Eutükhész
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Eutükhész régiesen Eutyches (görög: Εὐτυχής, kb. 380 - kb. 456) egy Konstantinápolyhoz közel fekvő kolostor apátja volt az 5. században.
A Nesztoriosz-féle hitviszályban mint ennek ellenfele működött, azonban heve által elragadtatva, másik túlzásba esett s azt tanította, hogy Krisztusban csak egy, isteni természet van (l. Monofiziták). 448-ban a Konstantinápolyban tartott zsinaton megfosztották papi és kolostori hivatalától. E. erre tiltakozást nyujtott be II. Theodosiushoz, kérvényt irt I. Leo pápához s egy levélben Dioskur alexandriai patriárka pártfogását is kérte. A szenvedélyes Dioskur a viszályba vonta a császárt és Eudoxia császárnét is és anélkül, hogy joghatósága lett volna rá, 449. Efesosba az u. n. rablók zsinatát hivta össze, hogy E. ellenfelein boszut álljon. A zsinaton, melyen a császár elnökölt, nem engedték a pápa levelét (Epistola ad Flavianum) felolvastatni s az egybecsődített fanatizált szerzetesek oly módon tüntettek E. és Dioskuros mellett, hogy ezek ellenfeleit láncokkal és botokkal megtámadták, sokakat megsebesítettek, ugy hogy maga Flávián patriárka a kapott sebekben három nap mulva meghalt. A hitviszálynak 451. a kalcedoni egyetemes zsinaton vetettek véget; az efezusi határozatokat megsemmisítették s kimagyarázták a tant, hogy Krisztusban két természet, u. m. isteni és emberi vagyon. E. számkivetésben halt meg, követői az eutichianusok v. monofiziták sokáig fenmaradtak Egyiptomban és Palesztinában