Misszió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2016. augusztus 31., 08:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „ Azt a munkát kell végeznünk, amit a tanítványok is.. Minden kereszténynek misszionáriusnak kell lennie. Megértéssel és együttérzéssel szolgáljanak a seg…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Azt a munkát kell végeznünk, amit a tanítványok is.. Minden kereszténynek misszionáriusnak kell lennie. Megértéssel és együttérzéssel szolgáljanak a segítségre szorulóknak úgy, hogy önzetlen buzgalommal törekedjenek könnyíteni a szenvedő emberiség nyomorúságán. (The Ministry of Healing, 104.) {KSz 2.96}

Mennybemenetele előtt Krisztus átadta tanítványainak megbízatásukat. Elmondta nekik, hogy ők annak az akaratnak a végrehajtói, amelynek értelmében a világra hagyja az örök élet kincseit. (The Acts of the Apostles, 27.) {KSz 2.97}

Az első tanítványoknak átadott letétben valamennyi kor hívői osztoztak. Valakik befogadták az evangéliumot, szent igazságot nyertek, amit át kell adniuk a világnak. Isten hűséges népe mindig is támadó misszionárius volt, és képességeiket annak szentelték, hogy az ő nevének tisztességet szerezzenek, adottságaikat pedig bölcsen használták fel az ő szolgálatára. (The Acts of the Apostles, 109.) {KSz 2.98}

Az evangéliumi megbízatás Krisztus országának nagy misszionáriusi oklevele. A tanítványoknak buzgón kellett munkálkodniuk a lelkekért, mindnyájuknak átnyújtva a kegyelmi meghívót. Nem várhattak arra, hogy az emberek menjenek őhozzájuk; nekik kellett elmenniük hozzájuk az üzenetükkel. (The Acts of the Apostles, 28.) {KSz 2.99}

Isten hírvivői azt a megbízatást vették, hogy álljanak be ugyanabba a munkába, amit Jézus is végzett, míg itt a Földön járt. A szolgálat minden olyan ágában oda kell szentelni magukat, amiben ő is kivette a részét. Buzgón és őszintén kell szólniuk az embereknek a menny kikutathatatlan gazdagságáról és halhatatlan kincseiről. (Testimonies, IX, 130.) {KSz 2.100}

A tanítványoknak adott megbízatás nekünk is szól. Miként egykor, úgy ma is a megfeszített és feltámadt Üdvözítőt kell magasba emelnünk azok előtt, akik Isten és reménység nélkül élnek e világon. Az Úr felhívást intéz a lelkészekhez, a tanítókhoz és az evangélistákhoz. Szolgáinak házról házra kell hirdetniük az üdvösség üzenetét. Minden nemzetnek, fajnak, nyelvnek és népnek el kell vinni Krisztus által a bűnbocsánat jó hírét. Az üzenetet nem letompított és élettelen kifejezésekkel, hanem világos, határozott és pezsdítő szavakkal kell átadnunk. Százak várnak a figyelmeztetésre, hogy megmentsék életüket. A világnak arra van szüksége, hogy megláthassák a keresztényekben erejük bizonyítékát. A könyörület üzenetére nem csupán egy-két helyen, hanem világszerte szükség van. (Gospel Workers, 29.) {KSz 2.101}

Amikor Jézus felment a mennybe, földi munkáját azokra bízta, akik befogadták az evangélium világosságát. Tovább kellett vinniük a feladatot, míg egészen el nem végzik azt. Semmilyen más közvetítőről nem gondoskodott az igazság hirdetésére. „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.” „És íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ez az ünnepélyes megbízatás egészen a mi korunkig kiterjed. Isten egyházára hagyta az üzenet elfogadásának vagy elutasításának felelősségét. (Historical Sketches, 288.) {KSz 2.102}

Szent feladat nyugszik rajtunk. Így hangzik a nekünk szóló megbízatás: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28:19–20) Annak a munkának vagytok szentelve, hogy ismertessétek meg az üdvösség evangéliumát. A menny tökéletessége lesz az erőtök. (Testimonies, IX, 20–21.) {KSz 2.103}