Ugrás a tartalomhoz

Kombinált sönt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést KMBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. április 12., 11:55-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Forrás → Források (WP:BÜ) AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kombinált sönt

Lengőtekercses műszerekhez az áram méréshatár kiterjesztésére söntellenállást használnak. Több áram méréshatár esetében kombinált söntöt (Ayrton-sönt) használnak.

Előnye[szerkesztés]

A kombinált söntnél csak a főáramkőrben van szükség az átkapcsolásra, a műszer csatlakozási helye nem változik. Az átkapcsolás csúszó érintkezőkkel, megszakítás nélkül megoldható. A söntök értékei összeadódnak.

Számítása[szerkesztés]

Az ábrán Rm ellenállás magában foglalja a hőkompenzációhoz használt előtét-ellenállást is. A szaggatott vonallal határolt rész maga a kombinált sönt.

Um = (R1+R2+R3)*(I1-Im)

Um+R1*Im = (R2+R3)*(I2-Im)

Um+(R1+R2)*Im = R3*(I3-Im)

Feltétel: I1 > I2 > I3 > Im

Méretezése[szerkesztés]

Az R1 méretezése az I1 áramra történik. Az R2 méretezése az I2 áramra történik. Az R3 méretezése az I3 áramra történik. Az U feszültség a különböző állásokban eltérő értéket mutat.

Források[szerkesztés]

  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. (Műszaki könyvkiadó. 1962)
  • Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006)