Szerkesztő:Rev-san/Allapjaim/Tömegközlekedési járművekről szóló szócikkek szerkezete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tömegközlekedés egy elég specializált téma egy általános enciklopédiának, ennek ellenére egészen jónak mondható a lefedettsége a Wikipédián. Ugyanakkor a témához kapcsolódó szócikkek, elsősorban a járművek típusait bemutató lapok tekintetében látható, hogy leginkább olyanok szerkesztik őket, akik vagy a szakmán belül dolgoznak, vagy különösen rajonganak a témáért. Ebből következik, hogy az enciklopedikus hozzáállás nem egy helyen rajongói oldalak stílusába csap át, az olyan dolgokkal, amiket a kérdéses szerkesztők talán nem is szántszándékkal követnek el. Ilyen dolog pl. a becenevek/csúfnevek használata a típusnevek helyett, a gyártók figyelmen kívül hagyása a bevezetőkben, a típusváltozatok kusza kezelése, illetve a túlrészletezés, jellemzően egy adott típus egyes példányainak történetét illetően. (Továbbá sok helyen forrásként rajongói weboldalak vannak megadva, amik sajnos nem számítanak megbízható forrásnak.) Ezekre a problémás dolgokra a következők jelenthetnek megoldást:

(Vasúti mozdonyok, motorkocsik, pótkocsik és vagonok esetén követendő szabályok)

A szócikkek elnevezése és a kapcsolódó tartalmi kérdések[szerkesztés]

  • Az alapvető névforma a Gyártó Típusjelzés, ahol a gyártó a járművet készítő vállalkozás neve, a típusjelzés pedig a gyártó által megjelölt hivatalos típusnév/típusszám vagy egyéb gyári azonosító. Ezek az alábbi szabályoknak megfelelően módosulnak:
  1. A gyártó neve a gyártás megkezdésekor aktuális név, attól függetlenül, hogy mi a hivatalos jogutód, pl. Alstom TW 6000 helyett Duewag TW 6000.
  2. A gyártó neve csak akkor csupa nagybetűs, ha mozaikszóról/rövidítésről van szó, pl. PESA helyett Pesa. A típusnévként alkalmazott fantázianevek nem lehetnek csupa nagybetűsek. A hivatalos adatok és a megbízható források által használt tipográfia sem számít mérvadónak ebben a tekintetben.
  3. Ha egy típus rendelkezik egy hagyományos típusjelzéssel és egy azzal egyenértékű fantázianévvel is, akkor a címbe csak a fantázianév kerül. Ha a fantázianév nem jelöl egyértelműen egy adott, jól behatárolható típust, akkor a fantázianév után kerül a konkrét típusnév is. Márkanevek esetén az is a cím része, amit követ a típusjelzés vagy az egyenértékű fantázianév, pl. Alstom Metropolis AM5-M2 (ahol a Metropolis nem egy típusjelzés, de az AM5-M2 igen).
  4. Ha a típusjelzés utolsó eleme szám, akkor az nagykötőjellel kapcsolódik az előtte lévő karakterekhez, pl. Ganz KCSV-6 helyett Ganz KCSV–6. Ha egy típusváltozat nevének utolsó elemében szám és betű kombinációja áll (pl. ABC–10a), az csak akkor nagykötőjeles, ha az adott típusnak létezik olyan változata is, aminek a típusnevére egyébként érvényes a nagykötőjelezés (a példa szerint ABC–10). A kiskötőjeles változatokról redirektek kell, hogy legyenek.
  5. A számra végződő típusjelzések a szócikkek címében nem kapnak toldalékot, pl. Ikarus 280-as helyett Ikarus 280. A toldalékolt formákról redirektek kell, hogy legyenek (pl. Ikarus 280-as). Ugyanakkor a szócikk szövegében, lévén folyószöveg, a számra végződő típusjelzés is kap toldalékot (pl. az Ikarus 280-as egy csuklós busztípus).
  6. A típuscsaládok, illetve variánsokat tartalmazó szériák nevei toldalékot kapnak és megkapják a „család”/„széria”/„sorozat” szócskát is (elsősorban attól függően, hogy a megbízható források melyiket használják, másodsorban szerkesztői konszenzus alapján), pl. Ikarus 200-as család. Ezek az utótagok a nem számra végződő típuscsaládnevek esetén kötőjellel kapcsolódnak, pl. Ganz CSMG-sorozat. Az utótagok nélküli formákról redirektek kell, hogy legyenek (pl. Ganz CSMG). Az egy adott típuscsaládot átfogóan bemutató szócikkeknek nem szabad túl részletesnek lenniük, és összhangban kell maradniuk az egyes típusok külön-külön létező szócikkeinek neveivel, infoboxaival és bevezetőivel.
  7. Ha a gyártó nevének van rövidebb, logikusan képzett alakja, akkor az kerül a címbe, mint gyártó. Pl. Českomoravská Kolben Daněk Tatra T5C5 helyett ČKD Tatra T5C5. A Ganz birodalom utód- illetve leányvállalatainak (pl. Ganz–MÁVAG, GVM, Ganz Transelektro stb.) a rövid neve mindig Ganz, amennyiben ez a szó előfordul a nevükben.
  8. Ha egy típust több gyártó is gyárt(ott), csak az első, tömeggyártást végző gyártó neve kerül a címbe. Pl. Duewag/LHB TW 6000 helyett Duewag TW 6000. (Az LHB csak az egyik prototípust és a későbbi darabokat gyártotta.)
  9. Ha egy típus koprodukcióban készült, akkor megbízható források alapján minden fő gyártó (ez jellemzően a karosszéria- vagy kocsiszekrény gyártója és a hajtásrendszer gyártója) feltüntetésre kerül a címben. Ha a megbízható források alapján nem dönthető el egyértelműen a fő gyártók sorrendje, akkor a címben előbb a karosszéria- vagy kocsiszekrénygyártó, majd a hajtásrendszer/elektromos rendszerek gyártója következik. Az összes névre vonatkoznak az előző szabályok, különösen a gyártáskor aktuális név elve.
  10. Már nem létező (pl. FVV, BHÉV) vagy manapság is működő (pl. BKV, MÁV) közlekedési társaságok is szerepelhetnek a címben gyártói minőségben, ha ezek gyártották először tömegesen az adott típust (pl. FVV CSM-sorozat), vagy koprodukciós típus esetén a vállalatokon belül történt az összeépítés. Ugyanakkor az átépítés, modernizálás nem számít gyártásnak vagy összeépítésnek, ezért az így kapott típusok gyártója nem változik (pl. a BKV által Ganz CSMG villamosokból modernizált Ganz KCSV–7-esek). A közlekedési társaságokra is érvényesek az előző szabályok, különösen a gyártáskor aktuális név elvei. (Tehát pl. az FVV CSM–4-es esetén lényegtelen, hogy az FVV már nem létezik, és a BKV Zrt. a jogutódja.) A közlekedési vállalatokon belüli üzemegységeket (pl. VJSZ), műhelyeket, remízeket (pl. Füzesi Árpád Főműhely), illetve a külsős szervizcégeket semmiképp nem szabad gyártóként feltüntetni a címben, csak a közlekedési társaságot, amihez tartoznak/tartoztak, illetve akiknek dolgoznak/dolgoztak, feltéve hogy nem csak modernizáltak egy típust.
  11. Ha Magyarországon egy adott típusnak csak egy bizonyos altípusa/variánsa közlekedik/közlekedett, akkor az altípust a fő típus szócikkének részeként kell tárgyalni, redirektekkel segítve. (Ehhez nem kell a főtípust is részletesen bemutatni, ha az nem jelentős, ugyanakkor a bevezetőben fel kell hívni a figyelmet a tárgyalt variánsra eltérésére.)
  12. A nagyon hasonló típusokat (pl. hasonló motorkocsik/vezérlőkocsik/közbülső motorkocsik/pótkocsik) egy szócikken belül kell tárgyalni, ha önállóan nem jelentősek és a megbízható források is így tárgyalják ezeket, ilyenkor a gyártó után a típusjelzések felsorolásszerűen következnek a fontosabbal kezdve, az utolsó elem előtt az „és” szócskával, pl. MMZ 81–717/714 helyett MMZ 81–717 és 81–714 (előbb a vezérlőkocsi, aztán a közbülső kocsi típusjelzése).
  13. Ha egy adott típus általában egy másik típussal egybekapcsolva közlekedik (pl. motorkocsi és pótkocsi párosa), az a szakmán belül használt szokásoktól függetlenül két külön szócikként kezelendő, pl. Ganz UV-pótkocsi.
  14. A fenti szabályoktól el lehet térni:
    1. Prototípusok esetén, úgy, hogy a cím csak a prototípus gyári neve, típusjelzése vagy beceneve legyen, de csak akkor, ha a prototípus nem fejlődött tovább szériává és ha a megbízható források is nagyrészt a gyártó megjelölése nélkül említik a típust. Pl. Hungaroplan (= Ikarus-BKV Hungaroplan).
    2. Egyéb kivételes esetben konszenzus alapján, ha egy adott típusra a megbízható források sem a hivatalos típusjelzéssel hivatkoznak az esetek túlnyomó részében. Pl. Muki (= Roessemann és Kühnemann-BSzKRt 70-es típus).

Egyéb tartalmi elvek[szerkesztés]

  • Minden szócikk bevezetőjének első mondatának hasonlóan kellene kinéznie:
    A Gyártó Típusjelzés (vagy Másik Hivatalos Név, becenevén Becenév) egy [[xyz]]-típus, amelyet a [[Gyártó Vállalat]] gyártott yyyy és yyyy között a Valamilyenországi [[X város]]-ban.
  • A becenevekről és az egyéb, a témát kedvelők által használt, vagy a megbízható forrásokban megjelölt nevekről redirektek kell, hogy legyenek.
  • Az egyes járművek története pályaszámok, alvázszámok, motorszámok, rendszámok stb. alapján lekövetve nem enciklopedikus tartalom, és igazán csak a rajongókat érdekli. Az egyes járművekkel történt eseményeknek akkor van csak helye a szócikkben, ha az jelentős esemény (pl. a motorcsere nem az, a halálos baleset igen), és van rá független, megbízható forrás.
  • Mindegyik szócikknek hivatkoznia kell egy összefoglaló listára, amin láthatóak a Magyarországon valaha használt tömegközlekedési járműtípusok.

Források megbízhatósága és hitelessége[szerkesztés]

Hiteles forrásnak számítanak a közlekedési társaságok dokumentumai, weboldalai, a tömegközlekedéssel foglalkozó könyvek, a műszaki adatokat tartalmazó járműkezelési kézikönyvek, a múzeumok anyagai.

Nem számítanak hiteles forrásnak a közlekedésbarátok által működtetett, rajongói oldalak, blogok.