Románc (irodalmi műfaj)
A románc az epika műfajához tartozik. Egy lírai témát mutat be epikus formában. Sok párbeszéd jellemzi. Előadásmódja a balladáéhoz hasonlít. Soha nem tragikus végű, de a befejezés lehet szomorú, végződhet halállal. A befejezés többnyire csattanószerű vagy valamilyen tanulság, megjegyzés.
A románc szó a spanyol romance szóból származik. A műfaj a 20. században lirizálódott.
A magyar irodalomban[szerkesztés]
- Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (1833)[1]
- Arany János: A méh románca (1847)[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vörösmarty epikája: Szép Ilonka Sulinet
- ↑ Fórizs Gergely: A méh románca; Arany János virágfájdalma (Irodalomtörténeti Közlemények 1999. 5/6.sz.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Románc, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Románc – Kulturális Enciklopédia
