Ugrás a tartalomhoz

Nyíltpiaci műveletek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kreamar (vitalap | szerkesztései) 2020. március 11., 22:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (sorrendi mód)

Nyíltpiaci művelet alatt a központi bankok (jegybankok) által pénzpiacokon végrehajtott ügyleteket értjük. Gyakran nevezik intervenciónak is, mivel a jegybankok célja beavatkozás a piaci folyamatokba, a monetáris politika céljainak elérése. A jegybank rögzített árfolyamrendszer esetén egy előre meghatározott sávban igyekszik tartani a deviza (valuta) árfolyamát. Ha jegybank saját valutát ad el külföldi valuta ellenében, úgy a saját valuta árfolyama süllyed - ha pedig vásárol, úgy a saját valuta árfolyama emelkedik. Az intervenciós sáv alsó illetve felső határát intervenciós pontnak nevezik.[1]

Autonóm eszköz, mivel a jegybank elhatározásán alapul.

Rugalmas módszer, vagyis akár egyetlen nap leforgása alatt a pénzmennyiséget - elvileg - akár egymással ellenkező irányokba is befolyásolni lehet. A nyíltpiaci művelet hatása közvetlenül érvényesül, mivel a pénzmennyiség azonnal megváltozik. Emellett befolyásolható még a kamatok alakulása is.

A nyíltpiaci műveletek végzéséhez nagy mennyiségű állampapír szükséges, mert a központi bankok ezek adás-vételével alakítják a pénzmennyiséget.

Fajtái

  • A különböző műveleteket többféleképp is lehet csoportosítani. Lejárat szerint lehetnek egyhetes, vagy háromhavi lejáratú ügyletek is. * Más szempontból vannak rendszeresen alkalmazott ügyletek (heti, havi rendszerességgel végrehajtott), illetve vannaj csak bizonyos esetekben (bizonyos makrogazdasági események bekövetkeztekor) végrehajtott ügyletek.
  • A nyílt piaci műveletek egyik fajtája amikor a jegybank egyszerűen eladja vagy megveszi az állampapírokat. A bankok emellett használják az ún. repókat (repurchase agreement), vagyis a visszavásárlási megállapodásokat. Ilyenkor megállapodnak a kereskedelmi bankokkal, hogy egy adott időpontban, azok visszavásárolják az értékpapírokat. Az üzlet kamatköltsége az eladási és vételi árfolyam különbségében jelenik meg. A repók kamatának változtatásával a kereskedelmi bankok kereslete változtatható, így a pénzmennyiség növekedése szabályozható. Az értékpapír vásárlásakor a csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség, hiszen állampapírt vettünk, és ez által gyakorlatilag hitelt nyújtottunk az államnak. Amennyiben ezt visszavásárolják, úgy a forgalomban lévő pénzmennyiség növekszik.

Források

Jegyzetek

  1. Magyar nagylexikon 9. kötet. 904. old.

Kapcsolódó szócikkek