Naptánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2020. július 22., 13:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek)

A Naptánc a bátorság próbája volt a sziúk, az arapacsok, a mandanok, a csejenek, a kisvak, a komancsokés más síksági indián törzseknél. Igen fontos szertartás volt, mellyel az emberek hálát adtak az őket segítő szellemeknek.

Maga a szertartás az indánok naptánc-táborában zajlott.

A szertatás menete

Ez a szertartás egyben rettenetes is volt, a férfivá avatandó harcosok és ifjak számára. Egy erre a célra felépített kunyhó közepén villásan elágazott nyárfát állítottak fel. A sámán a felavatandó ifjak mell és hátizmaiba bőrszíjakat fűzött amellyel a nyárfaoszlophoz kötötte őket. Ezután a napba bámulva, a sas szárnycsontjából készült sípot fújták és eközben addig kellett táncolniuk, míg a bőrszíj ki nem szakadt a húsukból. Ha ez nem sikerült, a nyárfaoszlopra húzták fel, vagy vágtató musztáng után kötötték őket. Ha az ifjú szó nélkül kiállta a próbát új nevet kapott, és belépett a harcosok közé.

Cheyenne naptánc; (1900. körül)

Források

Kapcsolódó szócikkek