Szerkesztő:Raczrobert/Szent Kunibert-templom (Köln)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szent Kunibert-templom háromhajós bazilika és Köln második legújabbja a város 12 nagy románs stílusú temploma közül. A kölni dómtól északra a legmarkánsabb sziluett a város panorámájában. A viszonylag késői építés miatt nagyon egységes az építészeti összkép és falak díszítése. A kétszintű apszis filigrán falait felül alacsony galéria zárja. A nyugati épületvég homlokzatát. A szentélyt közrvefogó két keleti torony közötti timpanont fülke tagolja. Belülről az apszis nagyon tagolt falfelületű, új megoldások után kutató, nagyon világos. Ezenkívül a többi kölni román-kori templomtól eltérő módon az apszis mindkét szintjén, a "duplahéjú" falban körfolyosó van beillesztve. Mivel az szentély 13. századi (1230 körül) üvegablakait a II. világháború alatt kivették és elrejtették, azok a bombázást épségben vészelték át. Jobbszélen Szent Kunibert legendája látható, balra Szent Klémenszé, a szélső ablakok között jobbra Szent Orsolya, balra Szent Kordula. A kórus alatt egy egyetlen oszlop által kitámasztott kripta, benne egy kút, az ún. Kuniberstpütz, amelynek vize állítólag gyermekáldást hoz. A kriptától délre keresztelőkápoln épült, melyet eredetileg Szent Kunibertet ábrázoló festmények díszítettek, ennek maradványai még láthatóak.A háromszintű hosszházat négyzetalakú pilaszterek szegélyezik

Berendezés[szerkesztés]

A berendezés kiemelkedő darabjai egy madonna-szobor, valamint a Szent Qurinusz szobra. A szekularizáció során elárverezték ugyan a templom értékes triptichonját, de 1998-ban sikerült visszavásárolni. A főbejáratnál a hosszház elején található egy bronzgyertyatartó Krisztusábrázlással a 15. század végéről valamint két táblakép. Az egyik György-misét ábrázol, a másik egy szárnyasoltár Krisztus feltámadásával és id. Bartholomeusz Bruyn kölni mester munkája.A kórusban látható Szent Kunibert és Szent Ewaldi-testvérek relikviatartói, a munkák a 19. századból származnak. A templom új, 41 regiszteres orgonáját 1993-ban avatták fel és a svájci Theodor Kuhn orogonakészítő cégtől származik. A templom új kincstára 1998-ban nyitott meg, ahol a templom egyéb értékes kegytárgyait lehet megtekinteni

A templomépület története őű

Szent Kuniberta 600-as években született és sokáig próbálkozott sikertelenül a frízek és a szászok misszionálásával. Egyébként püspök és I. Dagobert tanácsadója volt és egy legenda szerint ezen a helyen épített bazilikát, aminek Szent Klémensz lett a patrocíniuma és halála után ide temették. Biztosan tudjuk, hogy a későbbi trieri érsek, Theoderich von Wied kezdeményezésére 1210-ben ezen a helyen templomépítkezésbe kezdtek. Hogy a Raja irányába lejtő talajt stabilizálják altemplomot is építenek. 1226-ra készült el a kórus és egy évvel az új, gótikus stílusú dóm alapkőletétele előtt felszentelték a Szent Kunibert-templomot mint kanonoki templomot. A nyugati torony 1376-ban lángok martalékává vált, ezért gótikus tetőt kapott. 1830-ban aztán a torony statikai okoból ledőlt és 1860-ban építették újjá. 1944 június 29-én kiégett a tető, majd a nyugati tornyot találat érte, és a kersztházzal együtt bedőlt. 1945-ben újabb sérülések érték. A háború után Karl Band vezetésével a kórust és a hosszházat 1955-ig újra felépítették, majd csak 1970-es évek végén kezdték el a templom többi részének az újjáépítését (keresztház és torony), amely munkálatokat 1985-re fejeztek be. A templom mai formájában nem egyezik meg a háború előttivel, sem a későromán kori eredetivel, hanem a bazilika történetének különböző korszakait ötvözi.