Sablonvita:Csonk-zene

(sablonból ide inkább)

         H  E  P  T  A  T  O  N  I  Á K

                   (Hétfokú hangsorok)

  Kodály Zoltán műveiben fedezte fel Bárdos Lajos, hogy a mester nem csak a hét törzshangból szerkeszthető hangsorokat alkalmazta, hanem ennél sokkal messzebbre ment. Ezen írásomban e hangsorok felvázolá-sával és alkalmazásával kívánok foglalkozni, ezért hivatkozom első-sorban Bárdos Lajos két írására, melyek címe: Heptatonia  secunda  és Egy „kodályos” hangrendszer. Az ’elsősorban’ szóval arra akarok utalni, hogy e tárgyhoz tartozó fogalmak, kife-jezések sok helyen előfordulnak, de a téma lényegét tekintve célirá-nyosan e kettőt elegendőnek tartom, egyebekkel feleslegesen szapo-rítanám úgy a szót, mint a helyet.
  Miután e hangsorok Kodály általi felhasználását felvázoltam, ki akarok térni ugyancsak a témához tartozó néhány Liszt Ferenc által alkalmazott hangsorra is. E téren  Bárdos Lajos írására hivatkozom, melynek címe: Liszt Ferenc "népi" hangsorai 
  A leirt hangsorok felhasználási példáit szeretném hangjegyekkel leírni, de jelenlegi ismereteim szerint e helyen ezt megtenni nem lehetséges. Nálam más programban ezek ki vannak dolgozva, csak átmá-solási törekvéseim sorra meghiúsulnak Ha valaki ebben segíteni tudna, megköszönném.
  Elsőként a teljesség kedvéért írom ide a már általános- és zene-iskolákban tanult hétfokú hangsorokat, a dúrjellegűeket /nagyterc/ nagy kezdőbetűvel, a molljellegűeket /kisterc/ kis kezdőbetűvel.

             Heptatonia prima

1. Dúr c 2 d 2 e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2. dór d 2 e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 3. fríg e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 e 4. Líd f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 e 1 f 5. Mixolíd g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 e 1 f 2 g 6. eol a 2 h 1 c 2 d 2 e 1 f 2 g 2 a 7. lokriszi h 1 c 2 d 2 e 1 f 2 g 2 a 2 h

  Itt a hangsorok felépítése – szerkezete – fél-hangtávolságokban van kifejezve (a hangok után feltüntetve). Egy fél-hangtávolság =1; egy egész hangtávolság =2.

A Dúr hangsor szerkezete tehát így írható le: 2 2 1 2 2 2 1. Ha elmondjuk: két egész – egy fél – három egész – egy fél. Bármelyik modus leírható és elmondható hasonlóképpen. Ha a leírt számsort összeadjuk, a végeredmény mindig 12.

  Az elsőfokú hétfokúság hangsorainak felhasználására nem hozok fel példákat, hiszen már általános iskolában is tanítják.

              Heptatonia secunda

 A „második hétfokúság” visszavezethető a következő tredecim akkordra:

a-c-es szűkített + es-g-h bővített + h-d-f szűkített. Hangsorba rendezve a „szűk-kvintes eol” hangsort kapjuk, mely a következő - c alapra helyzett - táblázatban a 6. modus. Legegyszerűbben úgy ábrázolhatjuk és a zongorán úgy találhatjuk meg, ha c helyett cisz-t vrszünk, a többi fokot meghagyva módosítás nélküli törzshangnak.

1. Melodikus moll c 2 d 1 esz 2 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2. Nápolyi dór d 1 esz 2 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 3. Bő-kvintes Líd esz 2 f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 2 esz 4. Akusztikus f 2 g 2 a 2 h 1 c 2 d 1 esz 2 f skála 5. Pikardia eol vagy „Kuruc-sor”g 2 a 2 h 1 c 2 d 1 esz 2 f 2 g 6. Szűk-kvintes eol a 2 h 1 c 2 d 1 esz 2 f 2 g 2 a 7. Szűk-kvartos lokriszi h 1 c 2 d 1 esz 2 f 2 g 2 a 2 h

   Itt megemlítek néhány jellemző pédát arra vonatkozóan, hogy Kodály hol használta fel ezeket a moduszokat. Ha vonalrandszereken áb-rázolható volna, még a "hogyan"- ra is fényderülhetne.

1. A hagyományos műzene egyik hangsora a melódikus moll. De ott a "lá-sor fi"-je csak áthidaló hang a mi-szi között. Kodály újszerűen, önálló, a többivel egyenrangú skálahangként alkalmazza. Példa erre a Székely keserves (kórusmű) 46-47. üteme. 2. A nápolyi dórra (nevezhetjük kismásodos dórnak vagy nagyszeksztes frígnek) jó példa a Székely keserves (kórusmű)33-35. 3. Bőkvintes líd. Kodály is aránylag ritkán él vele, de példa rá a Gólyanóta 9-12. 4. Akusztikus skála. Annál gyakoribb ez a sor Kodálynak (és Bartóknak is) a zenéjében. A felhangokkal legrokonabb. Hangulatos, szép példa rá az Este 40-44. 5."Kuruc"-skála. A felhozható számtalan példából egy: Esti dal befe-jező négy üteme. 6. Szűk kvintes eol (vagy nagymásodos lokriszi). Az egyik legkülönösebb "kodályos" skála. Ilyen részlet: Jézus és a kufárok 164-166. 7. Szűk kvartos lokriszi. Mily fenyegető hangulatot ad a Jézus és a kufárok 164-166. üteme.

Népdal-mintákat is lehetne hozni, bár nem állítható, hogy a "második hétfokúság" gyakori volna népzenénkben. Tekintve azonban, hogy a pél-daként felhozható népdalok széles körben nagy valószínűséggel nem ismertek, itt hangjegyek nélkül említeni nem látom értelmét.

              Heptatonia tertia

A „harmadik hétfokúság” fentivel ellentétben a c-e-gis bővített + gis-h-d szűkített + d-fis ais bővített tredecim ak-kordra vezethető vissza. Hangsorba rendezve a „bő-kvintes és bő sextes Líd” jön létre, mely az alábbi táblázat 1. modusza(2 2 2 2 2 1 1). Bárdos Lajos e hangsoroknak nem adott nevet, ezért jobb híján magam találtam ki az ide leírt egyetlen elnevezést.

1. Bő-kvintes és

bő-sextes Líd

         c  2    d  2    e  2   fis  2   gis  2  ais  1   h  1   c

2. d 2 e 2 fis 2 gis 2 ais 1 h 1 c 2 d

3. e 2 fis 2 gis 2 ais 1 h 1 c 2 d 2 e

4. fis 2 gis 2 ais 1 h 1 c 2 d 2 e 2 fis

5. gis 2 ais 1 h 1 c 2 d 2 e 2 fis 2 gis

6. ais 1 h 1 c 2 d 2 e 2 fis 2 gis 2 ais

7. h 1 c 2 d 2 e 2 fis 2 gis 2 ais 1 h

   Mivel Bárdos Lajos Heptatonia secunda c. dolgozatában egy kodály-példa nyomán csak utal erre a rendszerre ("A 29/191 példa utolsó akkordja viszont bepillantást enged a harmadik lehetséges (bőmásod nélküli) hétfokú hangrendszerbe. Ebben mind az öt nagymásod egymás mellett van és a két félhanglépés egymáshoz csatlakozik.")- példák nélkül -, ezek itt is elmaradnak.

             Bőmásodos hangsorok
                  

  Ezek után következhetnek azok a hétfokú hangsorok, melyeket már Liszt Ferenc is használt. E hangsorok főképpen abban különböznek az előbbi-ektől, hogy bővített szekund hangköz is található bennük, né-melyikben kettő is. E hangköz érzelmessé, hovatovább ’érzelgőssé’ tud-ja tenni a zenét – ez természetesen nemcsak a hangsor szerkezetén múlik. Hogy nem az érzelmesség az egyetlen jellemzője, bizonyítja a táblázatban szereplő „kecskeméti hangsor,” mely a verbuválás egyik da-lának hangsora. Kelet népeinek zenéjében gyakran hallható, de nem sza-bad elfelejteni, hogy a klasszikus és romantikus zeneszerzők sem mel-lőzik – itt persze főleg a melodikus mollhangsor az alapja. Érdekességként emelem ki a „kalindra” vagy cigányskála nevet viselő hangsort, melyre már rátekintve is megállapítható, hogy az első 4 hang tetrachordja a második részben kvinttel feljebb transzponálva  pontosan megismétlődik. A hangsorokat úgy igyekeztem felírni, hogy minél kevesebb módosított hangra legyen szükség. 

1. Bőkvartos moll, vagy "cigánymoll d 2 e 1 f 3 gis 1 a 1 b 3 cis 1 d 2. Indolid c 3 dis 1 e 2 fis 1 g 2 a 2 h 1 c 3. Kecskeméti hang- sor v. harmonikus dúr d 2 e 2 fis 1 g 2 a 1 b 3 cis 1 d 4. Kalindra v. ci- gányskála e 1 f 3 gis 1 a 2 h 1 c 3 dis 1 e 5. Bőmásodos dúr c 3 dis 1 e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 6. Cigányos fríg v. fríges ungár e 1 f 2 g 3 ais 1 h 1 c 3 dis 1 e 7. Bőkvartos eol e 2 fis 1 g 3 ais 1 h 1 c 2 d 2 e 8. Bőkvartos dór

                e  2   fis 1   g  3  ais  1   h  2  cis 1   d  2  e

9. Melodikus cigány- moll e 2 fis 1 g 3 ais 1 h 3 cis 2 dis 1 e 10. Nápolyi moll v. harmonikus fríg e 1 f 2 g 2 a 2 h 1 c 3 dis 1 e 11. Nagyterces fríg e 1 f 3 gis 1 a 2 h 1 c 2 d 2 e

  Idézek néhány példát Liszttől, hol használta fel,- ez Bartókra is vonatkozik - illetve azt, milyen nevet adott némelyiknek. Utóbbi Bárdosra is vonatkozik.
  Az elsőt Liszt "ungár skála" néven nevezte, Bárdos is javasolja.
  Indolíd: Liszt XII. rapsz. 42-43. ütem. Nevét Bárdos javasolja a hindosztáni zenében való gyakorisága miatt.
  Kecskeméti hangsor: Liszt: Petőfi - 23-25. ütem. E hangsoron alapul a "Kecskemét is kiállítja nyalka verbukját" kezdetű népdal. Innen a neve.
  Kalindra: Bartók: "15 magyar parasztdal - 12. szám. (l l si mi l l si mi l l si mi r m f r m m m …..) Neve Hindosztánból származik.
  Cigányos fríg: Liszt: Csárdás macabre.

  Hány hétfokú hangsorunk van? Számoljunk keveset! 
  Heptatonia prima                                                7
  Heptatonia secunda                                              7
  Heptatonia tertia                                               7
  Összesen                                                       21

  Utánuk itt szerepel még 11 hétfokú hangsor, melyekben már bőví- tett másod hanközök is vannak, csakhogy ezeket nem támasztja alá    előzőekhez hasonló rendszerezés. Ezt pótolandó idézzük Bárdos   Lajost:
  "Egy bővített másoddal húszféle hétfokú rendszer van, össze-    sen 140 modusszal."                                              140
  Még mindig nem teljes a sor, ugyanis a két bő másodot tartal-

mazó hangsorokat még nem vettük számításba. E hangsorok számí- tásával nem akarok senkit untatni, számuk összesen 105

  Az itt szóba került heptatoniák száma mindösszesen                                                  '266
  
  Folytassuk Bárdos Előbb említett idézetét: "Feldolgozásuk a különböző népek és az újabbkori szerzők zenéjében külön tanulmányt igényelne és érdemelne."
  (A végső zárszó előtt - ahhoz is csatlakozva - hadd írjon e rövid összefoglaló írója néhány mondatot. A/ Ismétlem: a hangsorokat és a felhasználási helyeket szerettem volna kottapéldákkal ábrázolni. Ez esetben tartalmasabb és bővebb is lett volna. B/ Szándékomban nem volt Bárdos Lajos teljes szövegét és összes pédáját idézni, mégis: én is fájlalom, hogy eredeti szándékom teljesen nem valósulhatott meg.)
  Méltó befejezésként hadd idézzem ismét mesterünket, Bárdos Lajost,

ki kutató elemzése zárszavaként az alábbiakat írta:

  Megbeszéléseink során két kérdés merülhetett föl az olvasóban:
  1. Nem túlozta el ez az írás a közölt, többnyire valóban kisebb részletek jelentőségét, amikor hangrenszertani vizsgálódások körébe vonta azokat? Nos! Bach tengernyi zenéjében alig pár tucatszor fordulnak elő a bővített sextes szubdominánsok. Jogunk van-e ezért stílusának ismertetésében ezeket elhallgatni? Kodály zenéjében, nyugodtan állíthatjuk, százszor jelentősebbek a tárgyalt hangnemek, dallamok és hangzatok. (Elég fájdalmas volt a példák további soka-ságáról lemondani.)- Továbbá: többízben hangsúlyoztuk, hogy "annyi más: pentatónia, diatónia, kromatika, egészhangú skála stb. mellett ennek a második hétfokúságnak a színei is hozzá-tartoznak Kodály zenei nyelvezetéhez." A pédák eléggé igazol-hatták, hogy valóban "kodályos" dallamokról és harmóniákról esett szó. Különben is: pentatóniáról stb. általában minden muzsikus tud és eleget olvashat. De valljuk be: a tárgyalt hangrenszer moduszai, harmóniái eddig igen mostoha sorsban részesültek. Mind az iskolai oktatásban, mind a szakirodalomban, mind a zenész-köztudatban.
  2. Tudatosan alkalmazta-e a szerző ezt a hangrendszert, hét moduszával, mindegyik sokféle hangnemiségével?
  Nem hisszük. A nagy alkotónak megadatik, hogy "úgy jönnek" a gondolatok, számítgatás nélkül is. Bár bizonyos, hogy az ihletet a legtöbb alkotó munkájában kiegészíti a tudatosság is. De amiért oly keveset, vagy - főként régi szerzőknél - éppen semmit sem tudhatunk meg az alkotómunka titkaiból, mondjunk le a művek tanulmányozásáról? Kényelmes volna, de meddő. Szívesebben követjük a pherekrateszi sor intelmét:
                Egyre tanulni ne fáradj!