Szerkesztő:Mileaway/Fordítás

Fordításnak nevezzük azt a tevékenységet, amelyet egy kiinduló nyelv (L1) és és egy célnyelv (L2) ismerője végez acélból, hogy az általa megértett, kiinduló nyelven megfogalmazott bizonyos közleményt, amely rendszerint hangzó szó, vagy leírt szöveg, többnyire összefüggő, néha szerteágazó, inhomogén, stb. a fordítás célnyelvén is előállítsa olyan eredménnyel, hogy az adott közlemény témájához értő, és mind a két nyelvet legalább a fordítóval azonos szinten ismerő más (szak)emberek a kész munkát azzal egyenértékűnek, jónak és hitelesnek fogadják el.

A fordítás mentális tevékenység, amelynek szóbeli változata tolmácsolás, írásbeli módozata a fordítás. A fordítást lehet számítógéppel is segíteni, ez esetben számos megoldás kínálkozik az internetes rövid szövegfordítóktól a drága számítógéppel segített fordító (CAT ) programokig, eszközökig.

A fordítás tágabb, nem természetes emberi nyelvi értelemben véve, más eszközöknek is sajátja. Fordít pl. a számítógép is, amikor egy magas szintű programnyelven megírt programot egy vagy több lépésben végrehajtható programmá alakítja. A lényeg, hogy az átalakított dolog megőrzi eredeti célját, rendeltetését, csak éppen más referencia keretbe helyezve teszi azt működőképessé, felhasználhatóvá.

A fordítás tehát az eredeti összefüggések megőrzésével végzett átalakítás, vagy konverzió, amelyre megint csak sok helyen kerül sor az életben, a tudományban vagy éppen a technikában.

Két ember között néha akkor is szükség van fordításra, ha egyébként azonos az anyanyelvük, de a látszat szerint mégsem egy nyelvet beszélnek. Az ilyenkor végzett fordítás, vagyis a közlemény esetleg több lépcsőben történő újrafogalmazása, célja, hogy a két ember gondolatai, beállítódása szinkronba kerüljenek, azaz egymást megértsék, teljesüljön a kommunikációs aktus célja.

A fordítás tehát olyan segítő foglalkozás, amelynek célja nem eredeti mű megalkotása, hanem olyan hasonmásé, amelynek legfőbb értéke, hogy az új célnyelvi környezetbe úgy illeszkedik, mintha eleve abban született volna.

Ezzel a véleménnyel szöges ellentétben áll a szoftverek fordításának az a nagyüzemi módja, amely lokalizáció és globalizáció névvel tiszteli meg magát, és amelynek legutóbbi fejleményeként most azt hírlik, hogy az Oracle új termékeinek nemzetközi terjesztése során meghagyják az eredeti angol szókincs többségét és mondaton belüli vegyes vagy kevert nyelvű felhasználói ületet alkotnak.

Megértés, mint a fordítás előfeltétele

A kiinduló szöveg megértése alapfeltétele a jó fordítás elkészítésének. A kiinduló szöveget nem szó és nem felszíni szinten kell tudni megérteni, hanem a teljes mondanivaló és két nyelv viszonylatában. Néhány példa a wikipédiából és az ott előfordult vitákból.

1. Kontextus nélküli szó szerinti fordítás fordul (még) elő a kezdőlap baloldali hasábján, ahol a keresés alatt két kocka van: egy menj és egy keresés szöveggel. Ezt remélhetőleg a szerkesztők egyszer kijavítják úgy, hogy a kereséshez egy szócikkek közötti és egy szövegbeni változata legyen jelölve, a valóságnak és az eredeti közlésnek megfelelően.

2. Gyakran előfordul az "ez a lap egy csonk" kifejezés, amely a magyar fülnek a levágás után kapott eredményt sugallja, holott éppen az ellenkezőjéről van szó. Az üres oldalon megjelenő kezdeti szöveg kapcsolódás a már meglévő szójegyzékhez, a lexikon "gerincéhez", vagyis helyesebb lenne a csonk helyett horog, kapocs, fül és hasonló szavakat használni, ha már egy szóval kell a kérdést elintézni.

3. Volt egy vita a magic szó csodaként való fordításáról, amelynek a lényege az volt, hogy mágiának fordította valaki azt a körülményt, miszerint a mai világ technológiai vívmányai olyan hihetetlenek, hogy a magic-hez (az egyik vélemény szerint mágiához, a másik szerint a csodához) hasonlíthatók. Mindenki tudja, hogy a hihetetlen jelenségeket nem mágikusnak, hanem csodásnak szokás nevezni, és a hivatkozott idézet szerzője az összehasonlításban is olyan "lemaradt, öreg tudósokról" szólt, akiknek semmi köze sincs a világ mágikus értelmezéséhez, sem ilyen értelmű bámulatához.

Szavak köré szerveződő fordítás

A szavak, illetve a mondatokban előforduló betűk ismétlődésére építenek azok a CAT programok, pl. a Trados, a Transit és a már elhagyott TM2, amelyek fordítási memóriának nevezett kapcsolatot teremtenek két, egy L1 és egy L2 mondat, vagy bekezdés között. Emellett szótárakat is használnak azzal a feltételezéssel, hogy legtöbbször egy-egy megfelelés van két nyelv szókincse között.

Amennyiben valóban egy-egy szó megfeleltetése a megoldás, akkor az a sajnálatos körülmény nehezíti a dolgot, hogy a jelölő szavak nevek, vagy névként viselked kifejezések, melynek következtében célszerű a célnyelven szinténa névadás szabályaiból és szokásaiból kiindulni, és ha az adott szó történetesen egy kép vagy metafora része, akkor annak a viszonyait is figyelembe kell venni, hogy ne képzavaros és/vagy képtelen, vagy éppen az idegennyelvű szó szervetlen kapcsolódása legyen az eredmény.

Természetesen más lenne az eredmény, ha fordítás előtt a szöveget a fordító abból a szempontból elemezné, hogy milyen műveleteket kell vele végezni, és az egyes szövegrészek miként térnek el ebből a szempontból. Így a fordító legfontosabb szempontja nem az, hogy melyik a legrövidebb olyan egység, amelynek jelentése van, amelyet ha nem ismer, a szótártól remél segítséget kapni, hanem az, hogy melyik az a leghoszabb egység, amelyet felbontás nélkül, egyként kell kezelni, egy összetartozó egységként kell lefordítani ahhoz, hogy hibátlan értelmű fordítás szülessék.

Címek és közlemények megkülönböztetése

A legtöbb folyamatos, összefüggő szöveg kétféle anyagból áll, az egyik a cím (angolul a label, heading és title), illetve annak különöző változata (alcím, stb.), amely vagy azt mondja meg, hogy a rákövetkező szöveg micsoda, vagy azt, hogy miről szól. Jellegzetesen névszói szerkezet azzal a következménnyel, hogy 1) érdemes a cím fordítását arra az időre hagyni, amikor már megértette a fordító, hogy minek a címe, miről szól a címmel jelölt szövegrész, 2) a cím fordítását érdemes mindig egyféleképpen, következetesen végezni, hogy ha hivatkozás esik rája (többnyire éppen a cím szerint), akkor könnyű legyen megtalálni.

A folyamatos szöveg többi része abban tér el az előzőtől, hogy abban szerepel az üzenet, azaz olyan szöveg, amely jellemzően állítmányt tartalmaz, valamilyen állítás hosszabb-rövidebb megjelenítése. Az állítás, vagy üzenet megértése és fordítása újfent értelmezés kérdése, méghozzá a szerző szándékainak feltárását igénylő módon.

A mai címadási és elnevezési konvenciók miatt azonban, egyre nehezebb a valós szándékok kiderítése és túlságosan sokféle megoldása lehet akár egyetlen többértelműen megfogalmazott közleménynek is. (Mai címadási és elnevezési konvenciók közé soroható a két- és többértelmű szavak szándékos használata néha még a nem bulvárlap jellegű szövegben is.) Éppen ezért az olyan szótárak, amelyek úgy születnek, hogy az adott szót kiveszik az eredeti környezetből, majd számokkal jelölve felsorolják a lehetésges jelentéseket vagy értlmezéseket, tulajdnoképpen eltűntetik (dekontextualizálják) a szavak pontosabb jelentését szolgáló környezetét és így a pontos jelentést is. Ebből következően, amikor a wikipédiában egy-egy szócikket kiváalszt egy szerkesztő és köré fonja mondanivalóját, kénytelen visszaállítani az eredeti kontextust, jólehet ő ezt egyértelműsítésnek hívja, mive láthatóan nem áll rendelkezésre alkalmas eszköz a jelentéskülönbségek előzetes tisztázásához.

Fordítás angolról magyarra

Természetesen minden nyelvpárnál sajátosak az említett problémák, az angolról fordítás esetében azért is, mert angol nyelven számos kulturáról létezik leírás, olyan egyszerű, hétköznapi témák esetében is mint pl. a love, ami szinte már magyar szónak számít. Azonban mindneki tudja, hogy ez legalább szeremet és szeretetet jelent, akár érzett ilyesmit vár valaki, akár nem. Az angol wikipédiában a következő lefordítandó címszavak tartoznak a love alá:

Tartalomjegyzék

1 A love meghatározása

1.1 Személyek szeretete

1.2 Személytelen dolgok szeretete

1.3 Szeretet a vallásban

2 Tudományos modellek

2.1 Vonzódás és kötődés

2.2 Együttérző kontra szenvedélyes szeretet

2.3 A Love háromszögelmélete

2.4 Love stílusok

2.5 Szakaszok

3 Kulturális felfogása

3.1 Kínai

3.1.1 Ai

3.1.2 Gănqíng

3.1.3 Lian

3.1.4 Yuanfen

3.2 Japán

3.2.1 Ai

3.2.2 Amae

3.3 Ógörög

3.3.1 Agape

3.3.2 Eros

3.3.3 Philia

3.3.4 Storge

3.3.5 Xenia

4 Vallási felfogású

4.1 Keresztény

4.1.1 Agapē

4.1.2 Nomos

4.2 Buddhista

4.2.1 Kāma

4.2.2 Karuṇā

4.2.3 Adveṣa, Maitrī

4.3 Hindu

4.3.1 Kāma

4.3.2 Prema

4.3.3 Karuṇā

4.3.4 Bhakti

4.4 Iszlám

4.4.1 Ishq

4.5 Zsidó

4.5.1 Hesed

4.5.2 Ahava

4.6 Mitológiai

5 L. még

5.1 Emberszeretet

5.2 Egyéb szeretet típusok (filiák)

5.3 Wiktionary

6 Külső kapcsolatok

7 Hivatkozások

A tagolás, mint a fordítás problémája

A fenti lefordítandó szövegből kitűnik, hogy a love szót magyarra fordítva két különböző alakú és jelentésű szót kell használnunk. Úgy is mndhatjuk, hogy a magyar nyelv a valóságot két részre tagolja, különbözőnek látja akkor, amikor az angol egyet, azonosat lát, illetve nyilván más nyelvi eszközöket használ a különbségtételre, ha azt érzi.

Az is kitetszik, hogy egy sor nem angol nyelvben még több fajta love létezik, amit meg se lehet nevezni angolul, vagy éppen úgy hívják az érzést, ahogy eredetileg. Ha magyarra fordítjuk ezeket, nem tehetjük ugyanezt, mert nincs olyan szoros kultirális és nyelvi kapcsoalt ezekkel a népekkel, hogy jövevényszóként várhatóan meghonosodnának. Ha úgy hagyjuk őket, akkor érthetelenek, tehát amire szükség van, az az idegen szavak megértése és a jelentés alapján új elnevezések készítése.

Ha a fordítás célja wikipédiás szócikk készítése, akár fordítva is lehet haladni, kiindulva pl. a hazaszeretetből, amely nálunk egy szó, angolban nem, s a fogalom a nem személyek szeretete alá tartozik, ahol az angolban az szerepel, hogy ha az emberek "love" (tehát nem használják erre a nyelvtani tárgyra) természeti tárgyakat, állatokat, stb. és ez még szexuális érzelmet is gerjeszt bennük, akkor ezt parafilia-nak nevezik...

De nemcsak a valóság tagolásának módja, hanem a szöveg tagolása is okoz gondot, akár hallott, akát írott fordítandóról van szó. Nem mindegy, hogy közel látás vagy közellátás, vagy People like Maria, milyen értelmű like-kal kapcsolódik, milyen hangsúllyal hangzik.

A címek, mint listaelemek

A lefordított címek egy mű kapcsán a tartalomjegyzék elemei, több mű kapcsán egy könyvtár elemei, stb. A terjedelmesebb művekhez tárgymutatók és névmutatók készülnek, amelyek a fordítás szemontjából elsődleges referencia forrásnak számítanak, és a munkát megkönnyíti az abban való előzetes tájékozódás, ellentétben a lineáris munkavégzés közben folyó szótárazással.

A világháló, a korpusznyelvészet és a konkordancia vizsgálat éppen azt segítik elő, hogy a fordításhoz szükséges szövegkörnyezetek legalább olyan gyorsan előkereshetőek legyenek, mint az egyes szavak szótári jelentései. Ehhez azonban az kell, hogy a keresőprogramok felismerjék a szóhatráokat, sőt a szónál naygobb egységeket is tudjanak kezelni, keresni. Ragozó nyelvek esetében ez külön gondot jelent, de annál nagyobb a haszon, hiszen rendkívül sokféle forma fordulhat elő, és azok közül nehéz elővenni a keresett pontos megoldást. Ha a címek rövidebb szakaszok elnevezései, mint pl. egy lexikon szócikkei, és nem kifejezetten nevek, amelyek végeredményben csak memotechnikai eszközök, akkor a két nyelv közötti egyenértékű címszöveg megteremtése komoly problémát okoz. A példánál maradva az angol love címszó egyszavas, tehát nem feleltethető meg abban a formában a magyar hazaszeretnek és fordítva. A love of a cuntry, freedom még szeretet, de a love of learning, money már tudásszomj, pénzsóvársság.

Hasonlóképen a szülőföld, szülőváros, szülőház angol összetételei sem tükörszerűek: home country, home town és a végén birth-place lesznek. A tanulság az, hogy ezért mielőtt valaki úgy határoz, hogy átvesz egy idegen szót, tájékozódnia kell az adott szó jelentésköréről, és meg kell értenie a szemantikai összefüggéseket. Mivel pl. az angol nyelvben a flood mindenféle árt, dagályt jelent, és a folyótorkolati áradásra van egy idegen szava a bore, a mostani szökőárat is annak idegen nevén, tsunami-nak nevezi, amit viszont szükségtelen átvenni, és magyarul cunaminak hívni, ha már van szökőár elnevezésünk.