Szerkesztő:Babinszky László/piszkozat

[[]] Részlet Babiczky Béla "Bevezetés a Könyvtári osztályozás elméletébe és gyakorlatába" című jegyzetéből:

                                                                               Fájl:Paul Otlet|bélyegkép|                                                                                              
                                                                                      1868-1944                                                                                                                                 OTLET, Paul (1868-1944)ügyvéd 1894-ben                                                                                                                  Brüsszelben nemzetközi bibliográfiai irodát alapított 
 Henry La Fontaine-el aki szintén ügyvéd volt és a nemzetközi jog professzora, majd 1895 - ben ugyanott 

megrendezték az első nemzetközi bibliográfiai kongresszust.

                                                                           Fájl: Henri La Fontaine|bélyegkép                                                                                                                                                                                    
                                                                                     1854 - 1943

 "Céljuk az volt, hogy nemzetközi együttműködéssel az egész világ tudományos publikációit regisztráló bibliográfiai  kartotékot hozzanak létre. Tervüket az említett kongresszus megvitatta és elfogadta, irodájuk pedig Nemzetközi Bibliográfiai Intézetté(IIB)szerveződött. Később 1937-től ez az intézmény Nemzetközi Dokumentációs Szövetséggé (Federation International Documentation = FID)alakult át. Otlet és La Fontaine bibliográfiai kartotékuk számára egy igen részletező osztályozást lehetővé tevő szakrendszer után kutattak. Otlet figyelmét egy nemzetközileg ismert magyar közgazdasági szakíró,a Közgazdasági Szemle szerkesztője, Mandello Gyula egyetemi tanár (1868 -1919)a Dewey Tizedes Osztályozására hívta fel 1893-ban, amint azt maga Mandello említi (Közg. Szle.1903. 155-156.p). Ezt a második brüsszeli nemzetközi bibliográfiai kongresszus alkalmából Otlet is megerősíti a kongresszus magyar résztvevőjének, Esztergár Lászlónak. 

<<Valóban Uram, internacionális már a kezdete is ennek a mi vállalkozásunknak. Két belga - én és La Fontaine barátom - tűnődik azon, hogy a szociológia s esetleg az összes tudományok repertóriumát mi módon lehetne legcélszerűbben megteremteni. S éppen ebben az időben találkozom Ostendeben az ön egyik honfitársával - avec mon ami Jules Mandello - s egy magyar ember elbeszéli nekem, hogy Amerikában egy új bibliográfiai rendszerről hallott, mely ott nagyon rohamosan terjed. Azonnal átmentem Londonba, s ott a British Museum révén ráakadtam a Dewey táblázataira, s most uram itt köröttünk egy nagy internacionális társaság buzgólkodik velünk együtt az eszme diadaláért.>> (MKSzle 1897. 269. p.)

  Dewey Tizedes Osztályozását Otlet és La Fontaine tíz évi munkával saját céljaikra átdolgozták. Ez az első kiadás "Manuel de répertoire universel bibliographique" címen 1905-ben jelent meg francia nyelven, és mintegy 46.000 fogalmat tartalmazott. Fejlesztésén Otlet és La Fontaine tovább munkálkodtak, és a második, szintén francia nyelvű kiadás 1927-1933 között jelent meg "Classification Décimale Universelle" címen.  Ez a kiadás - mely egyébként a rendszer alapkiadásának tekinthető - már 63.000 fogalmat tartalmazott.
  Az ETO nem csupán mennyiségi növekedést jelent Dewey Tizedes Osztályozásához képest, hanem lényeges osztályozás-módszertani továbbfejlesztést is. Megtartották Dewey tíz főosztályát és az osztályok és alosztályok legnagyobb részét is, elvetették  azonban a "háromjegyű minimum"  elvét a jelzetelésben, s így a főosztályokat egyjegyű, az osztályokat kétjegyű számok jelölik. Ez a jelzetelésmód jobban kifejezi a fogalmak hierarchiáját. Ezen kívül az áttekinthetőség fokozására a brüsszeli rendszerben minden harmadik számjegy után pontot alkalmaztak. E formai módosítások az ETO -t első ránézésre megkülönböztethetővé teszik Dewey osztályozásától. Sokkal lényegesebb módosítás, hogy a tizedes rendszer flexibilitását az új fogalmak osztályozására rendkívüli mértékben növelték az által, hogy lehetőséget teremtettek a jelzetek különféle összekapcsolására (viszonyítás, összekötés stb.) valamint erőteljesen kifejezték az egyes osztályok keretében alkalmazható speciális un korlátozottan közös alosztások rendszerét és kidolgozták az egész rendszerben használható fogalmak jelölésére felhasználható általánosan közös alosztások táblázatait a un. segédtáblázatokat. Ezzel enumeratív és monochierarchikus rendszerből az Egyetemes Tizedes Osztályozást erőteljesen a korszerűbb analitikus-szintetikus módszert alkalmazó osztályozási rendszerek irányába fejlesztették."

BABICZKY Béla

 Bevezetés a könyvtári osztályozás elméletébe és gyakorlatába: Egyetemi jegyzet/Babiczky Béla. -Bp:

Tankönyvkiadó, 1975. - 323 p.; 23 cm. -(Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar.)

 az idézet: 143 - 144 p. (közzétette: Babinszky László)