volna az ifjúsában mint akkor. Egy időben meg arra is képesek voltunk hogy vasárnap reggel 7 órától tartsunk pengetős zeneórát, annyira zsúfoltak voltak vasárnapjaink. Megemlítjük hogy az első pengetős zenéből 5 család alakult. Azért is örökítjük meg ezt mert azóta (1980) egyetlen egy család sem alakult úgy, hogy a vőlegény és menyasszony sámsoni lett volna. Sokat missziózott a pengetős zene is bejárva a környék összes gyülekezetét. A pengetőszene fennállása nem volt folyamatos. Akadályként említhetjük a gyerekhiányt a zenekari tagok kiöregedése vagy elköltözése, de azt is el kell mondjuk hogy nagyon eluralkodott rajtunk a nemtörődömség is. A pengetős egy egészen új generációval, 1995-ben 30 taggal újra elindul Fekete Károly vezetésével. Az évek folyamán a pengetős zene munkájába besegítettek Bántó Áron és Nagy Győző tv. is. 1972-1974 között a gyülekezet a lelkipásztori lakás bővítését kezdi meg. A munkálatokat Fekete Gergely vezette le. Az anyagbeszerzésében nagyrészt idős Gyulai Gyula testvér járt el. A pásztori lakást néhány évvel később a sarmasági testvérek kívül és belül tatarozták. A 70-es évek második felében a gyülekezet egy új imaterem építését szerette volna kivitelezni de erre a dologra a hatóságok nem adtak engedélyt. Felmérve a szükség állapotot, a gyülekezet elhatározza hogy engedély nélkül is megépíti az új imaházat, bízva az Úr ígéretében Dániel 10:21 alapján. Így került sor 1979 október 15-én a gyülekezet alapjának megkezdésére. Megkezdődött tehát a harmadik imaház építése. Ez a fejezet egy külön krónikát érdemel. Most csak annyit említünk hogy a gyülekezet akkori tagjai kicsik és nagyok is nagy odaszánással dolgoztunk az építkezésnél vállalva a vele járó nehézségeket is. A munkálatokat Szabó Sándor tv. vezette. A gyülekezet vezetője Gyulai János tv. A tervező munkákat Bihari Béla végezte el. A gyülekezet pénztárosa Juhász Mihály volt. Ugyan ennek az évnek a végén Torma János lp. elfogadta a perecsenyi gyülekezet meghívását és 1980-tól gyülekezetünk pásztor nélkül maradt. A gyülekezet, lévén hogy építkezés alatt volt, az 1981-ben esedékes 75 éves jubileumát nem tartotta meg.

Az 50 éves jubileumtól eltelt 25 évben 56 taggal szaporodott a gyülekezet vagyis 56 tagot merítettek be. Torma János lp. 1971-1984 között 44 személyt merített be. A gyülekezet vezetői 1956-1981 között a következők voltak: Varró Ferenc, Borbély Mihály, id. Szabó András, Juhász Sándor, Fekete Gergely és Gyulai János. Az elkezdett építkezést 1982-ben fejeztük be. Ugyanebben az évben sor került a gyülekezet megnyitó ünnepségére is. Zsúfolásig telt volt az új imaház. Jelen voltak: Torma János, Sütő László, Bodor Sándor, Veres Ernő lelkipásztorok. A gyülekezet, pásztor és ügykezelő nélkül volt ezekben az időkben. 1984-ben Bándi Sándor testvér volt gyülekezetünk ügykezelője. 1985-ben Bándi Sándor testvér elfogadja gyülekezetünk pásztori feladatának végzését, elfogadva gyülekezetünk meghívását. Ezzel egy új korszak kezdődött a gyülekezet életében. Bándi Sándor hamar megnyerte gyülekezetünk tetszését de a falu népe is hamar megszerette. A missziózás korszaka vette kezdetét, még akkor is „gumicsizmás” volt misszióterületünk azaz körzetünk. Azonban Bándi Sándor sikerrel vette az akadályokat, legyőzve hóvihart, szelet, esőt, árvizet az Úr erejével még a farkasok is elhúzódtak útjából. Sikerült Bándi Sándor testvérnek a missziós szellemet átültetni az énekkar, fúvós kar, de még inkább az ifjúságra is. Felemelők voltak az együtt töltött idők amikor az egész nyáj a pásztor nyomdokában volt. Kiemelten említésre méltó a fiatalok munkája, társas jelenetek tanulása, előadása a környék gyülekezeteiben, kultúrotthonaiban. De nem csak az ifjúság, az énekkar és zenekar is átvette a missziós szellemet, bejárva az ország nagyobb városait: Temesvár, Arad, Sepsiszentgyörgy, Szatmár, Belényes, Balatonszemes ahol a kultúrotthonban evangelizáltunk. Ekkor született meg a gondolat ami később valóra is vált, partnerkapcsolat fenntartása a balatonszemesi gyülekezettel. Az énekkar élére Gyulai Zoltán is megbízást kap a gyülekezet részéről. Az utolsó években a következő személyek kaptak még megbízást az énekkar vezetésére: Szabó Katalin (Juhász Ervin-né), Bántó Sándor és Szabó Csaba. Egy új fejezet kezdődött a vasárnapi iskola életében is. Ebben a munkában Bándi Erzsébet testvérnő oroszlánrészt vállalt. Megkezdődött a csoportos vasárnapi iskolai oktatás. Nemcsak a gyülekezethez tartozó gyerekek, hanem mások is látogatták a vasárnapi iskolát együtt szolgálva a baptista gyerekekkel az imaházban is. Ezen új korszak vasárnapi tanítói voltak: Bandi Erzsébet, Gyulai Gyula, Gyulai Katalin, Bándi Ibolya, Bándi Erzsébet, Szabó Erika, Gyulai Márta, Fekete Piroska, Borbély Kinga, Szabó Katalin, Bántó Ica, Bálint Mária, Fekete Judit, Bántó Erzsébet, Bántó Ruben. A kezdettől fogva pedig megemlítjük Cseres János, Bálint Kálmán, Fekete Zsuzsa, Borbély Mihály, Antal Miklós, Balogh Miklós, Bántó Zs. András, Fekete Gergely, Varró Mihály testvéreket. Bándi Sándor testvér idejében kialakult egy imalánc a gyülekezet tagjai között. Ebben az időszakban újra megalakult a női kör, sajnos egy nagyon rövid időre. Bándi Sándor testvér 1987-1994 között 27 tagot merített be gyülekezetünkből. Ezekre ez évekre jellemző még az evangelizálások időszaka is. Ebben az időszakban még egy fontos és kellemes dolognak voltunk részesei: Megszerveztünk egy hétvégét a pásztorcsaládok részére. Erre az alkalomra még ma is nagy örömmel emlékeznek vissza a résztvevők. Álomként múltak el ezek az évek és bekövetkezett az 1992-es év amikor is Bándi Sándor elfogadja a margitai gyülekezet meghívását, elköltözik így 1992-ől a gyülekezet újból pásztor nélkül maradt. Bándi Sándor távozása után a gyülekezet ügykezelője Király Tibor, ballai lelkipásztor lett. Amennyire idejéből tellett látogatott bennünket. Amikor nem tudta ellátni ezt a feladatot, id. Domokos Ernőt bízta meg az úrvacsora kiszolgálására goroszlóról. 1996 június 1-ig tartott a pásztor nélküli időszak, ugyanis ettől a dátumtól Szűcs Sándor testvért hívta meg pásztorának a sámsoni gyülekezet. Még meg sem ismerkedtünk jóformán, alig másfél év elteltével Szűcs Sándor testvér elfogadja az erkedi gyülekezet meghívását. A körzetből két körzet alakult és Szűcs Sándor az újonnan alakult körzet, erked pásztora lett. Hidegzuhanyként érte ez az esemény a gyülekezetet, mivel a gyülekezet nem volt felkészülve lelkileg ezekre az eseményekre. Csak 1 évet tartott ez az állapot amikor kezdtünk kijózanodni a levertségünkből, két fronton is elindultunk hogy önmagunkon segítsünk. Így született meg 1998 februárjában az a gondolat hogy Szabó Sándor tv. diakónussá avassuk. Párhuzamosan elkezdtünk gondolkodni egy lelkipásztor meghívásán is. Így jött szóba Bíró Zoltán lelkipásztor meghívása aki 1997 karácsonyán a sámsoni körzetben volt legációban, mint 4 éves teológus. Ebben az évben egy harmónium iskolát szerveztünk gyülekezetünkben Vadas Klaudiát kértük meg hogy ezt az oktatást végezze, sajnos emberi okoknál fogva ez a munka félbemaradt. 1998 augusztus 2-án sor került Szabó Sándor testvér diakónussá avatására. Az avató bizottság tagjai voltak: Mike Béla, Bándi Sándor, Király Tibor lelkipásztorok. Ezen az ünnepélyen Biró Zoltán bejelentette hogy elfogadja a gyülekezet meghívását. Alig egy hónap alatt elkészítettük a pásztori lakást és az iskola kezdéskor már Biró Zoltán feleségével együtt elfoglalták szolgálati helyüket. Ő lett a gyülekezetünk 5-ik kezdő pásztora. Biró Zoltán avatására 1999 június 6-án került sor. Feleségével együtt nagy lendülettel részt vállaltak az akkor káder hiányban szenvedő iskolai tanításban, tanári, tanítói katedrát vállalva. Bíró Zoltán a helyi önkormányzat tagja is volt. 1999-2002 között 13 személyt merít be. Felesége aktívan részt vett a vasárnapi iskola működésében, mint tanító. A 2001-es évben gyülekezetünk megrendezte a szilagysági területi konferenciát lelkipásztorok, diakónusok, gyülekezeti küldöttek részére. Aztán jött a nem várt pillanat és Bíró Zoltán testvér 2002 szeptemberétől már a feketegyarmati gyülekezet pásztora lett. 1981-2006 között 63 személy merítkezett be a gyülekezetünkben. Ebben az időszakban a gyülekezet vezetői a következők voltak: Gyulai János, Szabó Sándor, Fekete Károly és Bántó József. Az utóbbi négy évben Gergely Pál lelkipásztor Ippról mint ügykezelő vállalta gyülekezetünk gondviselését. 2009-től Gerely Pál lp. testvér elvállalta a gyülekezetünk pásztorlását!