Rókacsillag
A Rókacsillag vitatott azonosítású égi objektum a magyar népi hiedelemvilágban, folklórban. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az elnevezés eredetileg sem volt egységes a magyaroknál, tekintettel arra, hogy a róka hasonlat kézenfekvő lehetett színe, de akár alakja miatt is sok csillagászati objektum megnevezésére.
A rendelkezésre álló források alapján valószínűsíthetően egyetlen helyi tájegységben sem azonos a Kis Róka (Vulpecula) csillagképpel.
Színük miatt szóba jöhetnének a vörös árnyalatú csillagok, esetleg a Mars bolygó. Alakjuk miatt egyes csillagképek, csillaghalmazok.[1][2]
Érdekes módon az üstökösöket egyik forrás sem nevezi meg mint lehetséges, kézenfekvő megoldást.[3] Sem az egyik legfényesebb vörös óriás csillagot, az Aldebarant, sem a Betelgeuzét. És a Mars bolygót[4] sem.
Néhány valószínűbb, lehetséges azonosítás
[szerkesztés]Kozma Judit gyűjtése szerint
[szerkesztés]Kozma Judit gyűjtése szerint a Rák (Cancer) csillagkép delta és gamma jelzésű csillagai, amelyeket egyébként más magyar mondákban Szamárkáknak neveznek.[5]
Bartha Lajos, illetve Zsigmond Győző szerint
[szerkesztés]Bartha Lajos Csillagképek ismerete szerint az „Alfa Persei. Arab neve Al Janab, ebből lett a mai Algenib.[6] (...) Környezetében számos halványabb csillag felhője látszik. Egy mozgó halmaz központja. Lehet, hogy a magyar mondában ez a »Róka-csillag«.”[7]
Az erdélyi magyarság hiedelemvilágában egy Zsigmond Győző által rögzített alcsíki beszámoló szerint: „Mintha egy róka össze lenne tekeredve. Inkább ősszel, DK-re látszik ez a csoport csillag. Ritkán lehet látni”
Moldvai csángóknál (Bartha Lajos értelmezi Zsigmond gyűjtéseit):
„Zsigmond Győzőtől: Rókacsillag. »Mintha egy róka össze lenne tekeredve.... Inkább ősszel, délkeletnek látszik ez a csoport csillag...[8] Sürü csillag, mint a csiga, meg van tekeredve« (Moldvai csángó.)
Nem azonosították, a feljegyző néprajzos nem látta, csak elmondták neki. Van egy gyanúm: az alfa Persei körüli csillagfelhő (Mel 20).[9] Igaz, az délkeletre látszik ősszel éjjel, de ennyi iránytévesztés máshol is előfordul. Meg lehet próbálni, puszta szemmel látszik-e, és milyennek a Persus feje körüli csillagfelhő?”[10]
A Perszeuszban található csillaghalmaz megfelelhet ennek a leírásnak, ugyanis hazánkban az őszi égbolton, a kora esti órákban a Perszeusz délkeleti irányban látható. Az, hogy ritkán, esetleg annak tudható be, hogy a halvány csillagok megfigyelésének nem kedvez az őszi időjárás.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A magyar folklór sem következetes abban, hogy csak csillagászati értelemben vett csillagokat nevezzen annak.
- ↑ A természeti népek névválasztási logikájának megértéséhez esetleg érdekes lehet, hogy az inuitok egyes csoportjai a Szíriuszt nevezik róka csillagnak. A hozzá kapcsolódó legenda szerint egy fehér és egy vörös róka küzd, hogy melyikük foglalhassa el a rókalyukat. Emögött az a természeti jelenség húzódik meg, hogy meteorológiai okokból a Szíriusz fénye időnként vörösesre változik. Hivatkozás: John MacDonald - The Arctic Sky: Inuit Astronomy, Star Lore and Legend
- ↑ Az üstökös farkas csillag (aminek farka van), esetleg még a Farkos csillag is az. (A magyar hagyomány csillag-, csillagkép- és bolygónevei, 382. és 448. sorszám.)
- ↑ Érdekes módon a Mars bolygót a kelet-szibériai, sámánisztikus vallást követő nivhek nevezik Rókacsillagnak. A Nivhek - 4. rész Archiválva 2016. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben: „Khek un'hr – Mars (»rókacsillag«)”
- ↑ Kozma ... 149. o.
- ↑ Manapság inkább Mirfakként emlegetik
- ↑ Bartha Lajos: Csillagképek ismerete, 22. o.
- ↑ Ez a szövegrész természetesen nem a moldvai csángókra vonatkozik, hanem Zsigmond fentebb említett Alcsíki gyűjtése. Tehát csak a „Sürü csillag, mint a csiga, meg van tekeredve” a moldvai csángó leírás.
- ↑ Mel 20 - A csillagfelhő Melotte 1915-ös katalógusában szereplő nyilvántartási száma.
- ↑ Bartha Lajos: Heliákus kelések és nyugvások. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 30.)
Források
[szerkesztés]- Kozma Judit: Magyar és német népi csillagnevek és csillagképnevek jelentései[halott link]
- Bartha Lajos: Csillagképek ismerete
- Zsigmond Győző: Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról
- Zsigmond Győző: Égitestek és néphagyomány, Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1999
- Heliákus kelések és nyugvások
- A magyar hagyomány csillag-, csillagkép- és bolygónevei