Kisvilág-tulajdonság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 27., 19:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások)

Egy kisvilág-tulajdonságú gráfban vagy hálózatban a csúcsok közötti átlagos távolság a csúcsok számához képest kicsi. Az elnevezés Stanley Milgram kisvilág-kísérletéből származik, ami azt vizsgálta, legkevesebb hány személyes ismeretségi kapcsolaton keresztül lehet eljutni egy embertől egy másikig, vagyis mekkora az ismeretségi kapcsolatokat leíró szociális hálóban az átlagos távolság.

A kis-világ tulajdonság számos fontos hálózatra jellemző, például a szociális hálókra, az Internetre vagy a génexpressziós hálózatokra.

A véletlen gráfok legtöbb fajtája kis-világ tulajdonságú: ha egy nagy átmérőjű gráfba felveszünk néhány véletlen élt, az átmérő nagyon gyorsan csökken. Három gyakran használt, kis-világ tulajdonságú modell az Erdős–Rényi modell, a Watts–Strogatz modell és a Barabási–Albert-modell; az átlagos úthossz mindháromban kicsi, de egyéb fontos jellemzőikben, például a klaszterezettségben vagy a fokszámeloszlásban eltérnek.

Külső hivatkozások