Rom Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2019. június 2., 17:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (CheckWiki error (22) javítása; kategória szóközökkel)

Rom Pál (Budapest, 1902. július 3. – Budapest, 1962. november 22.) vegyész, gyógyszerész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

Életpályája

1902. július 3-án született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti és a pécsi egyetemen végezte; az utóbbin 1926-ban szerzett kémiai doktorátust. 1929-től a Gyógynövénykísérleti Állomás illóolaj-laboratóriumában működött. Ez időben szerezte meg gyógyszerészi oklevelét. 1948-ban a közgazdasági egyetem mezőgazdasági szakán magántanári képesítést nyert, 1949-től a Kertészeti Kutató Intézetnél működött. 1951-től haláláig az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tudományos főmunkatársa.

Budapesten hunyt el 60 évesen, 1962. november 22-én.

Munkássága

Gyógy-és illóolajnövények hatóanyagainak vizsgálatával foglalkozott. A budakeszi állami kísérleti telepen 1946-tól különböző illóolajnövények termesztésével kísérletezett, hogy a hazai viszonyoknak megfelelő, legnagyobb illóolajhozamú fajtát kitenyéssze. Számos önálló tanulmánya jelent meg, többségükben a Gyógyszerész című szaklapban.

Főbb munkái

  • Organikus vegyületek redukciója magnézium és methylalkohollal (Pécs, 1926)
  • Eljárás a növényi mikroszkópos készítmények derítésére (Budapest 1934)
  • A magyar borsosmentaolaj előállításáról és vizsgálatáról (Budapest, 1941)
  • A Magyar Gyógynövények (Budapest, 1948)

Források

  • Magyar Életrajzi Lexikon
  • Halinai János: Rom Pál (1902–1962) (Gyógyszerészet, 1962. 12. szám)
  • Palotás József: Rom Pál emlékezete 1902–1962 (Élelmiszervizsgálók Közleményei 1962)