Szerkesztő:DolceVita/Piszkozat/Teher
Teher különböző fogalmai[szerkesztés]
Koncentrált és megoszló, statikus és dinamikus, állandó és esetleges terhek, szabványos terhek és a biztonsági tényező; állandó teher; hasznos teher, szélteher, hóteher, földnyomás, földrengés. Síkbeli erők egyensúlya, nyomaték, vetület, eredő, egyensúlyozás módjai.[1]
A bizonyítási teher egy eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. Ha nem sikerül bizonyítani, akkor az igényeket sem lehet érvényesíteni. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.[2]
Szinonimái: kötelesség, probléma, súly, rakomány, terhelés. Mindig a szövegkörnyezettől függően használjuk és értjük.
Több összefüggésben is használjuk, tehát több típusa is létezik, például: adóteher, ingatlanteher, bizonyítási teher, adminisztratív teher,
Ingatlan terhei[szerkesztés]
Egy ingatlannak több lehetséges terhei lehetnek.
A leggyakoribb terhek: - haszonélvezeti jog, özvegyi jog - jelzálog jog - vételi jog - elidegenítési vagy terhelési tilalom - végrehajtási jog - tulajdonjog fenntartással eladás
A terhek egy része nem akadályozza az adásvételt, ilyen esetben a vevő terhelten is megszerezheti az ingatlant, bár ez a gyakorlatban ritkán fordul elő.
A terhek másik része viszont (pl. az elidegenítési és terhelési tilalom) pont azt a célt szolgálja, hogy az ingatlant a jogosult tudta nélkül ne lehessen eladni (terhelni), ha ezt a tulajdonos mégis megteszi, akkor a földhivatal elutasítja a kérelmet. Ezért kell megfelelő körültekintéssel eljárni annak érdekében, hogy az adásvétel során tehermentesítésre kerüljön az ingatlan.
A haszonélvezeti vagy özvegyi jog a legegyszerűbben törölhető. Ebben az esetben a jogosult akár már a szerződéskötéskor is lemondhat a jogáról, és töröltetheti azt a földhivatalnál.[3]
A terheket általában három csoportba soroljuk. Ezek a terhek a tulajdonos kötelezettségeiként jelennek meg, ezek a következők: a terhek viselése; a kárveszély viselése; a szükséghelyzetben okozott kár tűrése.
A teher sokféle lehet. Ebbe a körbe sorolható:
‑ A dolog természetéből adódó terhek, amelyek azzal mintegy szükségképpen együtt járnak (pl. rendes, rendkívüli felújítás, értéknövelő beruházás, stb.)
‑ A tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásában megnyilvánuló terhek, amelyek valamely egyébként kizárható magatartás tűrésének kötelezettségében, vagy egy a tulajdonos által egyébként gyakorolható magatartástól való tartózkodásban nyilvánulhatnak meg. Pl. idegen dologbeli jogok (zálogjog, szolgalmi jog, stb.), szomszédjog és az elidegenítési - terhelési tilalom.
‑ A közterhek jelentik a harmadik csoportot. Ezeket külön jogszabályok telepítik a dolog tulajdonosára.[4]