Metaanalízis
A metaanalízis egy olyan statisztikai analízis, amely több tudományos tanulmány eredményeit veti össze. Metaanalízist akkor lehet végezni, amikor több tudományos tanulmány ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik, és ahol számítani lehet valamilyen szintű hibára a különálló tanulmányok felméréseinek eredményét illetően. A cél ekkor statisztikai megközelítések alkalmazása, hogy egy közös becsléssel levonjanak egy, a megismert hibákra alapozott, ismeretlen közös igazságot. A metaanalízis létező módszerei egy súlyozott átlagot mutatnak az önálló tanulmányok eredményei alapján, és ami változik, az az értékek módja, amelyben meghatározhatók, illetve az a mód, amelyben a pontatlanságot pontbecslés alapján számítják, tehát létrehozzák. Azon túl, hogy a közös igazság becsült értékét meghatározza, a metaanalízis képes arra, hogy különböző tanulmányok eredményeit összevesse, mintázatot mutasson ki köztük, az eredmények eltéréseinek forrásaira utaljon, vagy más érdekes kapcsolatokra vessen fényt a többféle tanulmány kontextusában.[1]
Ennek a megközelítésnek legfőbb előnye, hogy információk összesítése révén nagyobb statisztikai erő és erősebb pontbecslés érhető el, mint amelyre az önálló tanulmányból származó mérések lehetőséget adnának. Ettől függetlenül a metaanalízis készítésében egy kutatónak válogatnia kell, amely befolyásolhatja az eredményeket, beleértve a tanulmánykiválasztás módjának eldöntését, a tanulmányok objektív kritériumok alapján történő kiválasztását, a hiányos adatok kezelését, az adatelemzést és a publikációs torzítással való elszámolás kapcsán hozott döntést.[2] A metaanalízis készítése során hozott ítéletek hatással lehetnek az eredményekre. Például Wanous és kollégái négy pár, négy témában készült metaanalízist vizsgáltak a munkateljesítmény és elégedettség kapcsolatáról, az állás realisztikus bemutatásáról (RJP), a szerepkonfliktusok és a kétértelműség kapcsolatáról, valamint az elégedettség és munkából való távolmaradás kapcsolatáról, és bemutatták, a kutatók által hozott sokféle ítélet milyen különböző eredményeket szült.[3]
A metaanalízisek gyakran (de nem mindig) fontos részét képezik a szisztematikus áttekintő közlemények folyamatának. Például metaanalízis használható egy kezelés több klinikai vizsgálatában azzal a céllal, hogy alaposabban megérthessük, hogy a kezelés mennyire hatásos. Itt érdemes a Cochrane Kollaboráció[4] terminológiáját követni, és a metaanalízisre a bizonyítékok összevetésének statisztikai módszereként utalni, más kutatásszintézis- vagy bizonyítékszintézis-szempontokat pedig elhagyni (mint például a kvalitatív kutatásokból származó információk összevetése) a szisztematikus áttekintő közlemények általánosabb kontextusáért. A metaanalízis másodlagos forrás.[5][6]
Jegyzetek
- ↑ Greenland S, O' Rourke K: Meta-Analysis. Page 652 in Modern Epidemiology, 3rd ed. Edited by Rothman KJ, Greenland S, Lash T. Lippincott Williams and Wilkins; 2008.
- ↑ Walker E, Hernandez AV, Kattan MW (2008). "Meta-analysis: Its strengths and limitations". Cleve Clin J Med. 75 (6): 431–9. doi:10.3949/ccjm.75.6.431. PMID 18595551.
- ↑ Wanous, John P.; Sullivan, Sherry E.; Malinak, Joyce (1989). "The role of judgment calls in meta-analysis". Journal of Applied Psychology. 74 (2): 259–264. doi:10.1037/0021-9010.74.2.259. ISSN 0021-9010.
- ↑ "Glossary at Cochrane Collaboration". cochrane.org.
- ↑ Gravetter, Frederick J.; Forzano, Lori-Ann B. (1 January 2018). Research Methods for the Behavioral Sciences. Cengage Learning. p. 36. ISBN 9781337613316.
Some examples of secondary sources are (1) books and textbooks in which the author describes and summarizes past research, (2) review articles or meta-analyses...
- ↑ Adams, Kathrynn A.; Lawrence, Eva K. (2 February 2018). Research Methods, Statistics, and Applications. SAGE Publications. ISBN 9781506350462.
The most common types of secondary sources found in academic journals are literature reviews and meta-analyses.