Izraelita honfoglalás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Milei.vencel (vitalap | szerkesztései) 2015. október 26., 13:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} Ez a szócikk '''az izraeliták ókori honfoglalásáról''' szól az Ószövetség és a régészeti leletek alapján. II. Ramszesz utód…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ez a szócikk az izraeliták ókori honfoglalásáról szól az Ószövetség és a régészeti leletek alapján.

II. Ramszesz utódjának, Merneptah egyiptomi fáraónak van egy híres győzelmi felirata, melynek utolsó néhány sora kánaáni városokat említ (Askelón, Gézer, Jenoám) majd pedig említi Izrael népét, amelynek mint legyőzött népnek, írmagja sem maradt. Ez a híres Merneptah-sztélé, a legrégebbi ókori emlék, amely Izrael nevét említi. Kr. e. 1220 tájáról való, abból az időből, amikor a honfoglaló Izráel megvetette lábát új hazájában.

A honfoglalás

A 12 izraeli törzs letelepedésének elhelyezkedése (mielőtt Dán törzse É-ra került), Józsué könyve alapján

A Biblia két szakaszra osztva írja le az ígéret földje elfoglalását. Az első a Jordántól keletre eső országrész meghódítása volt, még Mózes életében. [1] Amorita települések voltak itt: Szihón és Óg királyok országai.

Jegyzetek

  1. 4. Móz. 21, 21-35

Források