1. Á Elle
2. Könyörgés (Invocation)
3. A német Rajna (Le Rhin allemand)
4. Noktürn (Nocturne)
5. Bandusia forrásához (Ad fontem Bandusiæ)
6. A költő (Au Poète)
Bandusia forrásához (Ad fontem Bandusiæ)[szerkesztés]
Latinul
Magyarul Szabó Lőrinc fordítása
O fons Bandusiae splendidior vitro
dulci digne mero non sine floribus
cras donaberis haedo
cui frons turgida cornibus
primis et venerem et proelia destinat.
frustra: nam gelidos inficiet tibi
rubro sanguine rivos
lascivi suboles gregis
te flagrantis atrox hora Caniculae
nescit tangere, tu frigus amabile
fessis vomere tauris
praebes et pecori vago
Fies nobilium tu quoque fontium
me dicente cavis impositam ilicem
saxis, unde loquaces
lymphae desiliunt tuae
Gyémánttükrű patak, Bandusiám, aki
édes bort, koszorút s szirmokat érdemelsz,
holnap gyenge gidát kapsz,
melynek szarva a szerelem
első ütközetét vívni türemkedik:
de hiába: a víg nyáj buja gyermeke
vérével a te partod
fogja csak pirosítani.
Hozzád, hűs gyönyör, a lángkezű nyár soha
nem férkőzhet, örök-frissen üdíted a
kóbor barmokat és a
járomban kimerült bikát.
Versem szárnyra emel, és a nemes vizek
közt fogsz élni, te és fent az a tölgy, s a szirt,
melyről locska sugárban
ugrándozva sietsz alá.
